Donald Trump első hete igazi szenzációt hozott: a világot szó szerint feje tetejére állította. Az új elnök teljes erőbedobással indította be a politikai gépezetet, és minden eddiginél agresszívebb támadásokkal lépett színre.

Donald Trump amerikai elnök számára a mostani volt az első hét, melyet a 2020-as elnökválasztási veresége és 2021. januári, közel sem békés távozása után ismét a világ legerősebb országa élén tölthetett. A hétfőn beiktatott republikánus elnök nem húzta az időt, az Egyesült Államokban és a Föld valamennyi pontján még mindig kapkodják a fejüket, hogy pontosan mit írt alá a sajtó képviselői előtt az Ovális Irodában, milyen hatással járhatnak az általa hozott intézkedések, vagy éppenséggel mit posztolt ki legutóbb a közösségi oldalára. Bár rendeleteinek egy része szimbolikus, illetve egyelőre nem egyértelmű a konkrét következményük, számos olyan húzást tett, melyek érezhető, azonnali és radikális fordulatot jelentenek az ezelőtt hatalmon lévő, demokrata Joe Biden kormányzatához képest. Még úgy is, hogy Trump lépéseinek oroszlánrésze nagy valószínűséggel hosszas bírósági csatározásokhoz fog vezetni.

Donald Trump a 2017-es hatalomátvételhez képest most egy alaposan kidolgozott, rajtra kész stratégiával érkezik az Ovális Irodába.

A Portfolio hasábjain 2024 decemberének végén értékeltük az immár hivatalosan beiktatott amerikai elnök újabb választási győzelméhez vezető utat. A választási kampány során Trump távol tartotta magát a Heritage Foundation által jegyzett Project 2025 című, 900 oldalas programtervtől, azonban az év végén a Time magazinnak adott interjújában már így fogalmazott: "Nem vitatok mindent, amit a Project 2025 tartalmaz, de bizonyos elemekkel nem tudok azonosulni." A lap elemzése szerint az elnök eddigi döntéseinek körülbelül kétharmada legalább részben összhangban áll a projekt irányelveivel.

Az, hogy a konzervatív holdudvarnak négy éve volt alaposan felkészülni az újbóli kormányzásra, és a Republikánus Párt 2017-hez képest jóval egységesebb, meglátszott Trump első hivatalban töltött napján is:

Csak aznap 26 elnöki rendeletet adott ki, ami a valaha volt legtöbb.

Legelső rendeletcsomagjában pedig tüstént hatályon kívül helyezte demokrata elődje, Joe Biden 78 rendelkezését. Ezek között volt, ami a nemi vagy faji alapú diszkriminációval szemben, a koronavírus-járvány vagy az éghajlatváltozás kezelése érdekében született, de tartalmazott olyan izraeli telepesek elleni szankciókat is, akiket a ciszjordániai palesztinokkal szembeni erőszakkal vádoltak.

Az amerikai elnök a szövetségi kormányzat irányítását jellemzően rendeletek (executive order), memorandumok és kiáltványok (proclamation) révén végzi, ezzel érvényesítve a végrehajtói hatalmat. Ezek a jogi aktusok a törvényeknél gyengébb hatáskörrel rendelkeznek, így a Kongresszus, mint a szövetségi törvényhozás, vagy a bíróságok felülvizsgálhatják őket. Előfordulhat, hogy megállapítják, nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak vagy az alkotmányos normáknak, például a szükséges finanszírozás visszatartásával.

Mielőtt hétfőn aláírta volna elnöki intézkedéseinek sorát a Kongresszus épületében, a parádénak helyt adó Capital One Arénában, majd az Ovális Irodában, a sarkvidéki hideg miatt a Capitolium kupolacsarnokában tartott beiktatási beszédében

Trump meghirdette Amerika "új aranykorát".

Ettől a pillanattól kezdve országunk virágzásának küszöbén állunk, és világszerte tisztelet övez minket. Minden nép irigykedni fog ránk, és nem tűrjük el, hogy továbbiakban is kihasználjanak. A Trump-kormányzat alatt minden egyes nap elkötelezetten fogom képviselni Amerika érdekeit.

- hangsúlyozta az újonnan megválasztott országvezető, aki a 19. század végén hivatalba lépett Grover Clevelandot követően a második elnök az Egyesült Államok történetében, akit a választók egy megszakított második ciklusra küldtek vissza a Fehér Ház falai közé.

