Budapesten a lakásárak növekedése mérséklődött, míg a vidéki területeken felgyorsult a drágulás | 24.hu
A lecsengő ingatlanbefektetői kereslettel párhuzamosan a lakásárak drágulása is lassult áprilisban Budapesten, de országos viszonylatban gyorsult a havi árnövekedési tempó az ingatlan.com lakásárindexe szerint.
Az éves drágulás továbbra is figyelemre méltó mértékű, országosan átlagosan 12,5 százalékos növekedést mutat, míg Budapest esetében ez a szám eléri a 19 százalékot. Az áremelkedés dinamikáját tekintve Budapest után a dél-alföldi és észak-alföldi régiók következnek, amelyek az ipari fejlesztések által érintett területek.
A budapesti lassulásra a havi adatok utalnak elsősorban. Országosan és a fővárosban is 2 százalék alatti drágulás jellemezte az áprilist, miközben Budapesten az idén 4 százalék feletti áremelkedésre is volt példa január és február között
- értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte az idei drágulás komoly kihívást jelent a vevőjelölteknek, különösen a fővárosban. Budapesten ugyanis a használt eladó lakások és házak négyzetméterárainak középértéke már 1,27 millió forintnál jár. A társasházi lakások esetében 1,3 millióra, a 40 négyzetméternél kisebb használt garzonlakásoknál pedig már 1,5 millió forintra emelkedett ez az érték.
Az újonnan épülő lakások iránti élénk befektetői érdeklődés következtében május közepére az átlagos négyzetméterárak 1,6 millió forintra emelkedtek. A magas budapesti lakásárak ismét a környező agglomerációk felé terelik a vásárlók egy részét. Ezt alátámasztja, hogy az agglomerációban áprilisban a drágulás üteme 1,7 százalékra gyorsult, szemben az előző hónapban mért 0,8 százalékkal.
Az ingatlan.com adatai szerint 2025 májusában az V. kerület volt a legdrágább fővárosi kerület, ahol az eladó használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára megközelítette a 2 millió forintot. A legkedvezőbb árakkal továbbra is a XXIII. kerületben találkozhatnak a vevők, itt átlagosan 785 ezer forintba kerül egy négyzetméter. A többi nagyvárost tekintve Debrecenben 937 ezer, Szegeden pedig 880 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, így Szeged az elmúlt 2 évben a második legdrágább vármegyeszékhellyé lépett elő. Győrben 844 ezer, Pécsett 773 ezer, Miskolcon pedig 494 ezer forintot kértek a lakások négyzetméteréért. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján, ahol 2025 májusában mindössze 286 ezer forintba került átlagosan egy négyzetméternyi használt lakóingatlan.
Balogh László jelezte, hogy a budapesti ingatlanpiacon tapasztalható kereslet csökkenése következtében a lakások áremelkedése tovább fokozódhat. Kulcsfontosságú kérdés, hogy ha a fővárosi lakáspiac nem talál új impulzusra az év második felében, milyen következményekkel jár ez az árak alakulására.
A korábbi évek tapasztalatai alapján még ebben az esetben sem várható árcsökkenés rövid távon, de az árak platózására lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy az év második felében kisebb mértékben emelkedhetnek a budapesti lakásárak, miközben a vevők alkupozíciója javulhat
- fogalmazott a szakember. A jelenleg látható forgatókönyveket viszont átírhatja majd a települések önazonosságának védelméről szóló törvény, amelyet várhatóan május 13-án nyújtanak be a parlamentnek. A jogszabály, ha életbe lép, akkor újabb lakáspiaci fordulatokat is eredményezhet a növekvő lakosságszámú települések körében. "Erre vonatkozóan korai még pontos előrejelzést adni, de elképzelhető, hogy ezt a lehetőséget éppen a nagyobb városok, vagy akár egyes budapesti kerületek is kihasználják pótlólagos források bevonására a külföldi vagy befektetési céllal érkező lakásvásárlóktól." - tette hozzá Balogh László.
Az ingatlan.com szakértője megjegyezte, hogy az év elején tapasztalt budapesti lendület fokozatosan csillapodik, ami arra utal, hogy a lakáspiac motorja a vidéki területekre irányulhat. A várakozások szerint 2025 második felében a fővároson kívüli ingatlanpiacok élénkülésére számíthatunk, ahol jelentősebb aktivitás várható.
