A Trump által kirobbantott vámháború számos lehetőséget és kihívást tartogat Magyarország számára. A gazdasági feszültségek hatására a hazai ipar és mezőgazdaság új irányokat kereshet, ami innovációt és versenyképességet hozhat. Ugyanakkor a külkereskedel
A Portfolio következő befektetői klubján a magyar gazdaság jövőbeli kilátásai, a forint árfolyamának alakulása és a monetáris politika aktuális kérdései kerülnek a középpontba. Különösen izgalmas lesz a rendezvény, hiszen Bod Péter Ákos egyetemi tanár is részt vesz az eseményen. Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, hogy első kézből értesülj a legfrissebb elemzésekről és trendekről!
Donald Trump április 2-án bejelentette a "Felszabadítás Napját", és történelmi jelentőségű vámtarifákat vezetett be az amerikai ipar védelmében. A jó előre beharangozott bejelentések sokkolták a közvéleményt, mivel az intézkedések még annál is erőteljesebbek, mint amire számítottak a szakértők. Az Európai Unió általános 20%-os vámot kapott az exportjára, de érzékenyen érintheti, hogy mindez meg van fejelve a gépjárművekre kivetett globális 25%-kal. Kína a korábban kivetett vámokkal együtt már 54%-nál jár, és a kereskedelmi háború eszkalációjának első erős jeleként máris viszontvámmal reagált. Kanada is lépett, az Európai Unió szintén fogadkozik.
Rengeteg értékelés és előrejelzés jelent már meg a várható gazdasági hatásokkal kapcsolatban, ezek többségében az szerepel, hogy a világgazdaság egésze veszít. Érdekes módon rövid távon az Egyesült Államok a legtöbbet, a részvénypiacok el is kezdték beárazni az új világot. A hatások azonban nagyban függnek a rendkívül bizonytalan környezet változásaitól, hiszen a sokféle célból kivetett vámok sorsa meglehetősen homályos.
A különböző érzékenységvizsgálatok nagy sávban szórnak, de valószínűleg nincs messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy 10%-os általános vámemelés esetén az USA GDP-je akár 1 százalékponttal, esetleg többel csökken az első évben, a kumulatív negatív hatás pedig akár a 2-3 százalékot is elérheti - mondja a Portfolio-nak Árokszállási Zoltán, az MBH Bank szakértője. Mivel jelenleg úgy tűnik, hogy az átlagos vám 20% fölé emelkedik néhány százalékról, ezért az USA GDP-je akár 2 százalékponttal is eshet a bejelentések hatására egy év alatt. Ugyanakkor valószínűleg ebbe a hatásba beleértendő a kereskedelmi partnerek megtorló intézkedése is, hiszen az USA vámemelései miatt az amerikaiak cserearánya számottevően javul, ami rendkívül negatív a kereskedelmi partnerekre - innen ered az ösztönzés a megtorlásra, ami aztán negatívan hat vissza az USA-ra. Árokszállási szerint körülbelül fele ekkora negatív hatás lehet az EU-ra nézve, egy ilyen helyzetben pedig Magyarország sem úszhatja meg a jelentős lassító hatást - ebben az esetben idén aligha lehetne 2% felett a GDP-növekedés idehaza.
Magyarország kis nyitott gazdaságként, szemmel látható tengerentúli exportkitettséggel nyilvánvalóan az érintett országok között van, az Európai Unión belül a közvetlen érintettség a nagyobbak közé tartozik. Árokszállási szerint ugyanakkor enyhítő tényező lenne, hogy a hazai termelési költség jóval alacsonyabb, mint Európában máshol, ezért a nagy multinacionális gyártó cégek, autógyártók számára logikus lenne úgy reagálni, hogy ezeket a magyarországi termelő egységeket hagyják meg, vagy akár futtatják fel.
Az amerikai vámok több csatornán keresztül is kedvezőtlen hatással lehetnek a hazai gazdaság növekedési képességeire. Ugyanakkor még számos részlet tisztázatlan, és a következő hónapokban a helyzet változhat - nyilatkozta Varga Zoltán, az Equilor elemzője a Portfolio megkeresésére. A közvetlen magyar-amerikai export volumene várhatóan csökkeni fog, emellett a Németországba irányuló beszállítások is visszaeshetnek a vámok következtében. Összességében arra számítunk, hogy ezek az intézkedések körülbelül fél százalékkal mérsékelhetik a hazai növekedési potenciált az idei év során. A jövő évi növekedési kilátásokat azonban egyelőre változatlanul hagytuk, mivel úgy véljük, hogy a globális gazdasági szereplők alkalmazkodni fognak az új körülményekhez.