Tekintsük át, hogy mit is döntött az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke az eddigi néhány napos hivatalban töltött ideje alatt.

Az újonnan megválasztott elnök, aki kampányában a "mélyállam" ellen vívott harcot, körülbelül hat fontos rendeletet adott ki a szövetségi kormányzat működésével kapcsolatban. Trump egyik első lépéseként eltörölte a távmunkára vonatkozó lehetőséget, ezzel hangsúlyozva, hogy "amilyen gyorsan csak lehet, végrehajtják a változtatásokat".

A szövetségi alkalmazottak számára mostantól kötelező a személyes jelenlét a munkahelyen.

Egyes munkavállalók esetében a minisztériumi és ügynökségi vezetők felmentést adhatnak, azonban valószínűtlen, hogy ezt széles körben alkalmaznák.

Egyidejűleg azonnali hatállyal felfüggesztette a szövetségi alkalmazottak új belépőinek felvételét, ami az összes végrehajtó hatalmi pozíciót érinti, kivéve a katonai állásokat és a nemzeti, illetve közbiztonságot, valamint a bevándorlással foglalkozó hatóságokat.

Ahogyan az Axios is beszámolt róla, Trump gyakorlatilag visszaállította a Schedule F néven elhíresült intézkedést, amely szerint...

a szövetségi közalkalmazottak jelentős hányadát politikai kinevezettekké nyilvánította.

így saját kénye-kedve szerint rúghatja ki őket, ez különösképp "bizalmas" és "szakpolitikát meghatározó" munkakörben dolgozókra vonatkozik. Bár a rendelet szerint a köztisztviselőknek nem kell támogatni az elnök politikáját,

kötelesek a legjobb tudásuk szerint, hűségesen végrehajtani a kormány politikáját.

"Ha ezt figyelmen kívül hagyják, az akár elbocsátáshoz is vezethet."

A Washington Post hírei szerint a lépés következtében több tízezer közszolgát érinthet a helyzet, akik így kockáztatják munkahelyi védelmüket. Hétfőn a 37 szövetségi kormányzati szerv munkavállalóit képviselő szakszervezet, a National Treasury Employees Union azonnal jogi eljárást indított Trump ellen a rendelet miatt.

Trump emellett leállította a kormányzati programokat, amelyek a sokszínűség, méltányosság és befogadás (DEI) előmozdítására irányultak.

az ügynökségi vezetőknek 60 nap áll rendelkezésükre, hogy megszüntessék az összes olyan irodát és pozíciót, amelyek a "környezeti igazságosság" elvéhez kapcsolódnak. A rendeletet "veszélyesnek, megalázónak és erkölcstelennek" minősítették, miközben Trump beiktatási beszédében egy "színvak és érdemeken alapuló társadalom" létrehozását ígérte. Eközben a BBC arról számolt be, hogy a Fehér Ház megerősítette, hogy...

Szerdától kezdődően minden szövetségi DEI-alkalmazott számára kötelezően fizetett szabadságot rendeltek el.

Az elnök legutóbbi rendeletében arra törekedett, hogy a kormányzattal együttműködő magánvállalatokat is rávegye a DEI-programok megszüntetésére. Emellett utasította a kormányzati intézményeket, hogy végezzenek alapos kivizsgálásokat a magáncégeknél, célzottan a "polgárjogi" jogsértések felderítése érdekében.

Néhány polgárjogi aktivista úgy véli, hogy a sokszínűség előmozdítása érdekében elengedhetetlen foglalkozni a régóta jelen lévő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekkel, valamint a strukturális rasszizmussal. Ezzel szemben Trump és követői azt állítják, hogy ezek a kezdeményezések igazságtalan diszkriminációt eredményeznek más csoportokkal szemben, és hogy a munkahelyi felvétel vagy előléptetés során nem a valós érdemekre helyezik a hangsúlyt.

A Reuters híradása alapján egy szerdai tájékoztatóban figyelmeztették a közszolgálati dolgozókat, hogy számoljanak a "kedvezőtlen következményekkel", amennyiben elmulasztják bejelenteni a "rejtett módon" működő méltányossági és befogadási programokat.

A progresszív liberális irányzat felé orientálódó Vox hangsúlyozta,

Ez a jelenség olyan drámai kulturális és jogi átalakulást hoz magával, amely a 2010-es évekre és a 2020-as évek faji elszámolási kezdeményezéseire is visszatekint, amikor ezek a programok széles körben elterjedtek az Egyesült Államokban. A változások mértéke és intenzitása olyan, mint egy földrengés, amely új alapokra helyezi a társadalmi diskurzust és a jogi kereteket.

