A méltányossági nyugdíjemelést igénylők száma akár a kétszeresére is nőhet, miután a kormány döntése értelmében emelkedett az alsó határ.

A küszöb 120 ezerről 140 ezerre emelkedik, azonban a költségvetésben nem áll rendelkezésre elegendő forrás ennek fedezésére. A lassú gazdasági növekedés következtében pedig lehetséges, hogy a 2025-ös nyugdíjprémium kifizetése elmarad.

Új információk érkeztek a 13. havi nyugdíj kifizetésének szabályaival kapcsolatban: a juttatásra az jogosult, aki az adott év februárjában nyugdíjas, és az előző évben legalább egy napot már nyugdíjasként töltött. A Vg.hu szerint ez azt jelenti, hogy ha valaki 2024. december 31-én nyugdíjas státusszal bír, és 2025 februárjában is így marad, akkor jogosult a 13. havi nyugdíjra. Az új szabályozás hátrányosan érinti azokat, akiknek januárban elhunyt idős hozzátartozójuk volt, mivel eddig ilyen esetben az örökösök megkaphatták a 13. havi nyugdíjat.

A méltányossági nyugdíjemelést kérők száma várhatóan növekedni fog, hiszen eddig a feltétel az volt, hogy a nyugdíjasnak és egyéb rendszeres pénzellátásának – mint például a fogyatékossági támogatás vagy az árvaellátás – összege ne haladja meg a 120 ezer forintot. Jövő január 1-jétől viszont ez a küszöb 140 ezer forintra emelkedik. Az emelés mértéke minimum havi 3 ezer, de legfeljebb 8 ezer forint lehet, így a nyugdíjasok számára kedvezőbb lehetőségek nyílhatnak meg a jövőben.

A jogosultak körének jelentős bővülése várható, hiszen jelenleg 250 ezer ember nyugdíja nem haladja meg a 120 ezer forintot, míg azok száma, akik 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapnak, már eléri az 500 ezret. Farkas András, a Vg-nek nyilatkozó szakértő, hangsúlyozza, hogy a jelenleg rendelkezésre álló 10 milliárd forintos keretösszeget meg kellene emelni. Idén csupán 900 millió forintot különítettek el erre a célra, és 2025-re is csak egy milliárd forintot terveznek, ami "szinte elenyésző" - tette hozzá a szakértő a Vg-nek.

A nyugdíjak 2025-ben az inflációval megegyező 3,2%-os emelkedésen mennek keresztül, ugyanakkor a kormány 3,4%-os GDP-növekedést valószínűsít. Ez a szám azonban nem éri el a nyugdíjtörvényben meghatározott minimumot, amely 3,5%-os növekedést feltételez a nyugdíjprémium kifizetéséhez. Ennek ellenére a kormány év közben még dönthet úgy, hogy a jogszabálytól eltérve megadja a prémiumot, ahogyan azt legutóbb 2021-ben is tették.

Farkas András aggasztónak tartja, hogy az árvaellátás összegét immár három éve nem emelték, és továbbra is csupán 50 ezer forintot tesz ki. "Ez a helyzet számos árva gyermek számára komoly megélhetési nehézségeket okozhat. A minimális árvaellátásnak legalább az inflációval összhangban kellene növekednie" - emeli ki a szakértő, hangsúlyozva a sürgető szükségletet.

A közelmúltban jelentős visszhangot keltett a nyugdíjasok és a szakszervezetek körében Tállai András államtitkár nyilatkozata, mely szerint a nyugdíjrendszer módosítására legalább 10-15 évig nem kerül sor. Ez a kijelentés számos kérdést és aggodalmat ébresztett a közvéleményben.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi nyugdíjasok gondjai nem csupán a saját életüket befolyásolják, hanem komoly következményekkel járnak a jövőbeli idősek generációjára is. Ha a kormány valóban komolyan veszi, hogy másfél évtizedig nem kíván változtatni ezen az igazságtalan nyugdíjrendszeren, akkor a ma aktív korú dolgozók egy már-már összeomló rendszerbe fognak belekerülni, ami rendkívüli mértékben megnehezíti majd az időskori megélhetésüket.

"Egy kis- vagy átlagos nyugdíjból élő ember már most is egyre nehezebben, hónapról hónapra tengődik, s - az államtitkár szerint - ez még legalább 15 évig így marad" - jegyezte meg.