A GKI elemzése szerint az exportból származó 5 forint bevételének 4 forintja külföldi tulajdonosokhoz jut el.
A kutatók szerint a kormánynak azokat az ágazatokat kellene támogatnia, amelyekben a magyar cégek az exportképesek, ehelyett viszont kiszolgáltatottá teszik a hazai gazdaságot a multik által uralt ágazatoknak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a magyar cégek exportból származó árbevételének 80%-a külföldi tulajdonú vállalatokhoz köthető. A kutatás során a hazai exportőrök bevételeit vizsgálták, és megállapították, hogy a magyar cégek összesen 6,6 ezer milliárd forintot realizálnak az exportból, míg a külföldi tulajdonú cégek árbevétele ezzel szemben már 27,3 ezer milliárd forintra rúg. Ez a különbség figyelemre méltó, és jól tükrözi a hazai és a külföldi vállalatok közötti piaci arányokat.
Az exportbevételek ágazati megoszlásában a feldolgozóipar dominál, hiszen ennek a szektornak a részesedése eléri a 71 százalékot. Ezt követi a kereskedelem és a szolgáltatások szektora, amely 24 százalékkal képviselteti magát. Ha a vállalatok mérete szerint vizsgáljuk a kivitel forrásait, megállapítható, hogy a nagyvállalatok generálják a kivitel 71 százalékát. A középvállalatok részesedése 18, míg a kis- és mikrovállalatoké csupán 7, illetve 3 százalékra rúg.
A külföldi tulajdonú cégek exportjában még nagyobb a feldolgozóipar szerepe 83 százalékkal, ezzel szemben a hazai tulajdonú vállalatok elsősorban a kereskedelem és szolgáltatás területén exportálnak (53 százalék), esetükben a feldolgozóipar mindössze 24 százalékot tesz ki, de jelentős az energia- és közmű ágazat is (19,5 százalék). Az elemzők ugyanakkor kiemelik, hogy a kisebb hazai cégek általában nem közvetlenül viszik ki a külföldi piacokra a termékeiket, hanem kereskedők bevonásával, erre jó példa, hogy a legnagyobb magyar borexportőr a német Lidl.
A GKI elemzése szerint a kis, nyitott magyar gazdaság sebezhetővé vált bizonyos szektorokban a korábbi kormányzati döntések, mint például az autó- és akkumulátorgyárak támogatása miatt. A feldolgozóipar jelentős munkaerő-igényével párhuzamosan gazdasági feszültségek alakulhatnak ki, miközben a magyar állam adófizetői forrásokkal igyekszik biztosítani a nagyvállalatok elköteleződését. Az elemzők hangsúlyozzák, hogy a figyelmet inkább azokba az iparágakba kellene összpontosítani, ahol a magyar tulajdonú cégek versenyképesek, ám a jelenlegi gazdasági stratégia sajnos a 20. századi elképzelések keretei között mozog.