Trump lépései túlmutatnak az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatain: hatályon kívül helyezte azt a 1965-ös rendeletet, amelyet Lyndon B. Johnson, a korábbi demokrata elnök írt alá. Ez a jogszabály megtiltotta a szövetségi ügynökségek számára, hogy a foglalkoztatás során diszkrimináljanak, és biztosította az esélyegyenlőséget a bőrszín, a faj, a vallás és a nemzeti származás tekintetében.

Trump talán egyik legmeghatározóbb kampányígérete az "Egyesült Államok történetének legnagyobb deportálási művelete" volt. Már a hétfői beszédében világossá tette, hogy az első elnöki intézkedései között...

Az amerikai-mexikói határon rendkívüli vészhelyzetet hirdetnek ki.

és megkezdik az illegális bevándorlók, "bűnöző idegenek millióinak" kitoloncolását "oda, ahonnan jöttek."

Az ICE, az Egyesült Államok bevándorlási és vámhatósága péntek hajnalban bejelentette, hogy eddig 538 letartóztatást hajtottak végre, és 373 illegális bevándorlót vettek őrizetbe az ország különböző "menedékvárosaiban." Ezen a héten a belbiztonsági minisztérium egy másik fontos döntést is hozott: visszavonta azt az irányelvet, amely lehetővé tette, hogy iskolákban, kórházakban és templomokban ne történjenek letartóztatások az illegálisan tartózkodók ellen.

A Hill jelentése szerint Trump hivatalba lépése után szinte azonnal leállították a Biden-adminisztráció által bevezetett CBP One alkalmazást, amely lehetővé tette az amerikai-mexikói határra érkezők számára, hogy időpontot foglaljanak, amennyiben törvényes menedékjogot kívántak kérni az Egyesült Államokban. A Biden-kormány az alkalmazás bevezetésével a káosz csökkentését és az érkezők számának növekedését remélte, ugyanakkor 2023 végén tapasztalt csúcs után folyamatos csökkenés következett be a határátlépők körében. A hétfőn bejelentett intézkedés következtében körülbelül 30 ezer ember került hátrányos helyzetbe az időpontjuk törlése miatt.

Beiktatási beszédében Trump nem hozta szóba az eddigi legnagyobb vitát kiváltó bevándorlási intézkedését: a hétfőn kiadott rendelete értelmében február 19-től kezdődően...

Az amerikai kormányzat ezentúl nem fogadja el, hogy a törvényes státusszal nem rendelkező bevándorlók Egyesült Államokban született gyermekeik automatikusan állampolgárságot nyerjenek.

Az intézkedés célja, hogy megszüntesse azt a jogot, amely lehetővé tette az Egyesült Államok területén legálisan tartózkodó anyák – például ideiglenes munkavállalási, diák- vagy turistavízummal rendelkező nők – számára, hogy gyermekeik automatikusan állampolgárságot nyerjenek, kivéve, ha az apa amerikai állampolgár vagy zöldkártyával rendelkezik.

Mindez azt jelenti, hogy...

Trump új megközelítést alkalmazna az amerikai alkotmány XIV. kiegészítésének értelmezésében, ami új diskurzusokat indíthat el a jogi és politikai színtéren. Az elnök célja, hogy átgondolja és esetlegesen módosítsa annak alkalmazását, hogy jobban tükrözze a jelenlegi társadalmi és politikai igényeket. Ezzel a lépéssel újra megnyithatja a vitát a polgári jogok védelméről és a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről, ami jelentős hatással lehet az Egyesült Államok jövőjére.

Az Egyesült Államok területén, valamint annak joghatósága alá tartozó helyeken született egyének automatikusan amerikai állampolgárságot nyernek. Ez a gyakorlat, amelyet jogi szempontból ius soli-nak, azaz "a föld joga"-nak nevezünk, éles ellentétben áll az európai ius sanguinis, vagyis a "vér joga" elvével, amely a szülők állampolgárságát tekinti mérvadónak. Az amerikai rendszer tehát a születési helyet helyezi a középpontba, így biztosítva, hogy minden, az ország területén világra jött gyermek állampolgári jogokkal bírjon, függetlenül szülei állampolgárságától.

A rendelet ellen civil szervezetek, valamint körülbelül húsz demokrata párti vezetésű állam és város képviselői kedden jogi lépéseket tettek.

mert szerintük megsérti az alkotmányt.

