Bár az infláció mértéke némileg csökkent, még mindig találkozunk olyan esetekkel, ahol a növekedés meghaladja a 20 százalékot.
2025 áprilisában a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. A korábbi hónapokban a helyzet még kedvezőtlenebb volt: januárban 5,5 százalékos, februárban 5,6 százalékos, míg márciusban 4,7 százalékos inflációt regisztráltak.
2024 áprilisi helyzethez képest az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 5,4%-kal emelkedett. Ezen belül...
A termékcsoporton belül számottevő árcsökkenést tapasztaltak.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos szolgáltatások ára 7,0%-kal emelkedett, ami meghaladja az alapvető élelmiszerek áremelkedését. Ezen belül...
A szeszes italok és dohánytermékek ára jelentősen emelkedett, meghaladva az élelmiszerek drágulását: előbbiek 6,3%-kal, belül pedig a dohányáruk 7,0%-kal drágultak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a háztartási energiáért átlagosan 3,5%-kal kellett többet fizetni, ebből a palackos gáz 8,7%-os, míg a vezetékes gáz 7,2%-os áremelkedése figyelhető meg. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,0%-kal nőtt, ezen belül az ékszerek 22,0%-kal, az új személygépkocsik 6,1%-kal, a szobabútorok pedig 3,7%-kal drágultak, míg a használt autók ára 1,9%-kal csökkent. Érdekesség, hogy a járműüzemanyagok ára 7,1%-kal mérséklődött, a gyógyszerek és gyógyászati termékek viszont 4,9%-os áremelkedésen mentek keresztül.
A nyugdíjas árindex egyezett az általánossal (4,2%). A maginfláció 5 százalékra mérséklődött.
Mint ismert, a kormány március 17-től rendelt el árrésstopot 30 élelmiszerre, amitől az infláció csökkenését várták. Márciusban éves szinten még 7 százalékos volt az élelmiszerinfláció, amihez képest az 5,4 százalék valóban csökkenést jelent. Mint írtuk, az árrésstop egyik napról a másikra jelentős árcsökkenéseket is hozott a 30 élelmiszercsoportnál, de voltak termékek, amiknek nem csökkent az ára, vagy egyenesen emelkedett.
A legfrissebb adatok szerint a fogyasztói árak átlagosan 0,2%-kal emelkedtek. Érdekes módon az élelmiszerek ára 1,3%-kal csökkent. Ezen belül a margarin ára a legnagyobb mértékben, 23,6%-kal esett vissza, míg a tejtermékek 13,4%-kal, a liszt 12,5%-kal, a vaj és vajkrém 8,7%-kal, a tej 8,6%-kal, az étolaj 6,1%-kal, a párizsi és kolbász 5,9%-kal, a sajt 5,4%-kal, a baromfihús 5%-kal, a cukor 4,3%-kal, és a sertéshús 4,1%-kal lett olcsóbb. A termékcsoporton belül a csokoládé és kakaó ára 3,3%-kal nőtt, míg a büféáruk 1,9%-kal, az alkoholmentes üdítők és a rizs pedig 1,4%-kal drágultak. A száraztészta ára 1,3%-kal, a péksütemények 0,9%-kal, míg a kenyér 0,7%-kal emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legnagyobb áremelkedést a háztartási energia esetében tapasztalhattuk, amely 3,8%-kal drágult. Külön kiemelendő, hogy a vezetékes gáz ára 8,3%-kal nőtt, míg a palackos gázért 1,2%-kal kevesebbet kellett fizetni. A KSH tájékoztatójában további részletek találhatók erről. A ruházati termékek átlagosan 2,1%-kal drágultak, míg a szeszes italok és dohányáruk 1,3%-os növekedést mutattak, ezen belül a dohánytermékek ára 2,4%-kal emelkedett. A szolgáltatások ára is emelkedett, 0,8%-kal, különösen a belföldi üdülés, amely 4,7%-kal, a külföldi üdülés 1,4%-kal, valamint a járműjavítás és -karbantartás 1%-kal drágult. Érdekesség, hogy a járműüzemanyagok ára 1,4%-kal csökkent, míg a gyógyszerek és gyógyászati termékek 3,1%-kal drágultak.
