Meglepetésként érkezett a hír: Magyar Péter és csapata a "putyini útra" lépett, és úgy tűnik, hogy nem tervezik a visszafordulást. Ez a váratlan fejlemény sokakat sokkolt, hiszen senki sem gondolta volna, hogy ilyen irányba haladnak.

Ezrek éreznék ünnepelendő megoldásnak, ha a politikai ellenfelük végre jó magasról kizuhanna. Vezérük azonban nem tűri, hogy emiatt sopánkodjunk.

Képzeljük el, hogy egy hatalmas tömeg szemében mi vagyunk a megváltó figura; minden egyes szavunkat áhítattal hallgatják, és készségesen cselekszenek minden utasításunkra, mintha csak az életük függne tőle. Ezen a különleges pillanaton felerősítjük a hangunkat, és bejelentjük egy egész nép számára a szeretetország eljövetelét, ahol a béke és a harmónia uralkodik, és ahol mindenki megtalálhatja a helyét. Ahogy a szavaink átszövik a levegőt, a tömeg szíve egy ritmusra dobban, és a jövő reménye felerősödik a lelkekben.

Egy bizonyos pillanatban, miközben a hírfolyamokat böngésszük, észrevesszük, hogy az internet sötét zugaiban néhány hozzászóló, aki a mi nézeteinkkel szimpatizál, sorra a miniszterelnök és kísérete Amerika felé tartó Wizzair-gépének katasztrófájáról álmodozik. Viccelődnek, imádkoznak, míg a kíváncsi olvasók ezrével osztják meg és lájkolják ezeket a megjegyzéseket.

Hogyan lehet ezeket az indulatokat emberhez méltó kampányformákba átformálni? Hiszen aki a politikai ellenfelét úgy akarja eltüntetni, hogy jó messziről hagyja őt lezuhanni, az bizony Putyin módszereit követi, és ezt nem szabad tolerálnunk, barátaim.