Az orosz energiahordozók importjára vonatkozó szankciók ideiglenes feloldásának lehetősége kerülhet napirendre Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni csúcstalálkozóján.
Fontos lehet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újbóli életre keltése, valamint új amerikai befektetések bejelentése is.
A magyar kormány gazdasági célú tárgyalásokra készül Washingtonban, ahol Orbán Viktor miniszterelnök és az Egyesült Államok elnöke találkozik. Ezt a szándékot Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója erősítette meg a hétvégén tett nyilatkozatában, amelyet az állami rádióban osztott meg. Orbán Balázs a Biden-kormány által létrehozott "akadályok" megszüntetését ígérte, ami inkább politikai frázisként hangzik, ám valójában a gazdasági, energetikai és hadiipari együttműködések, valamint új szerződések lehetőségeit vázolta fel. Érdekes, hogy Orbán Viktor Donald Trump-pel való találkozóján valóban lehetőség nyílik egy, a Biden-adminisztráció által teremtett problémás helyzet megoldására: a két ország közötti kettős adóztatást kizáró egyezmény újbóli életbe léptetésére. E kérdést már idén áprilisban megvitatta Washingtonban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, és az eltelt időszak elegendő lehetőséget biztosíthatott ahhoz, hogy a magyar szempontból kiemelten fontos és kellemetlen problémát rendezni tudják.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy Orbán Viktor és kísérete a Wizz Air légitársaság járatával indul az Egyesült Államokba.
Amikor tavaly november elején Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, Orbán Viktor miniszterelnök abban bízott, hogy Trump segítségével a magyar gazdaság új szárnyakat kap. A választási eredmények tudatában már arról beszélt, hogy egy nagyszabású magyar-amerikai megállapodás létrehozását tervezi, amelyben a kettős adóztatás tilalmáról szóló megállapodás újraszerződése is szerepelne. Jelenleg ezek a nagyszabású egyezmények még váratnak magukra, de talán most elérkezett az idő a megvalósításukra. Szijjártó Péter külgazdasági miniszter nemrégiben egy Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) rendezvényen arról nyilatkozott, hogy Donald Trump januári beiktatása óta már nyolc amerikai beruházást jelentettek be Magyarországon, és további négy-öt projekt is előkészítés alatt áll. Ez az év tehát különösen ígéretesnek tűnik a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok szempontjából. Mint ahogyan azt vártuk, a szoros politikai együttműködés mindig kedvezőbb gazdasági és befektetési feltételeket teremt.
Ezzel ellentétben sem az idei évben, sem az elmúlt években nem valósultak meg jelentős beruházások Magyarországon az Egyesült Államokból érkező cégek részéről. Az idei évben főként a már Magyarországon működő vállalatok hirdettek meg kisebb-nagyobb fejlesztéseket, de az amerikai befektetési fellendülésről még korai lenne beszélni.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 végén összesen 109,4 milliárd eurónyi (jelenlegi árfolyamon számolva 42,4 ezer milliárd forint) közvetlen tőkebefektetés volt magyar gazdaságban, abból 89,7 milliárd eurónyi érkezett az Európai Unió országaiból, míg az amerikai befektetések mértéke alig 3,8 milliárd euró volt. Miközben a külföldi befektetések szinte folyamatosan nőnek a magyar gazdaságban - igaz, az utóbbi években szinte kizárólag a távol-keleti, azon belül is a kínai beruházók jönnek -, az USA-ból érkező tőke érdemben nem változott. Az MNB adatai szerint 2010-ben az amerikai befektetések értéke 3,1 milliárd euró volt, vagyis 15 év alatt az egyenleg 700 millió eurós beáramlás. Emögött voltak tőkekivonások, illetve új befektetések és ezek eredményeként alakult ki az egyenleg. Az amerikai cégek 2016-ig teljesen leépítették a közvetlen befektetéseiket, az MNB adatai szerint az befektetett amerikai tőke ekkor mínusz 1,3 milliárd euró volt, azóta épült fel a közel 4 milliárdos állomány. A hullámvasút mögött jelentős részben üzleti adózási megfontolások állhattak, részint tőkét vontak ki osztalék formájában, vagy épp a befektetések egy részét átstrukturálták off-shore, vagyis alacsony adózású országokba telepített cégeikbe és ezeken keresztül birtokolták a magyar befektetéseket. Szakértői becslések szerint a tényleges amerikai befektetések értéke megközelítheti a 10 milliárd eurót, ami a tizede a teljes befektetési állománynak. Voltak valódi kivonulások is, az elmúlt évtized egyik legnagyobb ügylete az General Electric pénzügyi részlegéhez GE Moneyhoz köthető, amikoris a cég eladta a magyar államnak a Budapest Bankot. (A bank azóta Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került.) A General Electric (GE) volt az első nagy amerikai befektető Magyarországon, amikor a rendszerváltás hajnalán megvásárolta a versenytárs magyar Tungsramot. Mára az egykor világhírű magyar gyár beszüntette működését. A GE továbbra is itt van, Veresegyházon két évtizede működik az erőművi turbinagyára, de a nagyobb befektetők közé sorolható a Coca-Cola, Flextronics, a Jabil Circuit vagy épp a Morgan Stanley bankház, amely elemzőrészleget üzemeltet Magyarországon.
