Lehetséges, hogy Nyíregyházán földrengés következhet be?
Felvetődik a kérdés: vajon elérkezik-e az idő, amikor nálunk is komolyabb földrengéseket tapasztalhatunk?
Földrengés: nem vagyunk teljesen biztonságban - de pánikra sincs ok
Bár Magyarország nem tartozik a világ földrengésveszélyes térségei közé, a Kárpát-medence sem mozdulatlan. A földkéreg itt is lassan dolgozik: évente több kisebb, 2-3-as erősségű földrengést jegyeznek fel a szeizmológusok, amelyek közül jó néhányat az emberek is érzékelnek.
A legaktívabb törésvonalak a Móri-árok, a Komáromi-medence, Zala megye és Szatmár környékén húzódnak. Utóbbi régió különösen érzékeny, mert a Vrancea-hegység alatt (Romániában) mélyben húzódó lemezek időről időre megmozdulnak - ezek a rengések akár több száz kilométerre is érezhetők.
Hogyan áll a helyzet Nyíregyházán?
A szakértők megállapításai szerint Nyíregyháza a mérsékelt földrengés-veszélyű zónák közé sorolható. Ez azt jelenti, hogy a jelentős károkat okozó földmozgások valószínűsége meglehetősen alacsony, de kisebb rezgések időnként itt is megjelenhetnek – főleg, ha a romániai vagy szatmári epicentrum a határhoz közel helyezkedik el. Az utóbbi évek tapasztalatai alapján a nyíregyiek már több alkalommal is érezhették a szomszédos megyék földrengéseit: csupán néhány másodperces rezgés, egy megmozduló csillár, vagy egy enyhe szédülés – általában ennyi is elegendő ahhoz, hogy emlékezetes pillanatokat szerezzenek.
A rengés érzékelése nemcsak az epicentrum helyétől függ, hanem a földrengés hullámainak terjedésétől és a környezetünk geológiai sajátosságaitól is. Amikor egy földrengés bekövetkezik, az energiák a föld mélyéből szabadulnak fel, és különböző típusú hullámok formájában terjednek el. Ezek a hullámok, mint például a P-hullámok (primer hullámok) és az S-hullámok (másodlagos hullámok), különböző sebességgel haladnak, és a talajon keresztül továbbítják a rezgéseket. Még akkor is, ha az epicentrum messze van, a hullámok elérhetik a környező területeket, és így érzékelhetővé válik a rengés. A földfelszín és az alatta lévő rétegek különböző tulajdonságai, mint például a talaj típusa és a sziklák szerkezete, befolyásolják a hullámok terjedését és a rengés érzékelésének intenzitását. Ennek következtében a távolabbi helyszíneken is tapasztalhatunk rezgéseket, amelyek lehetnek gyengébbek, de mégis érezhetők.
A földrengés során felszabaduló energia hullámok formájában terjed a földkéreg mélyén, és a laza, üledékes talaj, mint például a Nyírség homokos talaja, képes felerősíteni ezeket a rezgéseket. Ennek következtében előfordulhat, hogy egy távoli, ámde mélyen gyökerező földrengést itt is megérezhetünk, még akkor is, ha az epicentruma több száz kilométerre található.
Mennyi az esélye egy nagyobb rengésnek?
A föld időnként megmozdul a szomszédban - és ha úgy van, ezt akár Nyíregyházán is megérezhetjük. De a szakértők szerint nagyobb földrengéstől nem kell tartani, a város nincs aktív törésvonalon. Ettől függetlenül a Föld sosem teljesen nyugodt: időnként a Nyírség alatt is megmozdul, hogy emlékeztessen, milyen erők dolgoznak a mélyben.
