A háború időszakában a külföldön élő magyar közösségek támogatása rendíthetetlen maradt.
A külhoni magyarság támogatása független a külső körülményektől, ezért a háború által teremtett kihívások ellenére sem szükséges egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni - hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn, Budapesten, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén.
Nacsa Lőrinc kiemelte, a külhoni magyarság megtartásának egyik feltétele az erős magyar intézményrendszer, ezért az elmúlt 15 évben több mint 6500 a Kárpát-medencében és a diaszpórában működő magyar szervezet és intézmény működéséhez járultak hozzá. Hangsúlyozta: az identitás megőrzése, a szülőföldön való boldogulás legfontosabb eszköze a minőségi magyar nyelvű oktatás, a magyar kultúra és a magyar egyházak megőrzése, valamint a gazdasági beruházások.
A támogatások között kiemelt helyet kapott a Szülőföldön magyarul és a Határtalanul program, valamint az idei évben elindult Jövő nemzedéke program is. Ennek keretében a külhoni fiatalok közösségeit igyekeznek segíteni: az első szakaszban 500 millió forintos keretből 712 pályázatot fognak támogatni. Továbbá, bevezetésre került egy új nyelvtanulási program Kárpátalján, amely a ruszin és ukrán anyanyelvűeket célozza meg, hogy magyar nyelvet tanuljanak. E kezdeményezés révén várhatóan 3-6 ezer ember szerezheti meg a magyar nyelvvizsgát.
A testvértelepülési program rendkívül sikeresnek bizonyult, hiszen az elmúlt 15 év során 1100 új kapcsolat jött létre vagy erősödött meg, továbbá a Külgazdasági és Külügyminisztériummal közösen indított diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram keretében az idei tanévben 30 különböző országból 164 hallgató részesült támogatásban - mondta el Nacsa Lőrinc. Az eseményen többek között Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke, Herczeg Tamás alelnök, valamint Szászfalvi László, a bizottság KDNP-s tagja is felszólalt.