Ennél is borúlátóbb Kiss Péter. Az Amundi befektetési igazgatója 2025-re nagyjából 0,5%-os első körös hatással és további 0,4%-os másodlagos hatással számol, ám a hivatalos 2026-os előrejelzését a nagy bizonytalanságra való tekintettel egyelőre nem változtatta meg. Az elemzők többsége azért ennél optimistább, a teljes növekedési veszteséget a 0,1-0,5 százalékpontos sávba várja a megkérdezett elemzők csaknem kétharmada.
Az "Armageddon Day" a termelési oldalon az ipari termelést, a felhasználási oldalon az exportot és a beruházást veti vissza - a már amúgyis borús kilátásokon felül, mondja Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A hazai export tavaly 4,1 százaléka irányult közvetlenül az Egyesült Államok felé, ahol a közúti járművek a legnagyobb részesedést képviselték. Ez a szegmens a magyar ipar alapvető húzóágazatának számít, így a negatív hatások azonnal érezhetők lesznek – fogalmazott Koncz Péter, a Századvég Gazdaságkutató elemzője. A szakértő azonban figyelmeztetett, hogy a valódi kihívások a közvetett hatásokból adódhatnak. Nyilvánvaló, hogy a vámok csökkenteni fogják az Egyesült Államokból érkező keresletet az európai exporttermékek iránt. A hirtelen jelentkező keresletcsökkenés rövid távon a termelési kapacitások kihasználtságának csökkenéséhez vezethet, ami a munkaerőpiacra is kedvezőtlenül hathat. A kulcskérdés az, hogy Európa hosszú távon képes-e pótolni a kieső keresletet a belső piacon vagy új exportpiacok kiépítésével. Magyarország kis, nyitott gazdaságként az exportjának négyötöde az EU-tagállamok felé irányul, így elengedhetetlen, hogy az Európai Unió mihamarabb megtalálja a megoldásokat a kereslet helyettesítésére. Érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarország a legfontosabb exportcikkek (gépek, közúti járművek, elektromos berendezések) tekintetében az ellátási lánc közepén helyezkedik el, ezért különösen fontos, hogy a számunkra kulcsfontosságú autóipari vállalatok sikeresen tudjanak új piacokat találni termékeik számára.
A magyar GDP-növekedés lassulása mögött egy újabb közvetett tényező is meghúzódhat: ha a többi exportpiacunk gazdasági teljesítménye a globális gazdasági lassulással összhangban gyengül, az tovább súlyosbíthatja a helyzetet – figyelmeztet Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője.
Ha a múlt hét szerdán bejelentett vámok maradnak érvényben, az egyértelműen és jelentősen rontja a hazai gazdaság külső keresleti környezetét
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője hangsúlyozza, hogy a tartós és rendkívül magas bizonytalanságok nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is befolyásolják a gazdaságot. A szakértő kiemeli, hogy a háztartások fogyasztási szokásai, valamint a vállalatok beruházási döntései is jelentős visszahúzó erőt képviselhetnek a gazdasági teljesítmény szempontjából.
A jelenlegi bizonytalan és változó helyzet miatt nem minden elemző frissítette a növekedési előrejelzését; azok körében, akik megtették, érezhetően romlottak a kilátások. 2025-re az éves átlagos GDP-növekedésre vonatkozó konszenzus már csupán 1,7 százalék. Két hónappal ezelőtti felmérésünkben a piac még 2,3 százalékos bővülést valószínűsített. A növekedési kilátások romlására utal, hogy a kormány a múlt héten jelentősen csökkentette 3,4%-os várakozását 2,5%-ra, ezzel lényegében utolérve a piaci elemzők által prognosztizált értékeket. Jelenleg a piaci szereplők tűnnek pesszimistábbnak, míg a kormány valószínűleg még vár a frissített előrejelzésének újragondolásával.
A 2026-os GDP-növekedés kilátásai jóval kedvezőbbek, mint amilyennek korábban tűntek, hiszen az elemzők már nem értékelik olyan pesszimistán a helyzetet. A 3,4%-os növekedési előrejelzés, bár egy viszonylag alacsony bázisra épít, csupán néhány tizeddel marad el a Portfolio legfrissebb felmérésének eredményétől. A szakértők a kedvezőtlen vámháború enyhülését és a gazdasági alkalmazkodást emelik ki, mint a javulás lehetséges okait.
Bár a vámoknak az árakra gyakorolt hatása viszonylag könnyen érthető, érdekes módon még a hatás iránya is vitatott kérdés. Noha a vámok nyilvánvalóan közvetlenül emelik az árakat, az európai piaci reakciók attól függenek, hogy az EU milyen ellenlépéseket tesz. Ha ezek az intézkedések mérsékelt mértékűek, akkor a másodlagos árfolyam-változásokkal együtt akár az infláció is csökkenhet.
