CKP: Az iskolákban továbbra is tilos a szexuális felvilágosítás megvalósítása.

Bár elméletileg a három és fél tiltás után a civil szervezetek képviselői már beléphetnek az iskolákba, a rendelet tervezete olyan irreális feltételeket állít fel, amelyek megnehezítik ezt a folyamatot.
Három és fél évvel ezelőtt került be a köznevelési törvénybe az a rendelkezés, hogy csak olyan civil szervezet vagy magánszemély tarthat a köznevelési intézményekben szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást, akit az erre kijelölt szerv nyilvántartásba vesz. Ám ilyen nyilvántartás eddig nem készült.
Pénteken véget ért annak a jogszabálytervezetnek a társadalmi vitája, amely a kábítószer-fogyasztás káros következményeivel, az internet által hordozott veszélyekkel, valamint a testi és szellemi egészség fejlesztésével foglalkozó programok nyilvántartásának és engedélyezésének felügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi Központra hárítja. A Civil Közoktatási Platform közleménye rámutat, hogy a szexuális felvilágosítás terén továbbra sincs lehetőség a fejlesztésekre.
A rendelet életbe lépésével elvben lehetőség nyílhat a civil szervezetek számára, hogy foglalkozásokat tartsanak. Ugyanakkor a civil szervezet véleménye szerint ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is megvalósuljon, szükséges lenne a tervezet módosítása.
A tervezet értelmében csak azok tarthatnának foglalkozásokat, akik a szervezet alkalmazottai. A civil szervezetek esetében azonban ritkán található olyan munkavállaló, aki ilyen tevékenységeket végez: a szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező foglalkozásvezetők általában önkéntes alapon dolgoznak, esetleg pályázati támogatás révén megbízási vagy egyszerűsített munkaviszony keretében végzik el a felvilágosító munkát. Nem reális elvárás, hogy egy orvos vagy informatikai szakember munkaszerződést kössön egy civil szervezettel csupán azért, hogy a főállása mellett néhány iskolai foglalkozást tartsanak – ráadásul a szervezeteknek gyakran nincs is anyagi fedezetük erre. Még a Magyar Vöröskereszt is szakképzett önkéntesek segítségét veszi igénybe (mint orvosok, védőnők, mentőtisztek, pedagógusok, táplálkozási szakemberek) az egészségfejlesztési programjaik során.
Ez a szabály valószínűleg azért került be a rendeletbe, hogy garantálja a szervezet felelősségvállalását a foglalkozások fenntartásáért. A CKP azonban rámutat arra, hogy ezt más alternatív módokon is el lehetne érni.