Orbán Balázs a lemondott békecsúcsról kifejtette: Amennyiben Donald Trump és Vlagyimir Putyin újra találkozóra készül, Budapest örömmel fogadja őket, nyitott szívvel és karokkal várva a párbeszéd lehetőségét.
Várhatóan lesznek új megállapodások a hétvégi csúcstalálkozón, de mivel az Trump-kormányzat célja amerikai munkahelyek teremtése, illetve az amerikai befektetések ösztönzése, új gyárak építése külföldi tőkéből, nagy meglepetés lenne, ha sikerülne amerikai beruházásokat Magyarországra csábítani. Sokkal valószínűbb, hogy néhány magyar vállalat - jellemzően NER-cég - fog kétoldalú megállapodásokat bejelenteni az miniszterelnöki vizitre időzítve.
Nem várható érdemi engedmény
Szeptember végén zajlott telefonbeszélgetésükhöz képest Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozója valószínűleg nem fogja megváltoztatni az Egyesült Államok által megfogalmazott kérést a Magyarország orosz olajvásárlásainak leállítására vonatkozóan - vélik szakértők lapunknak. Az események háttere kétségtelenül zűrzavaros. Az Egyesült Államok világos álláspontja, hogy minden országra nyomást gyakorolnak az ukrajnai agresszió finanszírozásának megakadályozása érdekében, így a jövőbeli orosz olajvásárlások elkerülésére ösztönöznek. Ennek érdekében vámokkal fenyegetik a vevő államokat, míg a gyanúba keveredett cégek arra számíthatnak, hogy az USA minden lehetséges eszközt bevet a tevékenységük megakadályozására. Ez különösen a pénzügyi tranzakciókat érinti, amelyek az amerikai piacon való üzletelés lehetőségét gyakorlatilag megsemmisíthetik. Bár Trump az ENSZ szeptember végi közgyűlésén még reményét fejezte ki, hogy sikerül meggyőznie a magyar kormányfőt az orosz olajvásárlások leállításáról, a két nappal későbbi telefonbeszélgetésük után már a magyar és szlovák beszerzési terveket védelmébe vette, hivatkozva a tengerpart hiányára. Ezzel a Fidesz által hangoztatott érvet gyakorlatilag megismételte, amely szerint a folyékony nyersanyagok a kikötővel rendelkező államok belsejébe is elérnek. Érdekesség, hogy míg a tengerparttal nem rendelkező uniós tagállamok, köztük Magyarország és Szlovákia - amelyek speciális brüsszeli mentességeket kaptak - az orosz olajvásárlásaikat átalakították, más államok már régóta keresnek alternatív forrásokat.
Az Orbán-kormány az orosz-ukrán konfliktus kezdete óta összesen 9,1 ezer milliárd forintot juttatott a Putyin-rezsimnek kőolaj és földgáz beszerzésére.
Washington világ-, Brüsszel pedig uniós szinten igyekszik az államokat és a cégeket eltántorítani - a nem mellesleg emiatt egyre olcsóbb - orosz nyersolajtól. Az EU döntéshozatali szintjein is zajlik egy átfogó uniós rendelet előkészítése: ez 2026 vagy 2027 végétől mindenkinek minden orosz olaj- és gázbeszerzést tiltana. Október végén az USA is lépett: eszerint november végétől bármely cég, amely valamilyen üzleti kapcsolatba hozható a Rosznyefty és a Lukoil nevű nagy orosz olajszállítókkal, az USA tiltólistájára kerül, azaz lehúzhatja a rolót. Ez - az eddigi 19 uniós szankciós csomaghoz képest - földindulásszerű változásokat indított el. Az eddig húzódozó Kína, India és Törökország cégei sorra mondják le oroszolaj-vásárlásaikat és a Lukoil is piacra dobta külföldi érdekeltségeit. Az Orbán-kormány korábban azt közölte, hogy Magyarország egyszerűen felmentést kér ez alól Trumpnál. Példaként Németországot említik, amely három Rosznyefty-tulajdonú finomítója számára kért és kapott is ilyen engedélyt. Ez azonban félreértésen alapul. Berlin ugyanis az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után nem sokkal ezeket a finomítókat elkobozta az orosz állami olajcégtől és azok - a Moltól eltérően - ma már szintén nem Moszkvától veszik az olajat. Hasonló a helyzet a Lukoil bolgár finomítójánál is. (Bár az Egyesült Államok lépései miatt a szerb NIS pancsovai finomítójába se kerül orosz olaj, mivel annak többségi irányítója változatlanul az orosz Gazprom Nyefty, Washington nem enged. Ez déli szomszédunkat átfogó üzemanyaghiánnyal fenyegeti. Igaz, a Mol gőzerővel építi az orosz eredetű Barátság szerb irányú leágazását.) Múlt pénteken Donald Trump a magyar olajbeszerzést egyre sűrűbben firtató amerikai újságíróknak úgy fogalmazott: bár a magyar kormány kért felmentést a Rosznyefty-Lukoil-tilalom alól, azt Orbánnal ápolt barátsága ellenére nem adták meg. Kérdés, a szeptemberi esethez hasonlóan ebből a találkozón visszalép-e. Forrásaink most ilyen fordulatra nem számítanak: így szerintük legfeljebb az áprilisi választásokig kaphatunk egyfajta felmentést. Eközben ugyanakkor - a készülő uniós jogszabályok miatt is - a Molnak már nem csak finomítói felkészítésére, hanem a megrendelések konkrét lemondására is átfogó ütemtervet kell készítenie - vélték. Bár a tervezett amerikai és uniós tilalmak kijátszhatóságáról megoszlottak a vélemények, annak nagyfokú kockázataival minden forrásunk egyet értett.