Annak ellenére, hogy az elnöknek széles hatásköre van a bevándorláspolitika meghatározására, az állampolgárságtól megfosztó rendelet messze kívül esik ezen

- állt a 18 állam, illetve Washington D.C. és San Francisco városa által benyújtott keresetben. Ugyanezen a napon Washington, Arizona, Oregon és Illinois állam főügyészei szintén pereltek, és ők is a lépés mielőbbi felfüggesztésére kérték a bíróságot.

Csütörtökön egy, a korábbi republikánus elnök, Ronald Reagan által kinevezett kinevezett seattle-i bíró

A négy állam kérvénye zöld utat kapott.

ezzel átmenetileg megakadályozva a rendelet végrehajtását.

Több mint négy évtizede ülök a bírói székben. Nem emlékszem még egy olyan esetre, ahol a feltett kérdés ennyire egyértelmű lett volna

- hangoztatta a bíró, aki Trump lépését "szembetűnően alkotmányellenesnek" minősítette.

A Legfelsőbb Bíróság eddigi határozatai világosan megerősítették, hogy mindenki, aki az Egyesült Államok területén született, automatikusan jogosult az amerikai állampolgárságra. Azonban kétségtelen, hogy a második Trump-elnökség során ez lehet az első komoly jogi kihívás, amelyet a jelenlegi 6-3 arányú konzervatív többségű bíróságnak kell rendeznie.

Ami az Egyesült Államokban élő több mint 11 millió illegális bevándorló esetleges kitoloncolását illeti, a CNN szerdai riportja szerint a Trump-adminisztráció egy igazságügyi minisztérium által kidolgozott memorandumra alapozva készül büntetőeljárásokat indítani olyan, főként demokrata párti városvezetők és helyi tisztviselők ellen, akik nem hajlandók együttműködni a szövetségi kormányzattal az illegális bevándorlók elleni szigorú intézkedések végrehajtása érdekében.

Több demokrata vezetésű önkormányzat az első Trump-elnökség idején "menedékvárosként" definiálta települését, ezzel jelezve elkötelezettségét a bevándorlók védelme mellett.

A helyi rendfenntartó erők együttműködése a szövetségi bevándorlási hatóságokkal bizonyos értelemben korlátozott, hiszen például nem vesznek részt letartóztatásokban. Ezzel a lépéssel "menedéket" biztosítanak az illegális bevándorlók számára, akik az adott közösségben élnek.

A most kiszivárgott feljegyzés elsősorban róluk és nekik szól.

Emil Bove, Trump egykori személyes ügyvédje és jelenlegi ügyvivő főügyészhelyettes, által készített jelentés kiemelte, hogy...

A szövetségi törvény világosan előírja, hogy az állami és helyi hatóságok nem léphetnek fel ellenállóan, nem gátolhatják, és más módokon sem akadályozhatják a bevándorlással összefüggő jogi parancsok és kérelmek végrehajtását.

A főügyészség feladatkörét ellátó igazságügyi tárca egyidejűleg utasította a szövetségi ügyészeket, hogy...

vizsgálják ki az ilyen eseteket, és fontolják meg a büntetőeljárás indítását.

A memorandum alapján azok az ügyészek is felelősségre vonhatók, akik nem hajlandók vádat emelni ezekben az ügyekben.

Tom Homan, a Trump által kinevezett "határcár", azaz határvédelemért felelős különmegbízott korábban azt üzente a tömeges kitoloncolásokat ellenző demokratáknak,

Ha nem állnak mellénk, akkor vonuljanak el az útból, mert mi így is meg fogjuk valósítani a céljainkat.

Kedden egyébként felhördülést okozott konzervatív körökben, hogy a beiktatási ünnepségsorozatot záró ökumenikus mise részeként egy episzkopális püspök, Mariann Budde a bevándorlók, illetve a meleg és transznemű gyerekek érdekében "kegyelmességet" kért a vele szemben ülő Trumptól. A politikus utólag úgy reagált, "szerintem nem volt jó az istentisztelet", a püspököt pedig "radikális baloldali, keményvonalas Trump-gyűlölőnek" titulálta.

Ha már a kegyelem kérdéséről beszélünk, Trump hivatalba lépése után gyorsan élt az alkotmányban biztosított kegyelmezési jogával. Ahogyan a kampány során ígérte, 14 egyént részesített enyhítésben, akik a 2021. január 6-i Capitol-i zavargásokkal kapcsolatosan vádlottak voltak. Ezen túlmenően...

