Egyedülálló lehetőség előtt áll Paks, ahol egy 3 milliárd eurós német befektetés révén az ország legnagyobb napelemparkját tervezik megvalósítani. Ezzel párhuzamosan egy gigantikus energiaigényű MI-adatközpont is épülne, amely nemcsak a zöldenergia haszno

Hárommilliárd eurós német óriásberuházás érkezik Magyarországra, a múlt héten aláírt szándéknyilatkozat nyomán. A tervek szerint Pakson mesterséges intelligencia alapú adatközpontot fognak létrehozni, amely várhatóan 2027-re kezdi meg működését, mindössze két éven belül.

A beruházás, ha megvalósul, Palkovics László szerint is óriási energiaigénnyel jár majd -erről az újabban mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosként tevékenykedő korábbi miniszter a kormányközeli Economx-nak adott interjújában beszélt.

"Ez egy óriási energiafogyasztó lenne, körülbelül 100-120 megawattot [fogyasztana] . Hogy ezt érzékeltessem: ez egy egész paksi reaktorblokk teljesítménye. Nem véletlenül gondolkodnak Paks környékén a telephelyről"

- mondta Palkovics, azt jelezve, hogy ez egy magánberuházás, és még csak szándéknyilatkozatról van szó.

A tervekről először egy héttel ezelőtt adtak hírt azzal, hogy (ezek szintén Palkovics László szavai) "egyedülálló technológiai és energetikai beruházás valósulhat meg" Pakson, amivel "Magyarország Európa digitális jövőjének központjává válik".

A Paksi Adatközpont Campusz néven hirdetett beruházás magja egy "moduláris, hiperskálázható mesterségesintelligencia-adatközpont", kombinálva egy 530 hektáros napelemparkkal és egy nagy kapacitású energiatároló rendszerrel.

Az adatközpont által termelt hulladékhő felhasználása a tervek szerint "fenntartható módon" valósul meg, és a célja, hogy támogassa a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységeket.

Ha a hárommilliárd eurós érték komoly, ez lenne Magyarország negyedik legnagyobb gazdasági beruházása: a bizonytalan jövőjű és költségű Paks II mellett csak a két futó kínai óriásberuházás, a CATL debreceni és a BYD debreceni gyára előzné meg.

Palkovics László legfrissebb interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia a jövő új akkumulátorává válik. Orbán Viktor személyes irányítása alatt gyors ütemben halad a terület fejlesztése, ami új lehetőségeket teremt a technológiai innovációban.

"Egyszer csak telefonhívás érkezett, amelyben a miniszterelnök úr arra kérte a csapatomat, hogy erősítsük meg a hazai mesterséges intelligencia szektorát."

Palkovics László kijelentette, hogy 2030-ra, tehát mindössze öt éven belül a mesterséges intelligencia 15%-kal fogja növelni a magyar GDP-t. A miniszter úgy véli, hogy ez a szám, amely a hivatalosan elfogadott nemzeti stratégiában szerepel, még alul is van becsülve.

Ehhez viszonyítva a 3 milliárd euróra tervezett német óriásberuházás egyelőre nem kapja meg a megfelelő figyelmet, a kormánybiztos inkább a tudományos célokat szolgáló "Levente" szuperszámítógép projektről beszél. Pedig ennek gazdasági jelentősége messze elhalványulna a paksi projekt mellett.

Amennyiben abból tényleg lesz valami. A Paksi Adatközpontról szóló szándéknyilatkozatot egy kvantumszámítógépekkel és mesterséges intelligenciával foglalkozó müncheni cég, a ParTec AG egy évek óta nulla árbevételű magyar céggel, a 3d Lézertechnika Zrt-vel együtt írta alá.

A projekt ügyvezetője Pályi Guido Gyula, aki már több zöldenergiával foglalkozó vállalkozásban részt vett, de azokhoz képest ezek a kezdeményezések sokkal kisebb léptékűek voltak. Jelen esetben azonban egy hatalmas, 1200 milliárd forintos beruházásról beszélünk, amelynek jelentős része az infrastruktúra fejlesztésére és bővítésére összpontosítana, és ennek kivitelezését elsősorban ők vállalnák magukra.

A ParTec, amely a legnagyobb európai szuperszámítógépek fejlesztésében aktívan részt vesz, valóban egy nagyszabású szereplőnek számít. Azonban a 2024-re várt 600 millió eurós árbevételük még így is csupán egyötöde annak a tervezett magyarországi beruházásnak, amely a jövő technológiai fejlődését célozza meg.

A mesterséges intelligencia adatközpontok fejlesztése világszerte gyors ütemben zajlik, és a közelmúltban Mark Zuckerberg is bejelentette, hogy a Meta több mint százmilliárd dolláros befektetést tervez ezen a területen. E céljaik között szerepel a "szuperintelligenciához" szükséges számítási kapacitások kiépítése. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezek az adatközpontok jelentős energiaigénnyel és környezeti terheléssel járnak, és a következő években a globális szén-dioxid-kibocsátásból egyre nagyobb részesedést fognak képviselni.

A tervezett magyar beruházás kapcsán Palkovics László rámutatott, hogy amennyiben a paksi adatközpont működésbe lép, akkor az jelentős energiafelhasználással jár, hiszen egy teljes blokknyi energiát fog igénybe venni a paksi atomerőműből.

A kedvező hír, hogy ezt az energiát nem fosszilis forrásokból nyerjük, hanem atomenergiából és megújuló forrásokból. Ráadásul a termelődő hő óriási potenciált rejt magában; egy 120 megawattos berendezés hőjével akár egy fél város fűtését is megoldhatnánk. Vagy ahogyan a befektetők elképzelik: üvegházakat és mezőgazdasági létesítményeket is támogathatunk vele.

- mondta Palkovics László.

A magyar gazdaságfejlesztési törekvések, amelyek szinte teljes mértékben az akkumulátoriparra összpontosítanak, korábban sok kritikát kaptak. A bírálók arra figyelmeztettek, hogy ez a választás energia- és vízigényes, valamint környezetvédelmi szempontból is megkérdőjelezhető iparág, különösen annak fényében, hogy Magyarország már így is jelentős energiaimportőr. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések esetében is hasonló aggályok merülnek fel, de a bejelentett paksi projekt esetében érdemes megjegyezni, hogy az jelentős mértékben a napenergiára építkezne.