Fábry Sándor morális nézőpontja összetett és sokszínű, hiszen a humor világát ötvözi a társadalmi kritikával. Műsoraiban gyakran foglalkozik a hétköznapi élet abszurditásaival, miközben éleslátóan reflektál a társadalmi normákra és elvárásokra. Morális ál

2007-re az ország szinte minden sarkában Fábry Sándor neve volt a középpontban. Az egykori dramaturg és forgatókönyvíró, aki a humor világában konferansziéként és showmanként vált ismertté, már régóta az RTL Klub legismertebb sztárja volt. Ma is nosztalgiával emlékezik arra az időszakra, amikor az RTL bőkezűen támogatta őt: a 100. adás alkalmából például egy világkörüli utazással lepték meg, amely során a csodás Galapagos-szigetekre és a rejtélyes Húsvét-szigetre is eljutott. "Soha nem telt el úgy a születésnapom, hogy ne hoztak volna egy rekesz borral, vagy ne vittek volna el vacsorázni; gyakran egy kis boríték is várt rám" - mesélte Fábry, aki abban az időben annyira jól keresett, hogy „három taxival” is hazautazhatott.

Fábry a 2010-es rendszerváltás előtt nem csupán karizmájának köszönhette a tévés megasztárságát, hanem annak is, hogy a legnagyobb kereskedelmi csatornán éles kritikával illette az akkori MSZP-SZDSZ kormányokat, valamint a baloldali fővárosi vezetést. 2007-ben, amikor belépett a köztévé Napkeltéjébe, sziporkázó stílusával tette szóvá a közszolgálatiság hiányosságait. "Az, hogy nekem nem tetszik egy kormány, az az állampolgári jogom" – fogalmazott Fábry, ezzel is hangsúlyozva politikai elkötelezettségét.

Szomjas György 2010 áprilisában, közvetlenül az országgyűlési választások előtt és után, megalkotta a Dumafilm című alkotását, amelyben Fábry Sándor két régi baloldali barátjával, Dettre Gábor rendezővel és Heller Gábor forgatókönyvíróval ül le diskurálni. Fábry akkoriban abban bízott, hogy az Orbán-kormány számon kéri a korrupcióval terhelt baloldali politikai szereplőket, és ezzel egy tisztességesebb, igazságosabb világot teremthet. Optimistán tekintett a Fidesz szerepére, amely szerinte védelmezheti az embereket a rabló-kapitalizmus ellen, és remélte, hogy elindulhat egyfajta kulturális kiegyezés, ahol a Fidesz mögött is kialakulhat egy értelmiségi bázis, valamint a kultúrharc feszültségei enyhülhetnek. Az Orbán-kormány túlhatalma miatt aggódó barátait azzal próbálta megnyugtatni, hogy a demokráciát az EU, a demokratikus ellenzék, a sajtószabadság, az Állami Számvevőszék, a független főügyészség, és végső soron ők maguk, az értelmiség védelmezni fogja.

2012 elején Fábry Sándor egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a köztévének készíti majd műsorát, adásonként 15-18 millió forintért. Megjegyezte: "Továbbra is kritikus hangnemben fogok megszólalni, de nem olyan hevességgel, mint az előző kormánnyal szemben. Politikusok nem szerepelnek a műsorban, legfeljebb Oszkó Pétert kérem meg, hogy játsszon nekem szájharmonikán, mert abban igazán ügyes." Amikor a köztévéhez való szerződése hitelességére vonatkozó aggályokról kérdezték, azt válaszolta: “Itt van lehetőségem visszanyerni a hitelemet, ha pedig igazuk van azoknak, akik szerint ezt már elvesztettem.”

A Fábry show továbbra is látható a Duna Tv-n, de már jóval alacsonyabb nézettséggel bír, mint az Esti Showderé, és a régi, klasszikus humor elemei szinte teljesen eltűntek belőle. Fábry Sándor produkciós cégei az évek során több milliárd forintnyi megrendelést nyertek el a közszolgálati médiától, beleértve olyan műsorokat, mint a Kabaré és az újévi BÚÉK. Fábry pedig folyamatosan kiveszi az osztalékokat, amit a cégei termelnek.

Fábry még a barátai szerint is rendkívül tehetséges, de "nagyon nehéz ember", a ritkán adott interjúin is képes felidegesíteni magát a semmin, két éve Veiszer Alindát is többször ott akarta hagyni, amikor politikáról beszélgettek. Fábry akkor azt mondta, az új műsoraiban azért is kevesebb a politika, mert változott a helyzet. Azt mondta, az is a szabadság része, hogy nem kritizálja annyira Orbánt, mint anno Gyurcsány Ferencet, és elárulta, emögött mi áll: "Az, hogy az Orbánt kedvelem, a Gyurcsányt meg utálom, mint a szart." Azt mondta, nem arról van szó, hogy nem látja a NER visszásságait, szerinte még jobban is látja ezeket, mint mások, egyszerűen csak szeretne örülni annak, hogy végre olyasmi van, ami mégiscsak közelebb áll hozzá, mint a kommunisták és utódaik.

De Fábry időközben a saját narratívájának foglyává vált.