Franciaország inkább egy kompromisszummal kedveskedik Trumpnak, hogy ezzel megóvja az EU katonai terveit a potenciális fenyegetésektől.
Az Európai Unió újabb fontos lépést tett a védelmi szektor megerősítése felé, miután Franciaország visszavonta korábbi álláspontját, amely szerint az EU védelmi alapjából kizárólag uniós cégek részesülhetnek - számolt be róla a Financial Times.
A változás kulcsa abban rejlik, hogy a tervezett Európai Védelmi Befektetési Terv (EDIP) keretében a források akár 35%-át olyan nem uniós országok vállalataik is elérhetik, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Izrael vagy Törökország. Ez a lépés új lehetőségeket teremt a nemzetközi együttműködésben, és szélesíti a potenciális partnerek körét a védelemmel kapcsolatos beruházások terén.
A francia álláspont átalakulásának egyik legfőbb mozgatórugója az Egyesült Államok elnökválasztásának kimenetele, amely Donald Trump visszatérését eredményezte. Az Európai Unió számára elengedhetetlenné vált, hogy megőrizze a transzatlanti védelmi együttműködést, különösen annak fényében, hogy Trump korábbi politikájának nyomán ismételten csökkenthetik az amerikai katonai jelenlétet a kontinensen.
Az új javaslat tehát a politikai realitásokhoz való alkalmazkodásként is értelmezhető.
Az EDIP (European Defence Industrial Plan) célja, hogy új impulzusokat adjon az európai védelmi iparnak, amely az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta a figyelem középpontjába került. Az Európai Unió törekvése, hogy közös fegyverbeszerzéseket és gyártási projekteket támogasson, ezzel csökkentve a kiadásokat és erősítve a különböző országok közötti együttműködést. A kezdeményezés kiemelt figyelmet fordít a kritikus ellátási láncok gyenge pontjainak felszámolására, továbbá tervezik ukrán gyártók integrálását is a folyamatba, így hozzájárulva a regionális stabilitás növeléséhez.
Bár a program jelenleg csupán 1,5 milliárd eurós keretösszeggel bír a 2027-ig érvényes uniós költségvetés keretein belül, több tagállam, köztük Németország és Olaszország, komolyabb támogatások megemelésére törekszik.
A jelenlegi előírások várhatóan tartós iránytűként szolgálnak az EU jövőbeli védelmi kezdeményezései számára.
Az új javaslat azonban nem mindenkinek tűnik megfelelő kompromisszumnak. Svédország, például, korábban ellenezte Franciaország kezdeményezéseit, mivel azok potenciálisan hátrányosan érinthették a brit érdekeltségű vállalatokat. Emellett az új szabályozás szigorú kritériumokat is felállít, például kizárja azokat az országokat, amelyek ellentétes magatartást tanúsítanak az EU biztonsági elveivel és a "jó kapcsolatok" szellemiségével.