A Moltól érkezett válaszunkban az áll, hogy a tervezett amerikai szankciók potenciális következményeit jelenleg is alaposan elemzik.
Az orosz olaj használatáról való lemondás elkerülhetetlen lépés számunkra.
A november 7-i Orbán-Trump találkozó tétje valószínűleg nem a kérdés, hogy maradhat-e az orosz kőolaj, hiszen mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió határozottan ellenzi az orosz behozatalt. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint legkésőbb 2027 végéig búcsút kell mondani ennek a forrásnak. A valódi kihívás inkább az, hogy a Molnak sikerül-e egy év haladékot kérnie a leválásra. A cég 2026 végére várhatóan felkészült lesz az orosz olaj teljes mellőzésére. Bár a Mol két érintett finomítóját a horvát Adria-vezetéken keresztül is tudja ellátni, a helyzet bonyolultabb, mivel folyamatos viták zajlanak a déli szomszéddal. A helyzetet tovább nehezíti a százhalombattai finomítóban történt nemrégiben bekövetkezett tűzeset is - hangsúlyozza Pletser Tamás.
A kettős adóztatás egy olyan bonyolult jelenség, amely számos vállalkozást és magánszemélyt érinthet. Az adózási rendszer labirintusában való eligibilitás nem mindig egyértelmű, hiszen a különböző országok eltérő jogi kereteket és szabályokat alkalmaznak. A vargabetűk, vagyis a jogszabályok közötti ellentmondások és a nemzetközi megállapodások hiányosságai gyakran vezetnek ahhoz, hogy ugyanazt a jövedelmet több helyen is megadóztatják. E helyzet elkerülése érdekében elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés és a transzparens adózási gyakorlatok kialakítása, hogy a globális gazdaság szereplői biztonságban érezzék magukat. Az adózási tájékozódás és a szakértői segítség igénybevétele kulcsfontosságú lehet a kettős adóztatás csapdáinak elkerülésében.
A kettős adóztatás elkerülésére irányuló kétoldalú egyezményt 1979-ben kötötte a Magyar Népköztársaság az Egyesült Államokkal, amely azóta is jelentős szerepet játszik a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban. Ez az egyezmény különösen fontos volt az amerikai befektetők számára, mivel lehetővé tette számukra, hogy az itt szerzett jövedelmüket adómentesen utalják haza. Az ilyen megállapodás hiánya komoly kihívások elé állítja a tőkebefektetőket és a jövedelmeket kezelőket, és rendkívül kedvezőtlen üzenetet küld, ha egy uniós országnak nincs hasonló megállapodása az Egyesült Államokkal. Érdekes módon az USA még Oroszországgal és Belarusszal sem mondta fel a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményeit. A Biden-adminisztráció a magyar kormány EU-n belüli, a globális minimumadóval kapcsolatos ellenállása miatt döntött a 1979-es megállapodás felmondása mellett. Ez a minimumadó, amely a multinacionális vállalatok számára 15%-os minimális adókulcsot kívánt bevezetni, a Biden-kormány egyik központi intézkedése volt. Ironikus, hogy végül az Orbán-kormány is támogatta a közös állásfoglalást, miután sikerült elérnie, hogy a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék is beleszámítson az globális iparűzési adó alapjába, de ekkorra már túl késő volt. A Biden-adminisztráció, amely számos okból bírálta az Orbán-kormány intézkedéseit, végül felmondta a szerződést. Az EU és Magyarország bevezette a minimumadót, míg az Egyesült Államok az utolsó pillanatban visszakozott az ügytől.
