A globalizáció árnyoldala: a fejlődő országok is szenvednek Trump kereskedelmi háborújától.

A Financial Times beszámolója szerint a világ feltörekvő gazdaságainak akár kétharmadát is súlyosan érintheti a globális kereskedelmi háború, ami a gazdasági növekedés ütemét visszafoghatja. A globalizáció hatására a feltörekvő országok egyre inkább ki vannak téve a fejlettekkel szembeni gazdasági hatásoknak, így a legutóbbi válságok – mint a koronavírus-járvány, az inflációs nyomás és a kereskedelmi konfliktusok – globálisan éreztették hatásaikat. Noha 2025-re a feltörekvő devizák és kötvénypiacok erősödni látszanak, a mostani reálgazdasági károk helyreállítása hosszú évtizedekbe telhet.

Az internet elterjedésével párhuzamosan a világban kibontakozott a globalizáció harmadik hulláma, mely a világgazdasági folyamatok fontos szereplői közé emelte a fejlődő országokat is. Az értékláncok bővülése alacsonyabb termelési költségeket jelentett a nyugati vállalatok számára, mely jelentősen növelte a versenyképességüket és növekedési lehetőséget is biztosított. Ezzel párhuzamosan az európai, afrikai, ázsiai és dél-amerikai fejlődő országok is haszonélvezői voltak az egyre inkább összefonódó világgazdaságnak, a külföldi beruházások és tőkebefektetés ugyanis komoly növekedés-élénkítő hatással járt. A multinacionális vállalatok nemzetközi terjeszkedése gazdasági szerkezetváltást tett lehetővé a fejlődő országokban, amelyek korábbi elszigeteltségükből kitörve immáron olcsóbb, de szakképzett munkaerejüket, nyersanyagaikat vagy természeti adottságaikat kihasználva elindultak a felzárkózás útján.

Három évtizednyi sikeres teljesítmény után azonban úgy fest, hogy...

A 2020-as évek elején a globális gazdasági folyamatok hirtelen megtorpantak, amiért a világgazdaságot sújtó különböző sokkok tehetők felelőssé.

A koronavírus-járvány, az inflációs válság és a folyamatosan zajló kereskedelmi feszültségek rávilágítottak a korábban kedvezőnek tűnő globalizáció árnyoldalaira is. A gazdasági növekedés lassulása és a nemzetközi bizonytalanság erőteljesen kihatott a fejlődő országok teljesítményére. Az utóbbi évek során a multinacionális cégek többsége újraértelmezte ellátási láncait, csökkentette termelését és költségeit, míg a globális kereslet visszaesése számos fejlődő országot, köztük Magyarországot is súlyos helyzetbe hozott.

A helyzetet tovább bonyolítja Donald Trump amerikai elnök által bevezetett intézkedések nyomán kibontakozó kereskedelmi háború, amelynek következményeit a Világbank elemzése szerint a fejlődő országok körülbelül kétharmada fogja megérezni. A bank közgazdászai a tavalyi év végén a fejlődő országok számára 2025-re 4,2%-os átlagos növekedést valószínűsítettek, ám ezt nemrégiben 3,8%-ra módosították. Ez a szám több mint egy százalékponttal elmarad a 2010 és 2019 közötti időszak átlagától. A növekedési kilátások mellett a Világbank szakértői a globális kereskedelem idei forgalmára vonatkozó előrejelzéseiket is csökkentették; a korábbi 3,4%-ról 1,8%-ra.

A fejlődő országok nyitottságuk miatt hirtelen a kereskedelmi háború kiemelt érintettjei között találták magukat, a Világbank vezető elemzője szerint pedig az Ázsián kívüli országok idén csak a tervezettnél jóval alacsonyabb növekedésre számíthatnak. Az elmúlt évtizedekben a felzárkózás egyértelműen lassult (a 2000-es éveket 6, a 2010-eseket 5, a 2020-asakat pedig már csak 4 százalékos átlagos éves növekedés jellemezte), és ezt a trendet a vámháború még tovább erősítheti. A folyamat egyik fő oka a fejlődő országokba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetés visszaesése, mely jelenleg már csak a 2008-as csúcs felét éri el. Ehhez adódnak napjainkban a megugró külkereskedelmi korlátok, a tartós gazdaságpolitikai bizonytalanság és az erősödő geopolitikai feszültségek is.

Az elmúlt harminc év során a globalizáció jelentős mértékben megnövelte a fejlődő országok gazdasági függőségét, ami arra a következtetésre vezetett, hogy

A fejlett nemzetgazdaságokhoz képest a világ sok országának még mindig nehézséget okoz a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek feldolgozása.

A Világbank friss elemzése arra figyelmeztet, hogy a feltörekvő gazdaságok fejlettsége átlagosan 6 százalékkal elmarad a világjárvány előtti szinttől, és a 2020-as évek gazdasági veszteségeinek helyreállítása akár két évtizedet is igénybe vehet. Gita Gopinath, az IMF vezető közgazdásza hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet gazdasági szempontból még kedvezőtlenebb, mint a Covid-19 járvány idején tapasztaltak. Míg öt évvel ezelőtt a döntéshozók rendelkezésére álltak a szükséges intézkedések, most a kereskedelmi feltételek és a nemzetközi tőkeáramlás kiszámíthatatlansága miatt sokan kénytelenek várakozni, mivel nem tudják, mely irányba érdemes lépniük.

A bizonytalanság ellenére azonban van egy mutató, ami nem utal a fejlődő országok gyengélkedésére. Ez pedig a pénzügyi piacok teljesítménye. Az amerikai dollár év eleji esésével párhuzamosan ugyanis jelentősen

A felzárkózó országok valutái egyre nagyobb értéket nyernek, míg a kötvénypiaci hozamok csökkenésnek indultak.

Az elemzők véleménye szerint mindez az amerikai eszközöktől való távolodást, valamint az alternatív befektetési lehetőségek keresésének következményeit tükrözi. Az utóbbi években felhalmozott pénzügyi tartalékok, az államadósság hatékonyabb kezelése és a gazdaságpolitika hitelesebbé válása ugyan növelte a fejlődő országok ellenálló képességét, de az elmúlt évtized sokkjainak tartós hatásait csak évek elteltével fogjuk igazán megérteni.