Eppich Győző, az OTP elemzési központjának közgazdásza rámutat: a vámok
Ezért, ha nem ismerjük az ellenintézkedéseket, a vámháború következményei Európában valószínűleg dezinflációs irányba mutatnak. Azonban ha Európa jelentős vámemelésekkel válaszol, akkor a hatások összességében a megnövekedett infláció irányába tolódhatnak.
Becsey Zsolt, az UniCredit elemzője hangsúlyozza, hogy a vámok inflációra gyakorolt hatása kedvező fordulatot hozhat, mivel a termékek az amerikai piacok helyett az európai piacon kereshetnek új lehetőségeket. Ez különösen a műszaki cikkek esetében eredményezheti az árak csökkenését a belföldi piacon. Azonban kérdéses, hogy ez a tendencia mennyire lesz szembetűnő, és hogy milyen piacvédelmi intézkedésekre lesz szükség a hatások mérséklése érdekében.
A magyar inflációs helyzet jelentős mértékben a forint és a monetáris politika reakcióitól függ - emeli ki Eppich. Jelenleg a forint meglehetősen stabilnak tűnik; ha az árfolyam tartósan nem lépi át a 410-es szintet, akkor az árfolyamváltozás inflációra gyakorolt hatása mérsékelt maradhat. Ez esetben valószínű, hogy inkább az európai általános trendek érvényesülnek majd Magyarországon is.
Varga Zoltán véleménye szerint az idei és a következő évben is mérsékelt mértékben növelheti a hazai inflációt az új intézkedéscsomag. Fontos azonban megjegyezni, hogy az Egyesült Államokból származó termékek csupán a hazai import 2 százalékát képviselik, így a közvetlen hatások korlátozottak lehetnek, és nagyban függenek az Európai Unió reakcióitól. Hosszú távon viszont erősebb következményekkel számolhatunk, hiszen globálisan felfelé mozdulhat el az infláció, ami minden külkereskedelmi kapcsolatban éreztetheti hatását. A forint gyengülése ráadásul újabb inflációs kockázatokat hordoz magában, ezért a jövő évi inflációs előrejelzést 3,5 százalékról 3,8 százalékra emeltük. Varga azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy a bejelentett vámok tartósan érvényben maradnak, és csupán hosszú távú egyeztetések után csökkenthetők esetlegesen a terhek.
Az elemzők a forint árfolyamával kapcsolatban óvatos várakozásokat fogalmaztak meg: a konszenzus szerint 2025 és 2026 végére 410 és 420 forint közötti euróárfolyamra lehet számítani.
Ezzel együtt meglehetősen nehéz helyzetbe kerülhetnek a jegybankok a következő időszakban, mivel az infláció nem csökkent vissza kellő mértékben, miközben jelentős recessziós kockázatokkal járnak a vámintézkedések - mondja Varga. Nagy valószínűséggel a Fed várható kamatvágása (ebben a pillanatban már 4-5, egyenként 25 bázispontos kamatvágást áraznak a piaci szereplők az idei évre) megnyithatja az utat a feltörekvő gazdaságok jegybankjai előtt is, így lesz lehetőség a kamatvágásra.
Trippon Mariann véleménye szerint az esetleges agresszív Fed-lazítás nem fogja jelentősen megnövelni az MNB mozgásterét. Magyarországon a vámháború, valamint a megnövekedett bizonytalanság, a törékeny piaci hangulat, és a piaci percepció szerint a magyar gazdaság régiós kitettsége mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az MNB lehetőségei rövid távon szűküljenek. A romló kockázati megítélés, amely hatással van az árfolyamokra és a hozamfelárakra, tovább növeli a nyomást. Ennek következtében azt is valószínűnek tartja, hogy a következő 3-6 hónapban nem várható kamatcsökkentés. A legoptimistább forgatókönyvük szerint az év végéig mindössze két kamatcsökkentés valósulhat meg (az év utolsó negyedében), de jelen állás szerint ezt nem tervezik módosítani. Ugyanakkor a kamatcsökkentés valószínűsége idén egy esetleg egy semre nőtt – fogalmaz Trippon.
Érdekes megfigyelni, hogy Varga és Trippon, bár eltérő nézőpontból közelítik meg a monetáris politika lehetőségeit, mindketten két kamatcsökkentésre látnak esélyt. A határidős kamatok elemzése alapján egy decemberi, 2025-ös csökkentés tűnik valószínűnek, amely nem mutat jelentős eltérést a vámháború kirobbanása előtti helyzethez képest. Regős Gábor viszont borongósabb képet fest a lazítási lehetőségekről: idén nem látott esélyt kamatcsökkentésre, és a vámbejelentések után sem vár változást. Az inflációs trendekre nézve egyelőre nem számítok jelentős hatásokra (bár a forint esetleges gyengülése ezt felülírhatja), 5 százalék körüli infláció mellett pedig a kamatcsökkentés nem tűnik indokoltnak.
