A Bennu aszteroidán felfedeztek mindent, ami az élet kialakulásához elengedhetetlen.

Az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a Bennuhoz hasonló aszteroidák hozzájárultak az élet kialakulásához a korai Naprendszerben

"Mi az, ami a Bennunak nem adatott meg, viszont a Földön megtalálható?" - tette fel a figyelemfelkeltő kérdést Jason Dworkin, az OSIRIS-REx projekt kutatója a NASA sajtótájékoztatóján. Ezen az eseményen részletesen beszámoltak a Nature és a Nature Astronomy szaklapokban nemrégiben publikált felfedezésekről. "Ez egy olyan jövőbeli kutatási irányvonal, amely izgalmas lehetőségeket kínál az asztrobiológusok számára, és a Bennut olyan környezetként értelmezhetjük, ahol minden szükséges elem jelen volt, ám valamiért az élet nem alakult ki" - fogalmazott Dworkin a Cosmos magazin beszámolója szerint.

A Bennu aszteroida jelenlegi állapota nem éppen barátságos az élet számára. Egy törmelékhalmazt képvisel, amely az ősi aszteroida több milliárd évvel ezelőtti széthullásának maradványait tartalmazza - mondta Tim McCoy, a washingtoni Smithsonian Intézet meteoritokért felelős kurátora. McCoy hozzátette, hogy ez a törmelék egy olyan aszteroidából származik, amely valaha elég meleg volt ahhoz, hogy a belsejében folyékony víz létezzen. Úgy véli, hogy ez a víz kölcsönhatásba lépett a kőzetekkel, és egy olyan sóoldatot alakított ki, amely kedvező körülményeket teremtett volna az élet számára, ahogyan azt ismerjük. A sós víz nyomai most a mintákban megjelenő sókristályok formájában találhatók, amelyek hasonlítanak a Földön található száraz tómedrekben fellelhető kristályokra.

Nem mintha a Bennu anyaobjektumának testén valószínűleg lettek volna tavak. McCoy szerint sokkal valószínűbb, hogy "valami iszapos felszín" volt, alatta folyadékkal teli zsebekkel vagy erekkel. "Ezekben történt a párolgás. A víz elveszett, és ezek az ásványok hátramaradtak" - mondta McCoy.

A mintákban lévő sók sokféleségéből az is egyértelmű volt, hogy "a Bennu anyatestének felszíne alatti sós folyadékok tele voltak olyan bioesszenciális elemekkel, mint a foszfor és a kén" - tette hozzá Sara Russell, a londoni Natural History Museum kozmikus mineralógusa.

"A minták ammóniában is bővelkedtek" - folytatta Nicky Fox, a NASA washingtoni tudományos missziós igazgatóságának helyettes vezetője. Hangsúlyozta, hogy ez kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel "a Földön az ammónia alapvető szerepet játszik a biológiai folyamatokban, mivel a mintában felfedezett formaldehiddel kölcsönhatásba lépve olyan összetett molekulákat hozhat létre, mint az aminosavak." Ezen kívül megjegyezte, hogy a kutatók a földi élet számára nélkülözhetetlen 20 aminosav közül 14-et azonosítottak, továbbá mind az öt nukleobázist is megtalálták, amelyek a genetikai információ tárolásáért felelnek a DNS és az RNS struktúrájában.

"Összességében a tudósok több mint 10 ezer különböző szerves vegyi anyagot találtak. Ezek a minták igazán egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy feltárjuk a Naprendszerben az élet kialakulása előtt lejátszódott prebiotikus szerves kémiai folyamatokat" - állapította meg Danny Glavin, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának vezető kutatója. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tudósok bizonyítékot találtak arra, hogy a Bennu anyatestén valóban élet volt: és mielőtt más elemzéseket végeztek volna, a tudósok valóban keresték azt.

"Átnéztük a Bennu mintáját nagyon finom szinten - mikronos tartományban, ami a méter milliomod része -, és nem látunk olyan sejtes struktúrákat, amelyeket elvárhatnánk, ha ott kövületek lennének" - mondja Russell, hozzátéve, hogy "kémiai fosszíliák" sem voltak.

Fox véleménye szerint az eredmények arra utalnak, hogy az élet keletkezéséhez szükséges körülmények széles spektrumon elérhetők voltak a korai Naprendszerben. Ő és Dworkin úgy vélik, hogy ez megerősíti azt az elméletet, miszerint a Bennuhoz hasonló aszteroidák kulcsszerepet játszottak abban, hogy a Naprendszer korai időszakában vizet és az élet kémiai alapköveit juttatták el a Földre. Ezen kívül más égitesteken is, mint például a Marson, Európán, Ceresen és Enceladuson. Fox hangsúlyozza, hogy ez a jelenség "beültetheti" a Földet és más bolygókat az élet kialakulásához szükséges összes alapanyagot biztosítva.

Közben számos rejtély vár felfedezésre. Dworkin rámutat arra, hogy a Földön ismert élet által felhasznált 14 aminosav mellett rengeteg, valószínűleg több száz más aminosav is található a mintában, amelyeket nem alkalmaz az itt létező életforma. "Ez sokat elárul a különböző vegyületek keletkezésének kémiai folyamatairól, de ha tudnám, miért pont ezt a 20 aminosavat választotta az élet a sok másik lehetőség közül, máris foglalnám a repülőjegyem Stockholmba" - tette hozzá.

Eközben a mostani elemzések az OSIRIS-REx által visszaküldött 120 grammos mintának csak mintegy 30 százalékát vizsgálták. A maradékot továbbra is tárolják, köztük 7,5 grammot, amelyet 50 évig -80°C-on archiválnak, és a jelenleg még nem ismert analitikai technikák kifejlesztésére várnak.