Egy grönlandi politikai képviselő arra törekszik, hogy az Európai Unió fokozottabb figyelmet fordítson a nyersanyagok ellenőrzésére, amelyek a régióval kapcsolatosak.
Egy baloldali dán parlamenti képviselő erősebb uniós kontrollt szeretne a terület kritikus nyersanyagai felett, amelyek szükségesek az olyan új, tiszta energiát hasznosító technológiák, mint a napelemek és akkumulátorok előállításához.
"A célunk az, hogy az Európai Unió sokkal határozottabban lépjen fel a ritkaföldfémek ügyében. Fontos hangsúlyozni, hogy az EU által szükséges anyagok 73%-a Grönland kincsesbányáiban rejtőzik, miközben jelenleg egy kínai monopólium árnyékában élünk a ritkaföldfémek piacán" - nyilatkozta Aaja Chemnitz, az Inuit Ataqatigiit (IA) párt grönlandi baloldali szeparatista képviselője az Euronews számára, aki lehetőséget lát arra, hogy az EU komoly befektetéseket eszközöljön ezen a területen.
Az elmúlt években az EU az energia és a ritkaföldfémek terén nagyobb együttműködést szorgalmazott a szigettel. Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavaly márciusban ellátogatott a szigetre, hogy uniós irodát nyisson Nuukban, Grönland fővárosában.
Chemnitz azonban úgy véli, az EU és Dánia eddig nem fordított elég figyelmet a grönlandiakra, de most lehetőségük van arra, hogy "reálisabb módon" erősítsék a szigethez fűződő kapcsolatokat, többek között a védelem és a biztonság terén.
Grönland legnagyobb pártja, az IA jelenleg "aggódik" az Északi-sarkvidék biztonsági helyzete miatt, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök igényt formált a világ legnagyobb szigetére, és tekintettel Oroszország nemzeti érdekeire a térségben - hangsúlyozta a képviselő.
"Hiszem, hogy egy új partnerrel való együttműködéshez nem elég csupán fenyegetésekkel élni" - nyilatkozta Chemnitz, utalva Trump kijelentésére, amely szerint a katonai beavatkozás lehetősége sem kizárt Grönland megszerzése kapcsán.
Chemnitz, aki a dán parlament grönlandi bizottságának elnöke, úgy véli, hogy a hatalmi tényezők, például az Egyesült Államok, az EU, Oroszország vagy Kína stratégiai érdekeit figyelembe véve kulcsfontosságú lesz a sziget számára, hogy kiderítse, mely országokkal és régiókkal működhet együtt Grönland a jövőben.
"Azt tapasztalom, hogy Dániával, az EU-val és az Egyesült Államokkal is számos lehetőségünk van az együttműködésre. Ugyanakkor fontos, hogy ennek a megállapodásnak nagyon konkrét tartalma legyen, különösen, ha az Egyesült Államokkal nézzük. A grönlandi képviselő kiemelte a kritikus nyersanyagok, a turizmus, az oktatás és a védelem területén felmerülő kérdéseket."
Grönland, mint a Dán Királyság autonóm területe, kulcsszerepet játszik a tengeri közlekedésben, mivel itt találhatók a leggyorsabb tengeri útvonalak Észak-Amerika és Európa között. Az újonnan megválasztott amerikai elnök ezt a stratégiai pozíciót kívánja kihasználni, hogy megerősítse haderejét és fejlessze a ballisztikus rakéták korai figyelmeztető rendszerét.
Az Egyesült Államok figyelme figyelemre méltóan a grönlandi katonai jelenlétének növelésére összpontosít, radarok telepítésével a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti tengeri térségben. Mindeközben a biztonsági és külpolitikai döntéseket továbbra is Koppenhágában hozzák meg.
Mute Egede grönlandi miniszterelnök a hét elején kijelentette, hogy kormánya kész szorosabban együttműködni az Egyesült Államokkal a védelem és a bányászat terén, de a saját feltételei szerint.
"Nem akarunk dánok lenni, nem akarunk amerikaiak lenni - természetesen grönlandiak akarunk lenni" - mondta Egede egy pénteki koppenhágai sajtótájékoztatón.
Egede, aki 2018 óta irányítja az Inuit Ataqatigiit pártot, határozottan kifejezte, hogy a közel 57 ezer grönlandi lakosnak joga van saját jövője és megállapodásai felett dönteni. Úgy véli, hogy a Dán Királysághoz való tartozás már nem lehet alternatíva.
