Íme néhány ötlet, hogy a pázsitod mindig ragyogó zöld legyen a kertben!
Melyek azok az alapelvek, amelyeket érdemes szem előtt tartanunk?
A locsolás optimális időzítése többnyire a reggeli vagy a kora esti órákra ajánlott, mivel ilyenkor alacsonyabb a hőmérséklet és a párolgás. Ha például késő délelőtt vagy kora délután öntözünk, akkor a napsütés és a forróság miatt a víz nagy része gyorsan elpárolog, így több vizet pazarolhatunk, és a gyökerek sem tudnak annyit felvenni. A túl kései öntözés (például késő este) is rejt némi rizikót, mert az éjjel pangó nedvesség elősegítheti a gombás betegségek megjelenését. A reggel vagy kora este ezért a legtöbb kertész szakember szerint ideális, mert a növények még fel tudják szívni a vizet, és nem marad túl sokáig nedves a felületük.
A megfelelő öntözési mennyiség, illetve gyakoriság eldöntése részben függ a talajtípustól és a helyi klímától. A homokos talaj például gyorsan vezeti a vizet, így több, de nem túl mély öntözés is szükséges lehet, hogy a gyökerek ne száradjanak ki. Agyagos, kötöttebb föld esetében viszont célszerűbb ritkábban, de nagyobb mennyiségű vízzel átitatni a talajt, így a nedvesség mélyebb rétegekben is felhalmozódhat. Ennek köszönhetően a gyökerek igazán ösztökélté válhatnak a mélyebb növekedésre, ami egészségesebb és ellenállóbb pázsitot eredményezhet.
A locsolók minősége és típusa kulcsfontosságú tényező, hiszen egy modern, többfunkciós öntözőeszközzel sokkal egyenletesebben és kíméletesebben tudjuk ápolni a pázsitunkat. Vannak, akik a fix szórófejek megbízhatóságát részesítik előnyben, míg mások a sokféle beállítást kínáló, körbe forgó vagy szakaszos működésű locsolókra esküsznek. Az alapvető szempont, hogy a víz ne egyetlen erős sugárban érkezzen, hanem inkább finoman, esőszerűen szóródjon el. Ily módon a talaj hatékonyabban képes hasznosítani az "égi áldást", és a fűszálak töve sem szenved kárt. A megfelelő vízeloszlás különösen nagy területeken elengedhetetlen, hiszen szeretnénk elkerülni, hogy az egyik rész túlzottan vízes legyen, míg a másikban szinte semmi nedvesség ne jusson a növényekhez.
Sokan a gyep esetében a gyepszellőztetést is kihagyhatatlannak tartják, mert a rendszeres öntözés és a sok fűnyírás közben kialakulhat egy filces, nemezes réteg. Ez a réteg gátolhatja a víz és a tápanyagok mélyebb rétegekbe jutását. Ezért a nyár vagy ősz elején gyepszellőztető eszköz használatával megszabadulhatunk az elhalt fűmaradványoktól, és elősegíthetjük a fű gyökereinek ideálisabb légzését. Ez a lépés még hatékonyabbá teheti az öntözést, hiszen a nedvesség könnyebben lejuthat a talaj mélyebb rétegeibe.
Az is előfordulhat, hogy a pázsit bizonyos részei hamar kiszáradnak, mert a talaj ott vékonyabb vagy a nap sokkal tovább éri. Ezeken a foltokon sárga, száraz fűszálakkal találkozhatunk, amelyek jelezhetik, hogy több vízre vagy talajjavításra volna szükség. Ha helyi kezeléssel nem orvosolható a probléma, érdemes oda áttelepíteni árnyékosabb növényeket, vagy lazább talajjal javítani a szerkezetet, hogy ne legyen ilyen drámai a kiszáradás.
A tápanyagok pótlása elengedhetetlen része a sikeres kertészkedésnek. A rendszeres öntözés során a víz sajnos képes kimosni a talajból azokat az értékes tápanyagokat, amelyek a növények egészséges fejlődéséhez szükségesek. Ezért a gyep trágyázása kulcsfontosságú lépés. A szakemberek azt javasolják, hogy inkább kisebb adagokban, de rendszeresen juttassunk ki műtrágyát. Ezzel nemcsak a kimosódás kockázatát csökkenthetjük, hanem a fű is folyamatosan hozzájuthat a számára nélkülözhetetlen tápanyagokhoz, biztosítva ezzel a zöldellő és egészséges gyepet.
