A gazdagok és a szegények szervezete eltérően viszonyul a csokoládé ízletes világához. Míg a jómódúak gyakran felfedezik a prémium minőségű, kézműves csokoládék élvezetét, addig a szegényebbek számára sokszor a megfizethetőbb, tömegtermelt változatok jele
A kutatás megállapításai új perspektívákat kínálnak az egészségügyi eredmények társadalmi és gazdasági összefüggéseinek feltérképezéséhez.
A Food Quality and Preference folyóiratban közelmúltban közzétett tanulmány figyelemre méltó összefüggéseket tárt fel a szervezet belső fiziológiai jelzései és a társadalmi-gazdasági státusz között, különös tekintettel az étkezési szokásokra. A kutatás célja, hogy mélyebb betekintést nyújtson abba, hogyan hat a vagus ideg, más néven bolygóideg – a paraszimpatikus idegrendszer kulcsfontosságú eleme – a táplálkozási döntéseket befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezőkre, például a csokoládéfogyasztásra. Az eredmények potenciálisan forradalmasíthatják az étkezési viselkedés megértését, és hangsúlyozzák a biológiai mechanizmusok társadalmi környezet által formált szerepét.
A vagus ideg, amelyet sokan a bél és az agy közötti kétirányú kommunikációs csatornaként emlegetnek, kulcsszerepet tölt be az emésztési folyamatok, az étvágy és a jóllakottság érzeteinek szabályozásában. A szívfrekvencia variabilitás (HRV) mérése széles körben elterjedt eszköz a vagus tónusának értékelésére, mivel a magasabb HRV gyakran a paraszimpatikus aktivitás fokozott jelenlétét jelzi. Egy kutatócsoport egy ellenőrzött kísérlet keretében elemezte a résztvevők HRV-jét, és részletesen megfigyelte a belső és külső jelintegráció finomabb aspektusait – számolt be a Bioengineer portál.
A kísérletben 96 egyetemista vett részt, akiknek különböző társadalmi-gazdasági hátterük volt, így a tanulmány lehetővé tette, hogy feltárják, a társadalmi-gazdasági állapot hogyan befolyásolja a bolygóideg étkezési viselkedésre gyakorolt hatását. A résztvevők hetven tányéron kaptak tejcsokoládét, és arra biztatták őket, hogy saját tempójukban egyenek az édességből. Majd megfigyelték, ami történt, magyarán valós idejű adatokhoz jutottak a beviteli mintákról a fiziológiai mutatókkal összhangban.
A kutatás során világosan kirajzolódik a különbség a magasabb társadalmi-gazdasági helyzetből érkezők és a kedvezőtlenebb körülmények között felnövők fiziológiai reakciói között. Az előbbi csoportnál a vagus ideg tónusának ingadozásai – melyeket a szívfrekvencia-variabilitás (HRV) mérései is mutatnak – szoros összefüggést mutatnak a csokoládéfogyasztás változásaival. Úgy tűnik, ezek az egyének érzékenyebbek a testük éhség- és jóllakottsági jeleire, és ennek megfelelően alakítják az étkezési szokásaikat. Ez arra utal, hogy a belső idegi jelzések és a társadalmi-gazdasági háttérből adódó külső viselkedés között egy komplex kölcsönhatás figyelhető meg.
Ezzel szemben az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzetű résztvevőknél megszakadt a kapcsolat a vagális tónus és a tényleges étkezési szokások között. Azok a belső reguláló jelek, amelyek általában irányítják az étkezés kezdetét és végét, csökkentek, vagy más tényezők felülírták őket. Ez arra utal, hogy a társadalmi-gazdasági nehézségek mérsékelhetik a vagus ideg élelmiszerfogyasztásra gyakorolt hatékonyságát. Ez a különbség arra figyelmeztet, hogy az étkezési eltérések nem csupán a külső hozzáférés vagy a társadalmi körülmények következményei, hanem a neurofiziológiai működésben rejlő alapvető különbségekből is következnek.
Mario Weick, a Durham Egyetem Pszichológiai Tanszékének professzora és a tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, a bolygóideg alapvetően fontos bél-agy jeleket továbbít, de ezeknek a jeleknek az erőssége és viselkedési megnyilvánulása a társadalmi-gazdasági státusztól függően változik. Meglátásai új utakat nyitnak meg annak megértésében, hogy a társadalmi környezet hogyan alakíthatja a biológiai mechanizmusokat, végső soron befolyásolva az egészségügyi eredményeket az egész lakosság szintjén.
Milica Vasiljevic professzor, a tanulmány társszerzője hangsúlyozza, hogy a kutatás célja a társadalmi-gazdasági hátrányos helyzetű csoportokkal kapcsolatos tévhitek lebontása. A szakértő szerint a kutatási eredmények azt bizonyítják, hogy az étkezéssel kapcsolatos belső szabályozási mechanizmus - amely a test éhség- és jóllakottságérzeteit irányítja - jelentősen eltérhet a különböző társadalmi-gazdasági környezetekben. Ez a komplex megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy a jövőbeli beavatkozásoknak nemcsak a társadalmi tényezőkre, hanem az alapvető élettani aspektusokra is ki kell terjedniük.
Történelmileg a táplálkozással és étrenddel kapcsolatos közegészségügyi diskurzusok főként a külső tényezőkre összpontosítottak, mint például az élelmiszerek hozzáférhetősége, áruk elérhetősége és a kulturális preferenciák. Noha ezek az aspektusok továbbra is kulcsszerepet játszanak, a legfrissebb kutatási eredmények arra utalnak, hogy figyelmet kell fordítanunk a belső biológiai szabályozókra is, melyek befolyásolhatják vagy akár enyhíthetik ezeket a külső hatásokat.
A kutatás alapvető hatással bír a hátrányos helyzetű közösségek egészségügyi egyenlőtlenségeinek kezelésére. Amennyiben a bolygóideg szabályozó funkcióját veszélyeztetik vagy módosítják a társadalmi-gazdasági stresszfaktorok, úgy a közegészségügyi intézkedéseknek túl kell lépniük az élelmiszerhez való hozzáférés biztosításán. Olyan komplex stratégiák kidolgozására van szükség, amelyek elősegítik az éhség és teltség érzeteire való helyes fiziológiai reagálást. Ez magába foglalhatja a stresszkezelő programok bevezetését, a szociális támogatás fokozását, valamint neurobiológiai beavatkozások alkalmazását.
A csokoládé nem csupán a finom ízek élvezetét nyújtja, hanem praktikus és megbízható mintaélelmiszerként is megállja a helyét a táplálkozástudomány területén. A kutatók egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy a csokoládéra vonatkozó megállapítások valószínűleg szélesebb körű táplálkozási szokásokra is érvényesek. Az édesség vonzó ízvilága és érzékszervi jellemzői ideálissá teszik a táplálékbevitel szabályozásának mélyebb megértésére. Ugyanakkor a tudósok hangsúlyozzák, hogy további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy kiderüljön, léteznek-e hasonló viselkedési minták más élelmiszerek és különböző demográfiai csoportok esetében – figyelmeztet a Bioengineer.
