Ez az információ kulcsfontosságú lehet a választások alakulásában – a kormány most már aktiválja a stratégiáit.

Májusban a hazai kiskereskedelmi forgalom éves szinten újabb növekedést mutatott, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2,1%-kal bővült a volumen. Havi szinten viszont a dinamika megállt: áprilisi adatokhoz képest egy 1,3%-os csökkenést regisztráltak. Érdemes azonban hangsúlyozni, hogy január és május között a kiskereskedelem volumene 3,1%-kal meghaladta a 2024 hasonló időszakában tapasztaltakat.

2025 májusában a hazai kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedést mutatott: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb statisztikái szerint a forgalom volumene, naptárhatással korrigálva, 2,1 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának számadatait. Ez a tendencia különösen mérvadó a magyar gazdaság számára, mivel a kiskereskedelem teljesítménye nem csupán a lakossági fogyasztási szokásokról nyújt képet, hanem közvetlenül befolyásolja az állami adóbevételek alakulását és a gazdasági növekedést is.

Míg áprilisban 2 százalékkal volt magasabb a fogyasztás havi alapon, most májusban áprilishoz viszonyítva némileg borúsabb a kép: a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a májusi forgalom 1,3 százalékkal elmaradt az áprilisi szinttől. Tehát a lakossági fogyasztás havi szinten még nem nevezhető egyenletesnek, az élénkülés hullámzó. Ugyanakkor az év első öt hónapját nézve pozitív a tendencia. Január és május között a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,1 százalékkal haladta meg a 2024 azonos időszakában mért szintet.

A májusi hónap során az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma éves szinten 0,5 százalékos emelkedést mutatott. Külön figyelemre méltó, hogy az élelmiszer jellegű vegyes üzletek, melyek a teljes élelmiszer-kiskereskedelmi piac 76 százalékát képviselik, 2,1 százalékos bővülést könyvelhettek el. Ezzel szemben az élelmiszer-, ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma 4 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem terén viszont összességében 4 százalékos növekedés tapasztalható, azonban az egyes üzlettípusok között jelentős eltérések figyelhetők meg.

Az iparcikk jellegű vegyes üzletek mutatták a legjelentősebb fejlődést, forgalmuk 9,1 százalékkal nőtt. A bútor- és műszaki cikkeket árusító boltok forgalma 7,2 százalékkal gyarapodott, míg a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek boltjainak bevétele 3,6 százalékkal emelkedett. A ruházati üzletek forgalma 1,0 százalékos növekedést mutatott, és a könyv- valamint számítástechnikai boltjaik forgalma is 0,4 százalékkal bővült. Ezzel szemben a használtcikk-kereskedelemben 2,5 százalékos csökkenést tapasztaltak.

Az árucikkek széles körét kínáló csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,8 százalékkal bővült májusban. Ez a szegmens a teljes kiskereskedelmi forgalom 8,1 százalékát adta. Az üzemanyag-töltőállomások forgalmának volumene 1,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Bár ez a visszaesés nem drámai, mégis figyelmeztető jel lehet, különösen egy olyan időszakban, amikor az üzemanyagárak, a mobilitás és a gazdasági aktivitás szorosan összefüggnek.

2025 májusában az országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron elérte az 1691 milliárd forintot. A teljes forgalom fele az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben történt, 36 százaléka a nem élelmiszer-jellegű boltokban, míg a fennmaradó 14 százalék az üzemanyagtöltő állomások eladásaiból származott.

Mint azt már korábban is hangsúlyoztuk, 2025 januárja és májusa között - a naptárhatásoktól megtisztított adatok alapján - a kiskereskedelmi forgalom volumene 3,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 2,7 százalékkal emelkedtek, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 4,6 százalékos növekedést mutatott. Az üzemanyag-kiskereskedelem esetében 0,7 százalékos bővülés volt megfigyelhető.

Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, legutóbb hangsúlyozta, hogy a fenntartható növekedés érdekében középhosszú távon kizárólag a beruházásokra kell támaszkodnunk. A kormány jelenleg a fogyasztás serkentésére összpontosít, de már készül a stratégiaváltásra a Demján Program és a 150 gyár program keretében. A fogyasztás növekedése kapcsán Nagy Márton kiemelte a munkaerőpiac stabilitásának fontosságát. Véleménye szerint a megtakarított és a plusz források egy része biztosan a fogyasztás növelésére fog fordítódni.

A miniszter véleménye szerint a fogyasztás terén kedvező helyzetben vagyunk, és érdemes hangsúlyozni, hogy az eddig bejelentett kormányzati lépések – amelyek egy része már júniusban életbe lépett – várhatóan serkenteni fogják a vásárlási kedvet. Ilyen intézkedés például a családi adókedvezmény 50%-os növelése, valamint az, hogy a CSED és a GYED mentesült a személyi jövedelemadó alól.