Így készül az ENSZ a potenciálisan Földbe csapódó aszteroidákra Az ENSZ egyre nagyobb figyelmet fordít a potenciálisan veszélyes aszteroidákra, amelyek fenyegetést jelenthetnek bolygónkra. A szervezet nem csupán a tudományos közösség bevonásával, hanem n
Folyamatos megfigyelés alatt tartja az ENSZ azt az aszteroidát, amely az előzetes becslések szerint 2032-ben a Földbe csapódhat - írja a BBC. Az Európai Űrügynökség (ESA) úgy nyilatkozott, az égitest szinte biztosan elkerüli bolygónkat, de egyelőre nem zárhatjuk ki teljesen az ütközés lehetőségét.
Ahogy a 24.hu korábban hírt adott róla, a 2024 YR4 elnevezésű aszteroida jelenleg körülbelül 43 millió kilométer távolságra tartózkodik tőlünk. Azonban 2032. december 22-én várhatóan rendkívül közel kerül a Földhöz. A szakértők előrejelzése szerint ennek az égitestnek 1,3 százalék az esélye arra, hogy ütközzön bolygónkkal.
Ez a kockázat viszonylag elhanyagolható, így a tudósok nem érzik szükségét a pániknak. Ahogy fogalmaznak, az ilyen jellegű fenyegetések általában eloszlanak, amint a kutatók pontosabb számításokat tudnak végezni. Egy példa erre a 2004-es eset, amikor az Apophis névre hallgató aszteroida becsapódási valószínűségét 2,7%-ra tartották, de a későbbi megfigyelések révén ez a szám végül nullára csökkent.
Bár a teljes ütközés lehetősége nem zárható ki, komolyan kell venni ezt a fenyegetést, és fel kell készülnünk rá. A 2024 YR4 aszteroida átmérője 40 és 90 méter között mozog, ami olyan mértékű rombolást eredményezhet, mint egy atombomba.
Körülbelül ilyen méretű lehetett az az égitest, amely 1908-ban a tunguszkai eseményt kiváltotta. A tunguszkai meteor hatalmas robbanást generált, amelynek energiája a későbbi becslések szerint 1500 Hirosimára ledobott atombombával volt egyenértékű.
Ezért minden olyan égitest észlelésére, amely 50 méternél nagyobb méretű és 1 százaléknál nagyobb valószínűséggel ütközhet a Földdel, biztonsági intézkedések sorozata lép életbe. Először az ENSZ két illetékes szervezete, az ESA által irányított Űrmisszió Tervezési Tanácsadó Csoport (SMPAG) és a NASA által vezetett Nemzetközi Aszteroidafigyelmeztető Hálózat (IAWN) összeült, hogy áttekintsék a lehetséges forgatókönyveket és stratégiákat.
A szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a kisbolygót, amely jelenleg egyenes vonalban távolodik a Földtől. Valószínű, hogy 2028-tól újra észlelhetővé válik, ekkor a szakértők újabb számításokat végezhetnek. Ha az aszteroida becsapódásának valószínűsége továbbra is 1 százalék feletti, az SMPAG javaslatot fogalmaz meg az ENSZ számára a potenciális veszély elhárítására.
Az egyik lehetséges verzió ebben az esetben az lenne, hogy egy űrszondát lőnek az égitestnek, hogy eltérítsék. Ez egyszer már sikerült: a NASA DART missziója 2022-ben ilyen módon sikeresen módosította egy aszteroida pályáját.
Jelenlegi ismereteink szerint, ha a 2024 YR4 mégis becsapódna, az északi félteke Egyenlítőhöz közeli részén lépne be a Föld légkörébe. Pontosabban Dél-Amerika északi része, Közép-Afrika, India déli csücske, illetve az Indokínai-félsziget kerülhetne veszélybe.
Az azonban egyáltalán nem biztos, hogy becsapódása esetén olyan nagy pusztítást okozna, mint a tunguszkai meteor, a rombolás mértéke ugyanis az égitest mérete mellett annak felépítésétől is függ. Az aszteroidák állhatnak kőből, fémből, illetve a kettő kombinációjából is, összetételük pedig nagyban befolyásolja, hogy hogyan viselkednek légkörbe lépésük után.
Az égitest pontos kémiai összetételét még nem tudjuk meghatározni. A tudományos közösségnek azonban csak 2028-ban nyílik lehetősége arra, hogy alaposan megvizsgálja, amikor az égitest 8 millió kilométeres távolságra közelít hozzánk.
