A képernyők használatának fokozott mértéke jelentősen hozzájárul a rövidlátás kialakulásához.
A rövidlátás kialakulása mögött nem csupán a képernyők folyamatos nézése áll, hanem számos életmódbeli, környezeti és örökletes tényező is hozzájárul.
A 2024 végén a British Journal of Ophthalmology című szaklapban közzétett átfogó kutatás megállapítja, hogy a gyermekkori rövidlátás globálisan széleskörűen elterjedt jelenség. A kutatók előrejelzései szerint, a jelenlegi trendek folytatódása esetén 2050-re a rövidlátási nehézségekkel küzdő fiatalok és gyerekek száma körülbelül 740 millióra emelkedhet.
(A legfrissebb hírek itt)
A jelenlegi trendek aggasztóak, és a tudományos közösség is zavarodottan szemléli a képernyőhasználat folyamatos növekedésének hatásait. Meglepetésként érinti őket, hogy ez a jelenség milyen mértékben befolyásolja szemünk egészségét. Az adatok világosan mutatják, hogy a napi képernyőidő emelkedése és a rövidlátás elterjedtsége között szoros összefüggés áll fenn világszerte – olvasható a Digital Trends cikkében.
A JAMA folyóiratban megjelent áttekintő tanulmány rávilágít arra, hogy az óránkénti képernyőidő növekedése és a rövidlátás kockázata között szoros összefüggés áll fenn. A kutatás eredményei szerint a telefonok és más nagy képernyős elektronikai eszközök használatának növekedése 21 százalékkal emeli a rövidlátás kialakulásának valószínűségét.
Az áttekintő tanulmány, amely 45, összesen több mint 300 ezer emberre kiterjedő tanulmányt elemzett, megjegyzi, hogy figyelemre méltó dózishatás összefüggés van a napi képernyőidő és a rövidlátás kialakulásának esélye között, különösen az 1 órás növekedést követően. "A rövidlátás kockázata jelentősen megnőtt az 1-4 óra képernyőidő között, majd ezt követően fokozatosan emelkedett" - állítják a tanulmányt szerzői.
Figyelembe kell venni, hogy a rövidlátás kockázata drámaian megnő, amikor a különböző eszközök – mint például a mobiltelefon, számítógép és televízió – képernyőidejét együttesen elemezzük, ellentétben azzal, ha csupán egyetlen eszközkategóriára összpontosítunk.
Egy érdekes megfigyelés szerint a rövidlátás kockázata és a növekvő képernyőidő között szoros kapcsolat mutatkozott minden életkorban, beleértve a 2-7 éves gyerekeket, a 8-18 éves fiatalokat, valamint a 19 éven felülieket is. A kutatók arra jutottak, hogy a rövidlátás valószínűsége jelentősen megnövekedett, amennyiben a napi képernyőhasználat meghaladta az 1 órát. Érdekes módon azonban a kockázat növekedése lelassult, amikor a napi képernyőidő elérte a négy órát.
Ráadásul megfigyelték, hogy létezik egyfajta biztonsági határ, amely alatt, ha a napi képernyőidő egy óránál kevesebb, az bizonyos előnyökkel járhat. A legfrissebb kutatások azonban néhány figyelmeztető jelet is felvetnek, különösen a rövidlátás kockázatának mérséklésével kapcsolatban.
A képernyő előtt eltöltött idő csökkentése a hagyományos, közeli látást igénylő tevékenységek javára nem feltétlenül bizonyul hatékony megelőzési módszernek - figyelmeztetnek a szakértők. E helyett egy hibrid megközelítést ajánlanak, amelyben a közeli látásra szánt képernyőhasználatot mérséklik, míg a szabadban eltöltött idő mennyiségét fokozzák.
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a rövidlátást nem kizárólag a képernyő hosszú ideig történő bámulása okozza. Életmódbeli, környezeti és genetikai tényezőkkel is összefüggésbe hozható. Figyelemre méltó, hogy egy másik, korábban - 2025-ben - közzétett kutatás azt állította, hogy a képernyőidő csökkentése jobb mentális wellnesseredményeket hozhat, mint az antidepresszánsok.
