Akkugyárak helyett: egy olyan iparág, amelynek sokkal nagyobb figyelmet érdemelne az Orbán-kormány.
A magyarországi üzleti szolgáltató központok új szintre lépnek, de aggodalomra ad okot, hogy Egyiptom akár "kanyarban is megelőzhet" minket. Az Orbán-kormány folyamatosan az iparosításra összpontosít, pedig az üzleti szektor fejlesztése sokkal eredményesebb megoldás lenne.
A föld mélyéből felemelkedő hatalmas gyárak és akkumulátorgyártási álmok – a magyar kormány lelkesen hirdeti az országba vonzott külföldi ipari befektetéseket, ám közben az akkumulátoripar csak nehezen találja a helyét, és az ipari szektor visszaesése súlyosan érinti a hazai GDP-t is.
Pedig akad olyan szektor, amelyre igazán büszkének lehet lenni és érdemes volna kiemelten fejleszteni: az üzleti szolgáltató központok (business service center - BSC). Szó se róla, a Fidesz által "vetített" gazdaságkép gyakorta a szocializmust idézi: feltűrt ingujjú proletár építi a vas és akkuk országát.
A laptopján egy kávézóban Excel-táblákat tologató, diplomás, nyelveket beszélő - akár külföldi bevándorló - dolgozó képe tagadhatatlanul kevéssé monumentális.
A feldolgozóipari beruházások kapcsán gyakran hallunk különböző véleményeket, de érdemes megjegyezni, hogy a szolgáltatószektorban egy munkavállaló által generált hozzáadott érték sokkal jelentősebb. A szolgáltatási ágazatról és az üzleti szolgáltatásokról azonban sokkal kevesebb és részletesebb adat áll rendelkezésre. Mindazonáltal világosan kiderül, hogy a feldolgozóipar és az üzleti szolgáltatások gazdasági hozzájárulása lényegében hasonló szinten mozog - emeli ki Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Legalábbis a 2013 és 2022 közötti időszakra ez volt a jellemző helyzet: mindkét szektor évente átlagosan 0,5 százalékponttal támogatta a GDP növekedését. Az utolsó két év során azonban egyértelműen átalakulás figyelhető meg, amely az üzleti szolgáltatások előnyére vált, hiszen ez a terület növekedett, míg az ipari szektor visszaesett.
