A nyugdíjpénztárak a csúcsformájukat élik, és mindenütt jelentős reálhozamokat produkálnak.
Nagy Feró: "Annak drukkolok, hogy verjék szét Zelenszkij száját, aki a saját népét irtja"
A 2023-as csillogó év után 2024 is kivételes eredményekkel zárult a hazai nyugdíjpénztárak számára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján elérhető napi árfolyamadatok tükrében nem akadt olyan portfólió, amely ne teljesített volna a tavalyi átlagos inflációt meghaladóan. Az infláció 2024-ben 3,7 százalékra rúgott, míg az önkéntes nyugdíjpénztári alapok hozamai 4,47 és 30,78 százalék között mozogtak.
A Bank360.hu elemzése szerint a magas kockázat tavaly is kifizetődött, az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai közül azok a pénztártagok jártak jobban, akik nagy részvénykitettségű alapokban tartották a nyugdíjcélú megtakarításaikat. A legmagasabb hozamot a Pannónia Gyémánt portfóliója érte el, a nagyon magas kockázatú és tavaly 30,78 százalékos hozamot hozó alap azonban csak kiegészítésként választható másik, bázis portfólió mellé. A Pannónia második legkockázatosabb alapja, a Rubin több mint 26 százalékos hozamot ért el tavaly, a Smaragd pedig 23,21 százalékosat.
A 2024-es évben a 46 pénztári alap közül mindössze nyolc érte el a 20 százalékot meghaladó hozamot, és ezek a lehetőségek jellemzően jelentős kockázatot hordoznak. A részvénypiacok, különösen a fejlett piacok és a magyar tőzsde dinamikus növekedése révén, rengeteg lehetőséget kínáltak a befektetők számára. A Pannónia mellett az Allianz, az Alfa, az OTP, az Aranykor és a Budapest önkéntes nyugdíjpénztárak is olyan portfóliókat alakítottak ki, amelyek képesek voltak elérni ezt a figyelemre méltó hozamot. Ezek az alapok gyakran 80 százalékot meghaladó részvénykitettséget vállaltak, ami a magas kockázat mellett a potenciális nyereség lehetőségét is magában rejti.
Azok a pénztártagok sem lehetnek elégedetlenek, akik ennél valamivel szerényebb hozammal zárták 2024-et. Az alapok több mint felének az árfolyama (24 portfólió a 46-ból) 10 százalék fölött emelkedett. Az összes olyan portfólió, amelynek legalább 40 százalékos a részvénykitettsége (növekedési vagy annál kockázatosabb portfóliók), kétszámjegyű hozammal zárta az évet.
A pénztártagok többsége általában közepes kockázatú, kiegyensúlyozott portfóliókban helyezi el megtakarításait, amelyek részvényeik arányát 25-40 százalék között mozgatják. Azonban érdemes megjegyezni, hogy tavaly a magyar állampapírpiac is lehetőséget kínált az infláció feletti hozamok elérésére, így ezek a portfóliók is jelentős nyereséggel zárták az évet. A hozamok jellemzően 9-15 százalék között alakultak, és a Pannónia Smaragd kiemelkedett a versenytársak közül.
Még a 25 százalék alatti részvénykitettségű klasszikus alapok között is akadt olyan, amelyik 10 százalékot meghaladó árfolyamnyereséget ért el. Az Aranykor Klasszikusa például 11 százalék fölött hozott. A nagyrészt állampapírokat tartó portfóliók azonban jellemzően 5-10 százalék közötti árfolyamnyereséggel zárták a tavalyi évet, ami annak köszönhető, hogy a nem lakossági magyar állampapírokon átlagosan körülbelül 5 százalékos hozamot lehetett az év végéig összeszedni. A rövid futamidejű állampapírok valamivel jobban, a hosszabbak rosszabbul teljesítettek az év végére.
Ilyen kiemelkedő hozamú év után dönthetnek arról az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai, hogy élnek-e a kormány kínálta lehetőséggel, ami alapján egy évig a megtakarításukat vagy annak egy részét adómentesen lakáscélra használhatják fel - maximum a 2024. szeptember 30-án fennálló egyenlegük erejéig. Mivel a pénztári alapok az utolsó negyedévben is kivétel nélkül pozitív hozamot értek el, a legtöbb tag egyenlege jelenleg magasabb, mint a lakáscélra fordítható összeg. Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője szerint különösen igaz ez a magas kockázatú alapokat választó pénztártagokra, akik akár 5-10 százalékkal magasabb megtakarítással rendelkeznek most, mint a tavalyi harmadik negyedév végén.
A pénztárak levélben értesítették tagjaikat arról, hogy mennyi a lakáscélra felhasználható egyenlegük. A vonatkozó jogszabályok tág teret adnak a felhasználásnak: az elérhető összegből lehetőség nyílik jelzálogkölcsön törlesztésére, új lakáshitelhez szükséges önerőként való felhasználásra, valamint hitelmentes telek- és lakóingatlan vásárlására, építkezésre vagy lakásfelújításra is.
A jogszabály pontosan meghatározza azokat a lakásfelújítási célokat, amelyekre a nyugdíjpénztári megtakarítások egy évig felhasználhatóak. Ezért, ha valaki a nyugdíjára félretett összeget szeretné lakásfelújításra költeni, érdemes alaposan átnéznie a vonatkozó törvényi előírásokat. A Bank360.hu figyelmeztet arra, hogy fontos tisztában lenni a felhasználási lehetőségekkel, amelyeket részletesen kifejtettek a cikkükben.