Kegyelmet biztosított több mint 1500 olyan személynek, akiket a Capitolium ostromáért büntettek meg.

Köztük volt a szélsőjobboldali, neofasiszta szervezetként számontartott Proud Boys korábbi vezetője, Enrique Tarrio is, aki különben 22 évnyi börtönbüntetését töltötte volna.

Nyolc nappal a beiktatása előtt J.D. Vance, a leendő alelnök, a Fox News Sunday című műsorban kifejtette, hogy a rendőrökre támadó elítéltek számára nem lenne helyénvaló a kegyelem megadása.

Ha azon a napon erőszakos cselekedetek történtek, nyilvánvaló, hogy nincs helye a kegyelemnek.

Az Axios forrásai szerint Trump maga is hezitált a döntésével kapcsolatban: vajon csupán néhány kiválasztott személynek adjon kegyelmet, vagy inkább egy átfogó, mindenkit érintő határozatot hozzon.

Trump véleménye szerint: "A francba, engedjük el az egészet!"

- nyilatkozta a lapnak egy informátor, aki jól ismeri a megbeszéléseket és Trump döntéshozatali folyamatait.

A döntés azonban nem aratott egyetértést, és nem csupán a demokrata politikai körökben.

Az egyik elítélt, aki részt vett a Capitolium ostromában, határozottan elutasította Trump kegyelmét, kijelentve:

Tévedtünk aznap.

A közösségi médiában "MAGA-nagyiként" ismertté vált Pamela Hemphill, aki bűnösnek ismerte el magát, és 60 nap börtönbüntetést kapott, a BBC-nek adott interjújában megosztotta tapasztalatait.

a kegyelem elfogadása csak megsértené a fővárosi rendőröket, a jogállamiságot és természetesen a nemzetünket.

A nagymamán kívül az Egyesült Államok legnagyobb rendőrszakszervezete, a Fraternal Order of Police, amely 2024-ben hivatalosan is Trump kampányát támogatta, valamint a Rendőrfőnökök Nemzetközi Szövetsége közös nyilatkozatban fejezte ki mély csalódottságát a kegyelmek ügyében.

Ha ezen bűnök elkövetőit, különösen a súlyos bűncselekmények elkövetőit, nem vonjuk teljesen felelősségre, veszélyes üzenetet küldünk, azt mutatva, hogy a rendőrökre támadás nem bír súlyos következményekkel, és másokat felbátoríthatunk arra, hogy hasonló erőszakos cselekményeket kövessenek el

- olvasható a közleményben.

Több republikánus párti szenátor is kifejezte aggodalmát, köztük Mitch McConnell, a szenátus korábbi republikánus vezetője. Lisa Murkowski, az alaszkai szenátor, aki eddig talán a legnagyobb nyitottságot mutatta a Trump elleni fellépésre, így reagált:

Csalódottság tölt el, amikor ezt tapasztalom, és aggaszt, hogy milyen üzenetet közvetít ez a csodálatos férfiak és nők felé, akik mindig is védelmeztek minket.

Az észak-karolinai Thom Tillis közben saját politikai vonaláról Joe Biden korábbi demokrata elnök kegyelmi intézkedéseire irányította a figyelmet:

Aggályaim vannak bármilyen, rendőröket bántalmazó személyeknek adott kegyelem kapcsán. És pont. És komoly aggályaim vannak Biden összes kegyelmével kapcsolatban is.

Biden december elején jelentős lépést tett, amikor széleskörű kegyelmet biztosított fiának, Hunter Bidennek, aki két szövetségi perben várta a döntést. Ezt követően hétfő reggel bejelentette, hogy előzetes kegyelemben részesíti őt.

De ez még korántsem a végső állomás.

Trump beiktatása előtt néhány perccel Biden bejelentette, hogy kegyelmet biztosított három testvérének és azok partnereinek is.

Családomat brutális támadások és fenyegetések érték, amelyek mögött egyértelműen az a szándék húzódik, hogy nekem kárt okozzanak - ez a pártpolitika legrosszabb arca. Sajnos nem látom okát annak, hogy reménykedjek abban, hogy ezek a támadások valaha is megszűnnek.

A Biden-adminisztráció egy hivatalos közleményben világossá tette, hogy álláspontja szerint az ügy nem utal arra, hogy bármilyen bűncselekmény történt volna, vagy hogy az elkövetők beismernék a tetteiket. Cheney és a bizottság társvezetője a közleményben kifejezte véleményét, miszerint...

