Franciaország a gazdasági válság határvonalán áll, és egy jelentős, történelmi lépésre készül, amely alapjaiban változtathatja meg az ország jövőjét.
Franciaország államadóssága már meghaladta a 3000 milliárd eurót, ami komoly válsághelyzetbe sodorta a második legnagyobb gazdaságot az eurózónán belül. Ez a helyzet arra kényszerítheti a kormányt, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon támogatásért, ami precedens nélküli lépés lenne az ország történetében.
Eric Lombard, Franciaország pénzügyminisztere a héten őszintén kijelentette, hogy nem lehet kizárni a lehetőséget, miszerint az ország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulhat segítségért. Ahogy fogalmazott: "Ez egy olyan kockázat, amellyel szembe kell néznünk, és amit el kellene kerülnünk - de biztosat nem mondhatok, hogy ne létezne."
A francia kormány válságos helyzetbe került, a politikai feszültségek pedig egyre inkább fokozódnak. Ez a helyzet François Bayrou miniszterelnök bizalmi szavazásának bejelentésével kezdődött, amelyet elődje, Michel Barnier bukása után kért a parlamenttől. Bayrou célja, hogy jelentős lépéseket tegyen a költségvetési hiány csökkentése érdekében, és azt ígéri, hogy a GDP másfél százalékának megfelelő összeget fog megtakarítani.
Az ellenzék viszont már kifejezte szándékát: szeptember 8-án voksával megfúrja a kormányt.
A francia költségvetési deficit olyan nagy, hogy az idén már elérheti a GDP 5,4 százalékát, az államadósság pedig 3,3 billió euró.
Bayrou megjegyzése a bizalmi szavazásról és a lehetséges IMF-mentőcsomagról borítélkolható piaci reakciót váltott ki.
A harmincéves lejáratú francia államkötvények hozama tizennégy éves csúcsra, 4,42 százalékra emelkedett, a tízéves papírok szintén megugrottak. Elemzők szerint a politikai patthelyzet és a bizonytalanság csak tovább növeli a francia állam hitelfelvételi költségeit.
Franciaország adósságállománya az idei évben akár a GDP 116%-át is elérheti, ami meghaladja Nagy-Britannia adósságának várható 104%-os szintjét. Érdekes módon, ennek ellenére Párizs eddig alacsonyabb kamatláb mellett képes hitelt felvenni, mint London.
A befektetők reakciója azonnali volt: a párizsi tőzsde legnagyobb bankjai, mint például a BNP Paribas és a Société Générale részvényei jelentős, öt-hat százalékos csökkenéssel zárták a napot. A CAC40 tőzsdeindex pedig mindössze két nap leforgása alatt körülbelül három százalékot esett vissza értékéből.
A miniszterelnök most ugyanazzal a gonddal küzd, amibe már beletört elődje, a kimért és nyugalmat sugárzó Michel Barnier, volt EU-biztos és brexit-tárgyaló bicskája. Az ő költségvetési takarékossági terveit is hevesen támadják, ami elemzők szerint politikai patthelyzethez vezetett Franciaországban.
Közgazdászok szerint Bayrou lépése, azaz a bizalmi szavazás kiírása könnyen a bukásához, vagy akár új választásokhoz is vezethet.
Ugyan jöhet egy új kormány, de egy dolog biztosnak látszik: Franciaország költségvetési hiánya jóval a stabilizációhoz szükséges szint fölött marad, miközben a befektetők egyre idegesebben figyelik az eseményeket.
