Gazdák fellázadtak az EU ellen: feszültség növekszik Strasbourgban az agrártámogatások csökkentése miatt.

Az Európai Bizottság új költségvetési javaslatával kapcsolatos ellenállás folyamatosan nő, mivel a tervezet a közös agrárpolitika (KAP) és a kohéziós alapok egyesítését tűzte ki célul.

Az Európai Parlament strasbourgi ülésével egy időben gazdálkodók százai tüntettek a székház előtt, tiltakozva az Európai Bizottság új, többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata ellen.

A tüntetők véleménye szerint az Európai Bizottság javaslata, amely a KAP második pillérének (vidékfejlesztés) eltörlését és az agrár- valamint kohéziós alapok összevonását célozza meg, a mezőgazdasági támogatások csökkenéséhez, valamint a vidéki területek hátrányos helyzetének fokozódásához vezethet.

Siegfried Mureşan, az Európai Néppárt alelnöke figyelmeztetett: "A helyi közösségek és a gazdák ugyanazokért a forrásokért fognak küzdeni, holott igényeik alapvetően eltérnek egymástól."

Az agrárpolitika súlya az uniós költségvetésben

A 2021-2027-es pénzügyi ciklus keretein belül a közös agrárpolitika (KAP) 386 milliárd eurós kerettel rendelkezik, ami az Európai Unió költségvetésének körülbelül 25%-át képezi. A KAP három alapvető pillérre épül:

Az agrárszektor támogatása érdekében a gazdálkodók közvetlen kifizetésekben részesülnek, amelyeket kiegészítenek piaci stabilizációs intézkedésekkel és vidékfejlesztési támogatásokkal. Ez utóbbi a közös agrárpolitika II. pillére, amely célja a vidéki területek fejlődésének elősegítése és a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának biztosítása.

Ezeket a forrásokat a mezőgazdasági infrastruktúra modernizálására, a víz- és energiahatékonyság javítására, a digitalizáció előmozdítására, valamint a megújuló energiaforrások fejlesztésére használják fel.

Az új javaslatban az Európai Bizottság mintegy 300 milliárd eurót szánna a mezőgazdaságra, ebből mindössze 6,3 milliárdot különítenének el piaci zavarok kezelésére.

A szakmai szervezetek véleménye szerint "túl sok határt léptek át".

Az európai gazdasági szervezetek, köztük a COPA-COGECA, hevesen bírálják a Bizottság által előterjesztett javaslatokat, amelyek véleményük szerint súlyosan aláásnák a közös agrárpolitika fundamentumait.

"Ez az a pillanat, amikor az európai mezőgazdaság egyhangúlag kifejezi ellenállását egy uniós javaslattal szemben" - áll a közleményben. Hozzátették, hogy a KAP 20%-os költségvetési csökkentése 450 millió ember élelmezésbiztonságát veszélyeztetheti.

Siegfried Mureşan véleménye szerint az új modell a közös európai szolidaritás hanyatlását hozhatja el.

Amennyiben a források elosztásáról a nemzeti kormányok határoznak, az EU tagállamai között versengés alakulhat ki a támogatások megszerzéséért.

A román EP-képviselő figyelmeztetett arra, hogy a mezőgazdasági források nemzeti szintre történő áthelyezése különösen hátrányosan érintheti a kelet-közép-európai országokat, amelyek költségvetése nem képes elviselni a társfinanszírozásból adódó terheket.

Kettős mérce és egyre súlyosabb terhek A kettős mérce fogalma egyre hangsúlyosabbá válik a társadalmi diskurzusban, ahol sokszor tapasztalhatjuk, hogy az elvárások és szabályok nem mindenkire vonatkoznak egyformán. Az élet különböző területein, legyen szó politikáról, gazdaságról vagy akár mindennapi interakcióinkról, gyakran szembesülünk azzal, hogy egyeseknek kedvezőbb feltételek jutnak, míg másoknak aránytalanul nagyobb terheket kell viselniük. Ezek a növekvő terhek különösen érezhetőek a társadalom legsebezhetőbb rétegeinél, ahol a létminimum alatti életkörülmények és a folyamatos nyomás kombinációja mindennapi küzdelmet eredményez. Az ilyen helyzetek nemcsak gazdasági, hanem szociális feszültségeket is szülnek, amelyek hosszú távon komoly következményekkel járhatnak. A kettős mérce és a növekvő terhek problémája arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen szükség van a társadalmi igazságosságra és az egyenlő bánásmódra, hogy mindenki számára biztosítva legyen a méltósággal és tiszteletteljesen élhető élet.

A reformot ellenző politikusok és szakértők szerint a Bizottság javaslata nemcsak pénzügyi, hanem stratégiai kockázatot is hordoz.

Waldemar Buda, a lengyel PiS EP-képviselője hangsúlyozta, hogy a közös agrárpolitika gyengítése hosszú távon komoly fenyegetést jelenthet Európa önellátására.

"Ha a gazdáknak más ágazatokkal kell megküzdeniük a forrásokért, kevesebb jut majd élelmiszertermelésre. A mezőgazdaság a nemzeti politikák játékszerévé válhat."

A képviselő hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika gyengítése különösen aggasztó, hiszen a gazdálkodók már így is emelkedő energiaárakkal, éghajlati kihívásokkal és szigorú szabályozási kötelezettségekkel néznek szembe.

Az Európai Számvevőszék előrejelzése szerint az uniós agrárágazat "zöld átállásának" költségei 2030-ra évi 45 milliárd euróra nőhetnek.

Kiszolgáltatott vidék, bizonytalan jövő

A szakértők véleménye szerint a Bizottság által benyújtott javaslat veszélyeztetheti a Közös Agrárpolitika (KAP) pénzügyi önállóságát, és így a vidéki közösségeket sebezhetővé teheti a nemzeti politikai döntések hatásainak.

A gazdaságilag erősebb országok, mint Németország vagy Franciaország, sokkal egyszerűbben áthidalhatják az uniós támogatások elvesztéséből adódó hiányt, míg a közép- és kelet-európai mezőgazdasági termelők hátrányos helyzetbe kerülhetnek.

"Waldemar Buda kijelentette: 'Az eddigi agrárpolitika önálló volt, de mostantól minden egyes tagállamnak küzdenie kell a saját érdekeiért.' Hozzátette: 'Ez nem egy egységes uniós közösség, hanem inkább egy belső versenyt teremt majd.'"

A gazdák véleménye szerint elengedhetetlen, hogy a Bizottság szoros együttműködésben működjön velük.

A képviselők kiemelik, hogy a közös agrárpolitikát sürgősen naprakésszé kell tenni, ám ezt nem szabad a pénzügyi stabilitás rovására megvalósítani.

Siegfried Mureşan véleménye szerint az Európai Bizottságnak célszerű lenne együttműködnie a gazdákkal a reformok kidolgozása során, ahelyett, hogy ellenállásukkal szembesülne.

"A vidékfejlesztés és a közös agrárpolitika folyamatos fejlődése elengedhetetlen, és a gazdák készen állnak erre a kihívásra. Az igazi hiányosság azonban a kölcsönös partnerség és a bizalom hiánya."

A strasbourgi demonstráció üzenete egyértelmű: a gazdák nem a változásokra, hanem a kiszámíthatóságra és az élelmezésbiztonság fenntartására helyezik a hangsúlyt. Európa jövője ugyanis a termőföldek sorsán múlik.

Forrás: Farmer.pl

Indexkép: Pixabay