Hogyan határozza meg egy ország az útleveleinek színét?
Gondolkodtál már azon, hogy mitől is függ az, hogy milyen színű az útlevél? Nos, ez lényegében ízlés dolga, de azért van néhány irányelv.
A világ országaiban eddig a piros, kék, zöld és fekete színek különböző árnyalatai domináltak az útlevelek esetében, azonban ez a választás csupán hagyományos gyökerekkel bír, nem pedig kötelező előírásokkal. Vannak, akik a színek élénkebb változatait részesítik előnyben; például a Fidzsi-szigetek és Kazahsztán türkizkék árnyalatot alkalmaz a zászlójukban, míg Vanuatu és Guinea élénkzöld útlevelükkel emelkedik ki a többi közül. Emellett a világoskék különböző tónusai is megjelennek az útlevelek palettáján.
Mint a Passport Index marketingért felelős alelnöke, Hrant Boghossian elmondta,
A legtöbb útlevél általában kék vagy piros árnyalatú, ami a nemzetközi normáknak felel meg.
de valójában erre nem vonatkozik előírás, ahogyan például a borító méretére, formájára és technológiájára igen, amit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet felügyel.
Az Unió 1981-ben egységesítette útlevélszíneit az összetartozás jegyében, így a tagországoknál is általában a burgundi változataival találkozunk.
Ezért alakult át a magyar útlevél színe a korábbi kék árnyalatból bordóra, míg Horvátország nem követte ezt a példát, és náluk továbbra is a kék útlevél maradt érvényben.
Az érvelésük középpontjában állt, hogy a piros szín emlékeztetné a lakosságot a korábbi jugoszláv okmányokra, amit mindenképp el szeretnének kerülni. Ezzel szemben Svájcnak éppen jól jött ez a szín, hiszen csupán egy keresztet kellett rátenniük, és máris készen volt az ország zászlaja. Nagy-Britannia, miután kilépett az Európai Unióból, szintén új irányt vett, és az útlevelét kékre változtatta. Ezen kívül, az Unió mellett egy másik regionális tömörülés, az Andok Közösség (melynek tagjai Bolívia, Kolumbia, Ecuador és Peru) is a bordó útlevél választásával fejezi ki összetartozásukat.
A kék szín népszerűsége lenyűgöző, hiszen nemcsak a Dél-amerikai Közös Piac tagországai, mint Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay, hanem a Karib-térség államai is ezt a színt választották. Ez a választás igazán figyelemre méltó, hiszen a kék szín a békét és a harmóniát szimbolizálja, így méltán tükrözi a régiók kulturális identitását és összetartozását.
Az Egyesült Államok útlevele szintén kék, ott azután döntöttek a zászló árnyalatának megfelelő szín mellett 1976-ban, hogy már minden mást kipróbáltak. Míg a '30-as években a zöld színben pompáztak az okmányok, később vörösek, majd a '70-es évektől feketék lettek.
A zöldet az iszlám államokhoz társítják általában, miután ennek a színnek ott vallásos jelentősége van, de ezt találjuk a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének országaiban is. Az Egyesült Arab Emirátusokban viszont, miután a különböző emirátusok mindenféle színű útleveleit egyesítették, a kék került ki győztesen.
A fekete szín nem csupán kifinomultságot sugall, hanem praktikus előnyöket is kínál, hiszen a kosz alig észlelhető rajta. Ennek ellenére sok ország tartózkodik a fekete útlevelek használatától, inkább a sötétkék vagy sötétzöld árnyalatokra szavaznak. A fekete útlevél viszonylag ritkán fordul elő, elsősorban Afrikában találkozhatunk vele, például Zambiában, Zimbabwében és Malawiban. Érdekes módon Új-Zéland is ezzel a színnel büszkélkedhet, hiszen a fekete az egyik nemzeti színük.
Természetesen, az útlevél nem csupán a külseje miatt figyelemre méltó; sokkal fontosabb, hogy milyen helyekre nyithatja meg a kapukat, és hová nem vezethet az útja. Ez a tényező az, ami leginkább izgatja azokat az utazókat, akik a világ legkeresettebb útlevélnyomatai után kutatnak.