Ma nem azért nyertünk kegyelmet, mert átléptük a törvény határait, hanem mert hűen követtük annak előírásait.

A leköszönt elnök a kegyelmeket úgy osztotta ki, hogy fián kívül senkivel szemben nem indult eljárás, így a hivataluk során esetlegesen elkövetett szövetségi bűncselekmények alól előzetes mentességet kaptak a meghatározott időszakra. A Biden családtagjaira ez bármilyen nem erőszakos bűncselekmény esetében vonatkozik. Trump korábban megfenyegette Milley-t, Faucit és Cheney-t is. A volt ingatlanmogul, aki republikánus párttársaihoz hasonlóan bírálta Biden kegyelmi döntéseit, ironikus módon megjegyezte, hogy "a vicces, és talán a szomorú dolog az, hogy magának nem kegyelmezett meg."

A két párt között persze elindult az egymásra mutogatás, hogy Biden vagy Trump kegyelmei a felháborítóbbak,

Bár sokan mindkét esetet kritikával illették, Jamie Raskin, a demokrata képviselő, úgy véli, hogy a két helyzet között lényeges eltérés van: míg az első esetben ártatlanok kaptak felmentést, addig a második esetben elítéltek részesültek ebben a kedvezményben. Ezzel szemben John Thune, a republikánus szenátorok új vezetője azt állítja, hogy "Biden nyitotta meg a kaput" Trump kegyelmi döntéseinek.

A legújabb republikánus elnök nemrégiben kegyelmet adott Ross Ulbrichtnak, a hírhedt Silk Road online feketepiac alapítójának, ahol drogok, gyermekpornográfia és fegyverek is kaphatók voltak. Ulbrichtet 2013-ban tartóztatták le, majd 2015-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A 40 éves férfi a tárgyalásán elismerte, hogy ő indította el a Silk Roadot, ám ügyvédei azt hangsúlyozták, hogy később átadta a platform irányítását másoknak. A Libertárius Párt, amely a kábítószerek legalizálását támogatja, már hosszú ideje kampányol Ulbricht szabadon bocsátásáért, az esetet pedig a kormányzati túlkapások jelképeként emlegetik.

Trump egyébként kegyelmet adott két rendőrtisztnek, akik 2020-ban engedély nélkül indítottak autós üldözést egy 20 éves fekete fiatal, Karon Hylton-Brown ellen, aki sisak nélkül közlekedett egy mopeden Washington D.C.-ben. Az üldözés során a fiatal férfi sajnálatos módon elütötte egy autó, és a rendőrök a vádak szerint megpróbálták eltitkolni a baleset körülményeit a feletteseik elől.

Ezen kívül Donald Trump számos más intézkedést hozott, és különféle témákban is kifejtette véleményét.

A Trump-adminisztráció leendő minisztereinek szenátusi jóváhagyása során Marco Rubio külügyminiszteri és John Ratcliffe CIA-igazgatói kinevezése a demokraták támogatásával került át a Kongresszus felsőházán. Ezzel szemben a korábbi Fox News-műsorvezető, Pete Hegseth védelmi miniszteri posztja sokkal inkább kérdéses volt: a demokraták és Lisa Murkowski mellett a mérsékelt republikánus szenátor, Susan Collins is elutasította a kinevezést. Ezen a helyzeten tegnap este Mitch McConnell is rontott, amikor szavazatával megakadályozta Hegseth megerősítését, így Vance alelnöknek kellett beavatkoznia, hogy megoldja a helyzetet, és ezzel biztosítsa Hegseth Pentagon-vezetői ambícióit (51-50-es döntetlennel).

Az újonnan megválasztott elnök első aláírásával ellátott törvénye várhatóan a Kongresszus által szerdán jóváhagyott Lakey Riley-törvény lesz. Ez a jogszabály azt írja elő, hogy azokat a személyeket, akik lopás vagy erőszakos bűncselekmény miatt letartóztatásra kerültek (bírósági ítélet még nem született), és illegálisan tartózkodnak az Egyesült Államok területén, bevándorlási őrizetbe kell venni. A javaslatot nemcsak a republikánusok, hanem a képviselőházban 46, a szenátusban pedig 12 demokrata képviselő is támogatta. Az indítékot a tragikus eset adja, amikor Laken Riley, egy georgiai egyetemista, 2024 februárjában José Ibarra, egy venezuelai illegális bevándorló támadása következtében életét vesztette, akit később életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek.