Íme néhány kreatív javaslat arra, hogyan védhetjük meg magunkat a rettegett rákbetegségtől: 1. **Egészséges életmód**: Az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás alapvető fontosságú. Fogyasszunk sok friss gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlés

Fedezd fel a magyar egészségügy legfontosabb és sürgető kihívásait a Private Health Forumon, amely szeptember 30-án kerül megrendezésre, és amely a magánegészségügyi szektor középpontjává vált! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy részt vegyél ezen a nagyszabású, újdonságokkal teli szakmai eseményen – regisztrálj most!

Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) kulcsszereplője a magyar egészségügyi rendszernek, különösen a daganatos megbetegedések kezelésében és kutatásában. Az intézet nem csupán a legmagasabb szintű orvosi ellátást nyújtja a betegek számára, hanem jelentős szerepet játszik az onkológiai szakmai irányelvek kidolgozásában és a prevenciós programok megvalósításában is. A legújabb terápiás módszerek és technológiák bevezetésével az OOI folyamatosan törekszik a betegellátás színvonalának emelésére. Emellett a kutatási tevékenysége révén hozzájárul a daganatos betegségek megértéséhez és új kezelési lehetőségek felfedezéséhez. Az intézet képzési programjai pedig segítik a jövő onkológusainak felkészítését, biztosítva ezzel a szakma utánpótlását. Összességében az Országos Onkológiai Intézet nemcsak a betegek gyógyításában, hanem a tudományos fejlődésben és az egész társadalom egészségügyi tudatosságának növelésében is meghatározó szerepet játszik.

az Országos Onkológiai Intézet nem csupán az ország egyetlen komplex daganatcentruma, hanem a daganatos betegek ellátásának középpontja is. Itt minden szükséges szolgáltatás és kezelés rendelkezésre áll, amely a daganatos megbetegedések kezeléséhez elengedhetetlen. A sugárkezelés, a sebészeti beavatkozások és a gyógyszeres terápiák mellett a diagnosztikai folyamatok is kiemelt szerepet kapnak. A diagnosztika részeként a patológiai és képalkotó vizsgálatok elengedhetetlenek a pontos diagnózis felállításához. Az intézet nemzetközi hírnevének köszönhetően Magyarországon egyedülálló módon rendelkezik nemzetközi akkreditációval, ezzel is bizonyítva szakmai kiválóságát. Ez a státusz nemcsak a helyi közösség, hanem a nemzetközi orvosi közösség számára is elismerést jelent, melyért az intézmény folyamatosan dolgozik. Külön figyelmet érdemel, hogy a Semmelweis Egyetem három kihelyezett tanszéke is az intézet keretein belül működik, így biztosítva a legfrissebb tudományos ismeretek integrálását a klinikai gyakorlatba.

Az intézményben nem csupán a betegellátás folyik, hanem kiemelt szerepet kap az oktatás és a nemzetközi szinten is elismert kutatási tevékenység is.

Számos európai uniós projektben aktívan részt veszünk, ami jelentős hozzájárulásunkat tükrözi a hazai onkológiai ellátás fejlődéséhez. Intézetünk szerepe kiemelkedően fontos, amit az is jól mutat, hogy az elmúlt év során végzett onkológiai kivizsgálások és daganatanellenes kezelések közel egynegyedét intézetünk keretein belül hajtották végre. Ez a források koncentrálódása nem csupán nagy szakmai előnyöket jelent, hanem hatalmas felelősséget is ró ránk – mind szakmai, mind társadalmi, mind pedig gazdasági szempontból.

Összességében megállapítható, hogy az Országos Onkológiai Intézet valódi érték a magyar egészségügyi rendszerben.

Karrierút: Az egyéni fejlődés és lehetőségek ösvénye A karrierút nem csupán egy egyszerű fogalom, hanem egy izgalmas utazás, amely tele van kihívásokkal, tanulási lehetőségekkel és személyes felfedezésekkel. Mindenki számára más és más irányt vehet, ám a közös vonás az elhatározás és a kitartás. Az első lépések gyakran a tanulmányok során kezdődnek, ahol az érdeklődési körök és készségek formálódnak. Ezt követi a munka világába való belépés, ahol az ember megtapasztalja a valóságot, és elkezdi felépíteni saját szakmai identitását. A tapasztalatok gyűjtése során nem csupán szakmai tudásra, hanem emberi kapcsolatokra is szert teszünk, amelyek kulcsszerepet játszanak a jövőbeli lehetőségekben. A karrierút során fontos, hogy nyitottak maradjunk az új kihívásokra és az önfejlesztésre. Legyen szó egy új készség elsajátításáról, egy előléptetésről vagy akár egy teljes pályaváltásról, minden lépés hozzájárul a személyes növekedéshez és az önmegvalósításhoz. Végül, a karrierút nem csupán a munkahelyek váltogatásáról szól, hanem egy folyamatos önismereti folyamat, amely során felfedezzük, mi az, ami igazán motivál minket, és hogyan tudunk a legjobban hozzájárulni a világhoz. Az igazi siker tehát nem csupán a pozíciók vagy a jövedelem nagyságában mérhető, hanem abban a boldogságban és elégedettségben, amit a választott pályán való elmélyülés ad.

Dank Magdolna az Országos Onkológiai Intézet 1950-es megalapítása óta az első női főigazgató, idén februártól tölti be ezt a pozíciót. Dank Magdolna a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettesként, az Onkológiai Profil vezetőjeként dolgozott, több onkológiai társaság vezetőségi tagja. A betegellátás mellett kutatói munkássága is jelentős, szerepet vállal a társadalmi tudatformálásban és a betegedukációban, tudományos és ismeretterjesztő konferenciák rendszeres előadója, több betegszervezet patronálója. Dank Magdolna a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd a Belgyógyászati Klinikára kerülve belgyógyászatból, klinikai onkológiából, klinikai farmakológiából és palliatív medicinából is szakvizsgát szerzett. 2003-ban szerzett PhD-fokozatot, 2010-ben habilitált. 2016-ban egyetemi tanárnak nevezték ki, 2020-tól volt a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika igazgatóhelyettese. A Portfolio-nak adott interjújában visszaemlékezett karrierjének első éveire is, ugyanis az intézetben kezdte szakmai pályafutását, Eckhardt Sándor professzor idejében, egy évet töltött itt az egyetem megkezdése előtt segédnővérként. "Amikor a pályámat megkezdtem, a magyar onkológiai rendszer a sebészetre és a sugárterápiára épült, a betegek gyógyításának igen csekély része volt a belgyógyászati-onkológiai - gyógyszeres kezeléseknek. Napjainkra természetesen a helyzet gyökeresen megváltozott" - avat be bennünket a részletekbe.

Kétségtelen, hogy sokan a magyar daganatos megbetegedéseket aggasztónak vélik, hiszen gyakran találkozunk különféle statisztikákkal, amelyek ezt alátámasztják. De vajon mik az igazán objektív adatok és trendek a rákos megbetegedések terén Magyarországon? Érdemes alaposabban megvizsgálni ezeket a számokat, hogy tisztább képet kapjunk a helyzetről.

A Nemzeti Rákregiszter működése pontos rálátást ad a magyar statisztikákra. Az adatok tartalmazzák az új betegek számát és a halálozási adatokat egyaránt. Ez alapján kijelenthetjük, hogy a mintegy két és fél évtizedre visszatekintő trend szerint

A daganatos megbetegedések terén az új esetek száma folyamatosan növekszik, jelenleg körülbelül 70 ezer érintett él hazánkban. Ezzel szemben a halálozási arány 31 ezer körüli szinten stabilizálódott, ami arra utal, hogy a betegség kimenetele terén változások történtek, de a helyzet továbbra is aggasztó.

Érdemes kiemelni, hogy a 2010-es évektől kezdődően a tüdőrák és a vastagbélrák új esetszámaiban tapasztalt növekedés megállt. E két daganatot különösebb figyelem övezi, mivel versenyeznek a leggyakoribb rosszindulatú betegségek első helyéért. Hasonló stagnálás figyelhető meg más súlyos daganatos megbetegedések esetében is, például az emlőrák, a nyirok- és vérképzőrendszeri daganatok, valamint a húgyhólyag-, vese- és hasnyálmirigyrák esetében. Ezzel szemben a COVID-19 világjárvány óta a prosztatarák előfordulása drámai mértékben megemelkedett; ennek okait még kutatjuk. A bőrrák, különösen a melanóma, továbbra is emelkedik, követve a több évtizedes trendet. Pozitív hír, hogy az ajak-, szájüreg- és garatrák előfordulása csökkenő tendenciát mutat, bár a halálozási arány e csoport esetében egyelőre nem csökkent. Sajnos, a javulás ellenére, európai viszonylatban Magyarország ezen daganatos megbetegedések tekintetében továbbra is a legrosszabb mutatókkal rendelkezik.

Örömteli hír, hogy bizonyos daganattípusoknál csökken a halálozási arány, ami kedvező irányt mutat a gyógyítás terén.

Mely betegségcsoportoknál figyelhetők meg leginkább kedvezőtlen tendenciák?

A rákbetegség orvosi megítélése az elmúlt évszázad során, de különösen az utolsó évtizedben is jelentős átalakuláson ment keresztül. Néhány korábban gyakori daganatos megbetegedés előfordulása drámai mértékben csökkent, míg mások - a kezelési lehetőségek szélesedése, a közérdeklődés és az orvosi figyelem növekedése, valamint a korai diagnózis hatékonyságának javulása következtében - egyre elterjedtebbé váltak. A COVID-19 világjárvány óta különösen figyelemre méltó módon emelkedett a prosztatarák új esetek száma, amely a járvány előtti adatokhoz képest közel 20%-os növekedést mutat. Ez a tendencia már túlmutat a megszokott statisztikai ingadozásokon. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a prosztatarák egy fokozatosan fejlődő betegség, így a 2020-21-es időszakban elmaradt diagnózisok késlekedve jutottak el az orvosi ellátórendszerbe. Ezt a jelenséget a nemzetközi szakirodalom "rebound"-hatásként említi. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a háttérben további, még ismeretlen folyamatok is meghúzódhatnak, ami újabb kutatások szükségességét vonja maga után az okok feltárásához.

A daganatok korai megjelenése napjainkban a daganatkutatás egyik legizgalmasabb és legfontosabb területe.

A Nemzeti Rákregiszter is végzett ilyen jellegű vizsgálatokat, és megállapították, hogy a fiatalkori emlőrák előfordulása nálunk is emelkedett - főként, ha kiemelten kezeljük a 20 és 39 év közötti, korosztályt, a COVID előtt már 450 körüli új esetszámról beszélhettünk, ami a 2001-es esetszám duplája. A 40-45 év közötti korosztályban is szignifikáns az esetszám-növekedés, két évtized alatt bő másfélszeres a változás. A mai 35 évesek szülei azok, akik már a terhesség alatt növényvédővel ellátott élelmiszereket fogyasztottak, az ő idejükben jött be a műanyaghasználat, azóta beszélünk egyre inkább a mikroműanyagok témájáról. A 40-45 év közöttiekre azonban jelenleg nincs szűrés indítva, ezen a téren határozott törekvésünk az előrelépés.

Örömteli hír, hogy a fiatalabb generációk körében jelentősen csökkent a fej-nyaki régió és a tüdőrák esetek száma. Ennek valószínű okaként a dohányzás visszaszorulását emelhetjük ki ebben a korosztályban.

Ha alaposan megvizsgáljuk, hogy egy adott területen miért tapasztalhatunk javulást, érdemes megfontolnunk, hogy milyen tényezők játszanak szerepet ebben a folyamatban. Milyen környezeti, társadalmi vagy gazdasági változások segítik elő ezt a pozitív tendenciát? Esetleg új módszerek, technológiák vagy együttműködések járulnak hozzá a fejlődéshez? A javulás mögött rejlő okok feltárása segíthet megérteni a folyamatok mélyebb összefüggéseit.

Ez egy sokrétű téma. Amennyiben a fiatalabb generáció körében nő az egészségtudatosság, valószínűleg több betegséget fognak korábban észlelni. Ennek különösen nagy a jelentősége, mert

A korai fázisban észlelt daganatoknál lényegesen kedvezőbb a gyógyulási esély.

Ezen kívül a terápiák terén bekövetkező lényeges átalakulások is jelentős szerepet töltenek be. Kiemelendő, hogy a daganatos megbetegedések túlnyomó része manapság a krónikus betegségek közé sorolható.

Tehát hosszú távon is osztozhatunk vele az élet örömeiben?

Igen, gyógyítható és együtt lehet élni vele, még áttétes betegség esetén is, amennyiben a páciens támogatást kap az egészségügyön kívül a családtól barátoktól, kollégáktól is.

Fontos kiemelni a kezelés bonyolultságát. Elengedhetetlen a rehabilitáció, amely magában foglalja a mozgásterápiát, a táplálkozási tanácsadást, valamint a pszichológiai és mentális támogatást is.

Ez a megközelítés az egész életmódunkra hatással van, és már a kezdetektől fogva kulcsfontosságú szerepet játszik.

Milyen tapasztalatok állnak rendelkezésre a nők és férfiak megbetegedési arányainak eltéréseivel kapcsolatban? Valóban létezik különbség a két nem között, és ha igen, milyen tényezők befolyásolják ezeket a statisztikákat?

A női túlsúly a daganatos megbetegedések terén minimálisnak mondható, hiszen az évente észlelt körülbelül 70 ezer új esetből csupán 1-2 ezerrel több nő érintett, mint férfi. Azonban a különböző daganattípusok esetében jelentős nemi eltérések figyelhetők meg. Például az emlőrák sokkal inkább a nőket sújtja, míg a dohányzással összefüggésbe hozható daganatok, mint a tüdőrák, a fej-nyaki daganatok és a húgyhólyagrák terén a férfiak dominálnak. Érdekes módon azonban a tüdőrák előfordulásában figyelhető meg egy figyelemre méltó trendváltozás: míg a férfiak esetében a megbetegedések száma csökken, a nőknél éppen ellenkezőleg, növekvő tendenciát mutat. E jelenség hátterében a dohányzási szokások nemi differenciájának megváltozása áll, amely nem csupán Magyarországra jellemző, hanem a fejlett országok többségében is megfigyelhető.

E témával kapcsolatban elengedhetetlen, hogy hangsúlyozzuk: a dohányzásról való leszoktatás nem lehet időszakos akció, hanem folyamatos és integrált megközelítést igényel. Az alapokat már az iskolákban kell lerakni, ahol a fiatalok számára példát kell mutatni. Miért is lenne hiteles egy dohányzó tanár? Vagy egy dohányzó orvos? A felelősség itt nemcsak az oktatás, hanem az egészségügy területén is kulcsszerepet játszik, hiszen a fiataloknak olyan mintákra van szükségük, amelyek segítik őket a helyes döntések meghozatalában.

A daganatos megbetegedések mögött rejlő okok és folyamatok feltárása napjaink egyik legizgalmasabb és legfontosabb tudományos kihívása. A kutatók egyre mélyebbre ásnak, hogy megértsék, miért alakulnak ki ezek a komplex betegségek. Elsődleges tényezőként emelhetjük ki a genetikai hajlamot, amely a sejtek rendellenes növekedésének kockázatát növeli. A családi anamnézis alapján sok esetben azonosíthatók olyan gének, amelyek mutációi daganatok kialakulásához vezethetnek. Egy másik kulcsszereplő a környezeti hatások sora, amely magában foglalja a környezetszennyezést, a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. Ezek a tényezők hozzájárulnak a sejtek károsodásához, ami hosszú távon daganatos elváltozásokhoz vezethet. A modern életmód is jelentős szerepet játszik: a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a stressz mind hozzájárulhatnak a betegségek kialakulásához. A kutatók folyamatosan vizsgálják, hogyan befolyásolják ezek a tényezők a sejtek működését és a daganatok fejlődését. Fontos hangsúlyozni, hogy a daganatos megbetegedések komplex, multifaktoriális jelenségek, ahol a genetikai prediszpozíció, a környezeti hatások és az életmódbeli szokások összhangja mind szerepet játszanak. A tudományos közösség célja, hogy ezen tényezők kölcsönhatásait jobban megértsük, ezáltal hatékonyabb megelőzési és kezelési stratégiákat dolgozhassunk ki.

A rosszindulatú daganatok kialakulása egy rendkívül összetett folyamat, amely számos tényező együttes hatásának eredményeként jön létre. Az öröklött hajlam mellett fontos szerepet játszanak a külső daganatkeltő hatások is, amelyek részben a környezetünkből, másrészt életmódbeli szokásainkból erednek. A karcinogének különböző csoportokba sorolhatók: ide tartoznak a fizikai tényezők, mint például az ionizáló sugárzás, a kémiai anyagok, például az aromás szénhidrogének, és a biológiai kockázatok, mint például a HPV. Ezen kívül, bizonyos életmódbeli választások, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása, az elhízás és a mozgásszegény életvitel, jelentősen növelhetik a daganatos megbetegedések kockázatát. Éppen ezért a megelőzés érdekében érdemes odafigyelni a mindennapi szokásainkra és a környezeti hatásokra, hiszen ezek a tényezők kulcsszerepet játszanak egészségünk megőrzésében.

Korábban már szóba került a fiatalabb generációk szerepe. Az ő esetükben bizakodhatunk az egészségtudatosabb életmód iránti elköteleződésben, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy az egészségügyi problémák előfordulási aránya csökkenjen. Emellett a korai felismerés révén a halálozási statisztikák is kedvezőbbé válhatnak.

Egy új generáció bontogatja szárnyait, ahol a táplálkozás megválasztása kulcsfontosságú szerepet játszik. E fiatalok számára a mondás, miszerint „az vagy, amit megeszel”, már nem csupán közhely, hanem életstílus. Vegyük például az Y generációt, amelynek tagjai most kezdenek tapasztalni az öregedés jeleit. Ezzel párhuzamosan egyfajta belső késztetés is ébred bennük a változtatásra. A baby boomerek és az X generáció képviselői viszont még mindig a hagyományos magyar konyha ízvilágának rabjai. Ezért is elengedhetetlen, hogy amikor életmódbeli változásokról beszélünk, figyelembe vegyük az adott személy környezetét: hol él, milyen lehetőségei vannak, és milyen anyagi helyzetben van. Hiszen nem ajánlhatunk drága élelmiszereket annak, aki szűkös anyagi keretek között próbálja megoldani a mindennapjait. Az egészséges életmódhoz vezető út mindenkinek más és más, az egyéni körülmények figyelembevételével.

Hogyan teljesít Magyarország európai viszonylatban?

Az európai halálozási statisztikák elemzésekor

Magyarország számos alkalommal kiemelkedően magas helyezést mutat a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegségekhez kapcsolódó halálozási statisztikákban.

Ez különösen érvényes az összes daganatos betegségből eredő halálozási mutatókra. Az adatok világosan arra mutatnak, hogy létfontosságú a célzott és hatékony intézkedések bevezetése az egészségügyi ellátás, a prevenció és a lakossági szűrések terén.

Fontos megemlíteni, hogy Magyarország a tüdőrák tekintetében továbbra is aggasztó helyzetben van az európai országok összehasonlításában. A férfiak és nők körében egyaránt a legrosszabb statisztikákkal rendelkezünk az új megbetegedések és a halálozások tekintetében. Az OECD 2024-es felmérése alapján, amely az európai államok kockázati tényezőit vizsgálta, Magyarország szinte minden mutatóban a legrosszabb országok közé került. Ezek a kedvezőtlen adatok pedig együttesen magyarázhatják a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák magas halálozási arányát, hiszen a hazai daganatos halálozások közel felét e három típus adja, és európai viszonylatban mindhárom esetében az élen állunk.

Olvasóink számára most már egyértelművé váltak a legújabb trendek. Lépjünk tovább egy olyan területre, amely egyre nagyobb szerepet kap minden egészséggel kapcsolatos diskurzusban: a megelőzés jelentőségére. De vajon miként közelíthetjük meg a prevenciót? Milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre, amikor a megelőzésről beszélünk?

A daganatos betegségek megelőzése három szinten valósul meg: elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevencióról beszélhetünk. Az elsődleges prevenció célja a felvilágosítás és a magas kockázati tényezők csökkentése, ami alapvetően képes mérsékelni a daganatos megbetegedések kialakulásának esélyeit. Különösen fontos itt a védőoltások szerepe; a HPV-elleni vakcina forradalmi előrelépést jelentett, hiszen hosszú távon - bár ez egy optimista célkitűzés - a vírusfertőzés és a méhnyakrák teljes eltűnését is elérhetné. A WHO nemrégiben ezt a célt tűzte ki, de az elérési útja még sok kihívást tartogat. Érdemes megemlíteni, hogy a HPV vírus nemcsak a méhnyakrák, hanem más daganatos betegségek, például fej-nyak daganatok, ánusz tumorok és pénisz rák kialakulásában is szerepet játszhat. A másodlagos prevenció a szűrővizsgálatokra összpontosít, amelyek célja, hogy a betegeket a legkorábbi, még tünetmentes stádiumban felismerjék. Az utóbbi években a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint az Országos Onkológiai Intézet közreműködésével egy pilot projekt indult a szájüregi daganatok szűrésére, amely eddig mérsékelt eredményeket hozott. A harmadlagos prevenció a már diagnosztizált betegek esetében a kiújulás megelőzésére és a szövődmények elkerülésére összpontosít. Az egész világon, így Magyarországon is egyre nagyobb figyelmet kapnak a palliatív ellátást nyújtó központok. Az Országos Onkológiai Intézet keretein belül működik egy palliatív munkacsoport, amely a daganatos betegek és a betegségből felépülők életminőségének javítására helyezi a hangsúlyt.

A megelőzés egyéni szinten rendkívül fontos, mert lehetőséget ad arra, hogy aktívan részt vegyünk saját egészségünk megőrzésében. Ahelyett, hogy csak a betegségek kezelésére fókuszálnánk, a megelőzés segít elkerülni a problémák kialakulását még azelőtt, hogy azok megjelennének. Ez nem csupán fizikai, hanem mentális jólétünkre is kihat, hiszen amikor tudatosan figyelünk az egészségünkre, nő az önbizalmunk és a boldogságunk. A megelőzés révén csökkenthetjük a krónikus betegségek, mint például a szívbetegségek vagy cukorbetegség kockázatát, így hosszú távon javíthatjuk életminőségünket. Ezen kívül, a megelőző intézkedések, mint például a rendszeres szűrések és az egészséges életmód, segítenek abban, hogy időben észleljük az esetleges problémákat, ami lehetőséget ad a korai beavatkozásra. Egyéni szinten a megelőzés tehát nem csupán a betegségek elkerüléséről szól, hanem arról is, hogy aktívan formáljuk sorsunkat, és felelősséget vállaljunk saját egészségünkért. Így nemcsak saját magunknak, hanem szeretteinknek is példát mutatunk, és hozzájárulunk egy egészségesebb közösség kialakításához.

A prevenció alapelve, hogy a daganatos megbetegedések előfordulását a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsük, és hogy a már meglévő daganatok minél korábbi fázisban kerüljenek diagnosztizálásra. A Nemzeti Rákregiszter és a Pannon Egyetem közötti együttműködés keretében végzett populációs szintű kutatás rávilágított arra, hogy a legnagyobb betegségi terhet jelentő daganatok (mint például a tüdőrák, vastagbélrák, emlőrák és prosztatarák) esetében az utóbbi húsz évben a túlélési arányok csak az I-es és esetleg a II-es stádiumú esetekben mutattak jelentős javulást. Noha az onkoterápia területén óriási előrelépések történtek, az előrehaladott, áttétes esetek prognózisa talán most kezd kedvező irányba változni. Örömteli tény, hogy a magyar társadalom egy része ma már tudatosabban figyel az egészségére, ráadásul ez a tendencia sokkal szélesebb körben terjed, mint ahogy azt sokan gondolják vagy hangoztatják. Különösen fontos a nők szerepe, akik nyitottabbak az egészségügyi tudatosságra, és nemcsak saját életvitelüket, hanem a férfi családtagjaik egészséges szokásait is segíthetik formálni. Érdemes ezért köszönetet mondanunk nekik a felelősségteljes hozzáállásukért.

De még mindig egészségtudatos személyek képezik a kisebbséget a hazai lakosságon belül. Azaz a megelőzés - szűrés még sokáig kettős feladat: megteremteni a lakosság nagyobb részének a központilag szervezett lehetőségeket, és bátorítani, képezni, és orientálni az egyre növekvő számú, saját dicsérendő döntése szerint egészségtudatos állampolgárokat a helyes személyes módszerek alkalmazására.

A prevenció egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az egyén aktívan odafigyeljen a testének üzeneteire. Fontos, hogy rendszeresen részt vegyen különböző szűrővizsgálatokon, például mellkasröntgenen, hasi ultrahangon és laboratóriumi teszteken. Ezek a lépések segíthetnek a potenciális egészségügyi problémák korai észlelésében és kezelésében.

Ha a lakosság a prevencióban nem partner, akkor érdemi előrelépés nem várható, azaz a motivációt kell megteremtenünk, ami nem mindig könnyű feladat. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, valamint az Országos Onkológiai Intézet együttműködésében megvalósult "Helybe visszük a szűrővizsgálatot" projekt jó példa erre: a mobil buszokban mintegy 8000 egyén vett részt szájüregi szűrésben, ebből 1700-nál valamilyen szájnyálkahártyát érintő elváltozást találtak, mely további kivizsgálást igényelt volna, azonban orvosnál csak 66-an jelentkeztek - ezek 10 százalékában rák igazolódott, míg újabb 10 százalékban a magas kockázat miatt szoros utánkövetés, időről időre kontrollvizsgálat volt javallott. Mindazonáltal, pont az lenne a legfontosabb, hogy hogyan jussunk el a társadalom rejtett szegmenseibe, hogyan érjük el a magasabb kockázatnak kitett honfitársainkat. Emellett a hatékonyabb betegvezetés is kulcskérdés, vagyis, hogy a szűrővizsgálat során kiemelt egyének bejussanak a szakellátásba.

Amennyiben a megelőzés és az egyéni felelősség kérdéséről beszélünk, fontos hangsúlyozni, hogy az egyénnek tudatosan kell foglalkoznia a családi kórtörténettel. Ez magában foglalja a szülők és nagyszülők egészségi állapotának ismeretét, valamint azokat a daganatos megbetegedéseket, amelyek a családban korábban felmerültek. Az időben történő informálódás és a megfelelő lépések megtétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a megelőzés útjára lépjünk, és ezzel csökkentsük a kockázatokat.

Természetesen! Az egyéni szűrés kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy feltárjuk a családi kórtörténetben előforduló betegségeket, és ennek alapján tájékoztassuk háziorvosunkat. A háziorvosok jól ismerik azokat a vizsgálatokat, amelyek a legjobban szolgálják egészségünket. Az emlőrák és a méhnyakrák szűrése mellett különösen fontos, hogy a fiatalok, különösen a lányok és fiúk számára, elérhető legyen a HPV oltás. Ez a vakcina kulcsfontosságú lehet az életmentésben.

Fontos megemlíteni, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos betegségek mögött álló kiváltó okok gyakran hasonlóságot mutatnak. Amennyiben egy családban többször előfordul emlőrák vagy korán megjelenő prosztatarák, érdemes figyelembe venni az örökletes tényezőket, különösen a BRCA gén mutációkkal kapcsolatban. Egy másik példa lehet a hasnyálmirigyrák, amely egy olyan nagymamánál alakult ki, aki sosem fogyasztott alkoholt és tudatosan étkezett, mégis fiatalon megbetegedett. Ilyen esetekben is felmerülhet a genetikai háttér szerepe. Érdemes ezeket a családi anamnéziseket átbeszélni a háziorvossal, hiszen lehetőség van egyéni szűrővizsgálatok elvégzésére. Fontos azonban megkülönböztetni ezeket a személyre szabott szűréseket az államilag szervezett lakossági szűrésektől, mint amilyen az emlődaganatok korai felismerésére irányuló program is.

Mennyire elérhetők a prevenciós lehetőségek az állami rendszerben, illetve mennyire ajánlottak a magánszűrések?

A kettő kiegészíti egymást. A menedzserszűrések azt mutatják, hogy az adott vállalatnak fontos a dolgozók egészsége. Az államnak is van szerepe, például a mammográfiás szűrés biztosításában. Magyarországon egyébként hamarabb volt mammográfiás szűrés, mint Németországban vagy Franciaországban. Fontos, hogy ha kapunk meghívót szűrésre, éljünk vele.

Az egyéni szűrési programot a családi kórtörténet ismeretében a háziorvossal érdemes megbeszélni.

A közösség szerepe elengedhetetlen a szűrések és megelőzési intézkedések terén. Az egyének környezete rendelkezik a legnagyobb potenciállal ahhoz, hogy elősegítse az egészséges életmódot. Például helyi szinten érdemes összefogni az egészségesebb táplálkozás népszerűsítése érdekében, vagy közös mozgásformák, mint a gyaloglás, népszerűsítése céljából. Az ilyen kezdeményezések nemcsak az egészségi állapotot javítják, hanem erősítik a közösségi kapcsolatokat is.

A trendek és prevenció kérdésköre után jussunk el az ellátás témájához, először is annak intézményi hátteréhez. Olvasóink már tisztában vannak azzal, hogy mi az intézet szerepe, de mit érdemes tudni a daganatos betegek ellátásának egészségügyi rendszeréről, milyen térben létezik az intézet?

Az onkológiai ellátás sajátos sajátossága, hogy bizonyos kiemelkedő beavatkozások általában nagyobb intézményekben és kórházakban történnek. Ezek a kórházak azonban nem csupán a saját régiójuk pácienseire kell, hogy összpontosítsanak; szervezett módon és folyamatosan fogadniuk kell a más területekről érkező betegeket is, ami jelentős terhet ró rájuk.

A különböző, bárhol elérhető egészségügyi szolgáltatásokat – amelyek választéka a modern korban már rendkívül széles – a betegek otthonához minél közelebb kell elérhetővé tenni. Ezzel lehetővé válik, hogy a páciensek ne kényszerüljenek életük radikális átalakítására, hanem a mindennapi rutinjukhoz könnyedén integrálhassák a megfelelő és korszerű ellátást, amely támogatja őket és családjukat.

Főigazgatói tevékenységem kezdetén alaposan áttekintettem a hazai onkológiai központok 2024-es terveit és működését. Az észlelt helyi és általános kihívásokkal kapcsolatos egyeztetések már elindultak, hogy közösen találjunk megoldásokat.

Nézzük meg ezt a kérdést a személyes nézőpontból. Mi történik, amikor valakinél daganatgyanút észlelnek, vagy akár már megerősített diagnózist kap? Milyen lépések vezethetnek el a kezelés kezdetéig, és milyen érzelmi, szellemi kihívásokkal kell szembenéznie az érintettnek?

A magyar onkológiai ellátás szervezési alapelvei évtizedek alatt fejlődtek ki, Magyarország pedig már az élenjárók között ismerte fel, hogy az átfogó, országos szintű onkológiai ellátás létfontosságú. Az ilyen rendszer kiemelt szerepet játszik a betegek hatékony kezelésében és a gyógyulási esélyek javításában.

Elméletileg minden magyar beteg számára létrehozták a megfelelő betegutakat. A gyakorlatban azonban sajnos gyakran nem ez a helyzet.

A gyógyítási lehetőségek folyamatosan bővülnek, ám ezzel párhuzamosan egyre összetettebbé is válnak. Különösen fontos ez az időszak, hiszen a magyar onkológusok egyik meghatározó generációja, akik az országos ellátási rendszer alapjait megteremtették, éppen most lépnek ki a napi betegellátásból. Tudásuk és tapasztalatuk azonban ma is elengedhetetlen a hatékony gyógyítás érdekében.

Lényeges kiemelni, hogy a háziorvosi ellátás képezi az egészségügy elsődleges védelmi vonalát. A háziorvosok szerepe kulcsfontosságú, hiszen ők felelnek azért, hogy a páciensek a megfelelő szakmai ellátást nyújtó intézményekhez eljussanak. Ezért a hazánkban felmerülő onkológiai kihívások egyidejű kezelése rendkívül fontos feladat, melyet a háziorvosoknak hatékonyan kell koordinálniuk.

Nem egyszerű feladat a helyzet kezelése; elkerülhetetlen, hogy kompromisszumokat kössünk a látszólag végtelen szakmai lehetőségek és a hazai erőforrások korlátozott rendelkezésre állása között.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a betegek számára kihívást jelenthet a szakértő onkológiai csapat elé jutni.

Az Onkoteam platform, vagy ahogy manapság egyre többen nevezik,

A multidiszciplináris csapatok azok a szakemberek, akik kulcsszerepet játszanak a betegek jövőjének alakításában. Ide vezet az út, és itt valósulnak meg a legfontosabb döntések.

A háziorvosok számára komoly kihívást jelent, hogy a betegeket megfelelő helyre irányítsák. Ezen a téren a szűrőállomások szerepe is kiemelkedő, hiszen például egy vármegyei központban az emlőrák szűrőállomásnak kulcsszerepe van abban, hogy a betegeket az onkoteamekhez vezesse. Az onkoteamek feladata a további betegellátás szervezése, amely alapvetően meghatározza a kezelési folyamatokat. A regionális központok, négy egyetem, valamint az Országos Onkológiai Intézet olyan szakszerű ellátást tud nyújtani, amelyet kisebb kórházi onkológiai osztályok nem képesek biztosítani. Bár a rendszer felépítése jól kidolgozott, a gyakorlatban számos akadályba ütközünk, és ezek megoldásán folyamatosan dolgozunk.

A háziorvos vármegyei kórházba tudja utalni a betegét ilyen baj esetén, jól értem?

A háziorvosnak irányítania kell a beteget a vármegyei kórházba, és a vármegyei kórháznak kell biztosítania az ellátást. Vannak olyan kórházak, ahol például nincs sugárterápia, ezeket a betegeket el kell tudni irányítani olyan centrumokba, ahol biztosítani tudják ezt a kezelést.

Az onkoteamek működtetése az onkológiai ellátásban kulcsfontosságú feladat, amelyet szakképzett szakemberekből álló, sokszínű csapatnak kell végeznie.

A modern orvosi ellátás komplexitása megköveteli a különböző szakterületek szoros együttműködését. A patológiai és képalkotó diagnosztika kulcsszerepet játszik a pontos diagnózis felállításában, mely alapja a klinikai onkológiai kezelési tervnek. A sugárterápia hatékony eszközként szolgál a daganatos megbetegedések kezelésében, míg a szervspecifikus sebészet biztosítja, hogy a betegek a legjobb ellátásban részesüljenek. Ideális esetben a rehabilitációs folyamat is szerves része lenne a kezelésnek, ám ezen a téren még további fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a betegek teljes körű támogatást kapjanak a gyógyulás során.

Azt mondhatjuk, hogy a folyamatosan fejlődő modern terápiák nem csupán elérhetők, hanem már a magyar betegek számára is hozzáférhetővé váltak?

Magyarországon számos különféle terápia érhető el, és valóban széles a választék. A modern kezelési módszerek gyakran magasabb költségekkel járnak, ami érthető, hiszen az új technológiák és eljárások bevezetése sokszor jelentős befektetést igényel. Az orvosok természetesen arra törekednek, hogy a legfejlettebb megoldásokat alkalmazzák a betegek hatékonyabb kezelése érdekében. Ugyanakkor a finanszírozási keretek sajnos korlátozhatják a lehetőségeiket, így a legújabb terápiák nem mindig állnak rendelkezésre mindenki számára.

Az onkoteam felelős a beavatkozások sorrendjének és az ellátások típusának meghatározásáért, ha jól értem. Minden esetben a műtét az első lépés?

Vegyünk egy korai esetet, például egy kicsi emlőrákot. Van olyan altípusa, ahol a beteg túlélése múlik azon, hogy nem a sebész fogja ellátni először, függetlenül attól, hogya tumor műthető. Egy agresszív altípusnál a gyógyszeres előkezeléssel, ha el tudjuk tüntetni az élődaganatot, a betegnek szignifikánsan jobb lesz a túlélése.

Ez a mi küldetésünk: az egyetemi oktatás során arra tanítjuk a hallgatókat, hogy ne végezzenek műtéti beavatkozásokat, még ha technikailag lehetséges is, mert mi, klinikai onkológusok, mindig itt leszünk, hogy támogassuk őket.

Sok esetben nagyon összetett tud lenni a helyzet, hiszen minden eset egyedi és időközben nagyon összetetté vált az onkológia. Nincsenek már polihisztorok. Egyes betegségek kezelésében nagyon jártas szakemberek vannak. Nincs olyan, hogy valaki a teljes onkológiai paletta kezelésének a birtokában legyen tudás szempontjából.

Ez a betegség rendkívül sokszínű és embert próbáló jelenség, mivel számos különböző kiváltó okkal rendelkezik, és számos szervet érinthet – közvetlenül vagy áttételesen. Éppen ezért elengedhetetlen a multidiszciplináris megközelítés alkalmazása, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a probléma komplexitását teljes mértékben megértsük.

Nagyon sok múlik azon, hogy milyen alcsoportokat képzünk. Molekuláris patológián alapulva számos alcsoportja van az eddig megszokott betegségeknek. Mikor én a pályámat kezdtem, akkor a sebészet, a sugárterápia volt a domináns, és nagyon hátul kullogott a gyógyszeres terápia. Ma teljesen kinyílt a kapu és számos olyan lehetőség van, aminek viszont az az alapja, hogy pontos adatot mondjon a patológia.

Magyarországon már elérhetők különféle kísérleti programok és kutatások, amelyek kifejezetten ezen szűk betegcsoportok igényeire összpontosítanak?

Egyértelműen ez a célunk. Az intézetünkben már több mint 120 klinikai vizsgálat zajlik, amely lehetővé teszi a betegek számára, hogy hozzáférjenek olyan innovatív hatásmechanizmusú gyógyszerekhez, amelyek jelenleg nem elérhetőek, vagy még nem integrálódtak a finanszírozási rendszerbe.

Nézzük meg alaposabban az intézet működését és jövőbeli terveit. Mennyire kihívást jelent a megfelelő humánerőforrások felkutatása? Az intézet központi szerepe és az egyetemi képzésben betöltött szerepe vajon előnyös lehet ebben a kontextusban?

Az Országos Onkológiai Intézetben a korfa hasonló, mint országosan. Országos adat pl, hogy a sebészet területén például az 1500 szakorvosból csak 1200 aktív, és 50%-uk már 50 év feletti. Ez más szakterületekre is jellemző. Az onkológiában különösen fontos az a korosztály, amely létrehozta az onkológiai centrumokat és felépítette a jelenlegi rendszert. Tudásukra a jövőben is nagy szükség van. Fontos a fiatalok motiválása és megtartása. A Z generáció számára kiemelten fontos a visszajelzés, enélkül könnyen továbblépnek.

Az onkológia egy olyan izgalmas és kihívásokkal teli szakterület, ahol a kiégés gyorsan utolérheti a szakembereket. Az intézet vonzerejét a magasan képzett és tapasztalt kollégák adják, akik folyamatosan inspirálják egymást, azonban a szakemberhiány itt is jelentős problémát jelent.

Van-e olyan specifikus koncepció vagy jövőbeli fejlesztési irányvonal, amely alapvetően befolyásolhatja az intézmény szakmai előrehaladását a közeljövőben?

Fejlesztési elképzelések folyamatosan formálódnak, különösen figyelembe véve a ránk nehezedő nyomást. Jelen pillanatban mi vagyunk az egyetlen magyar onkológiai központ, amely eszközparkjával, szakmai stábjával és napi működésével maradéktalanul teljesíti az európai onkológiai központokra vonatkozó szakmai normákat. Ennek köszönhetően büszkén viseljük az akkreditált európai onkológiai központ címét.

Az elmúlt tíz évben az Országos Onkológiai intézet hatalmas központi fejlesztésekben, beruházásokban és támogatásokban részesült. A rendelkezésre álló orvosok, szakemberek, asszisztensek létszáma igen magas, a magyar onkológusi gárda és az onkológiai technikai - pénzügyi erőforrások nem csekély része az Országos Onkológiai Intézetbe koncentrálódik. A hatalmas uniós és kormányzati fejlesztések ellenére a jelenleg rendelkezésre álló épületek és a technológiai eszközpark további fejlesztéseket, rendszeres karbantartást igényel, itt sok tennivaló van még.

Az intézeten belüli szakmai erőforrások aktuális feladatokhoz adaptált rugalmas kezelését illetően is látok teendőket. Egyes szakfeladatok valós teljesítéséhez létszám-bővítés is szükséges, emellett jó néhány napi rutin feladat hatékonyságán, szervezettségén is van még mit javítani, mint ahogy a betegek komfortérzetén és a betegek intézeten belüli irányításán is.

Az anyagi korlátok sajnos jelentős hatással vannak a fejlesztési elképzeléseinkre. Korábban már felmerült egy olyan épület megépítése, amely kifejezetten a diagnosztikai egységek elhelyezésére lenne alkalmas. Jelenlegi terveink között szerepel, hogy az intézet területén PET CT és PET MR berendezéseket valósítsunk meg. A biobank kapcsán világos és határozott célunk, hogy egy nagy kapacitású, hatékonyan működő biobankot hozzunk létre, amely a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódik.

Mivel a jövőbeli kérdések egyre többször kerülnek napirendre, kíváncsi lennék a legújabb helyzetre az intézet státuszával kapcsolatban. Korábban a sajtóban olyan hírek röppentek fel, hogy az Onkológiai Intézet a Semmelweis Egyetemhez csatlakozhat. Milyen friss információk állnak rendelkezésre e téren?

Számítottam a kérdésre, hiszen a sajtóban és orvosi körökben is ez egy napi kérdés. Nem én vagyok az illetékes, aki dönt hasonló strukturális változásokról. Amikor én a megbízásomat kaptam, akkor az intézet vezetésére kaptam a megbízást, és

határozott törekvésem, akár egy egyesülés lesz, akár nem, hogy a teljeskörű daganatos ellátások jellegét meg tudjuk őrizni.

Ez egy rendkívül különleges intézmény, amelynek ezt a kiemelkedően fontos struktúráját mindenképpen meg kell őrizni. Azt, hogy milyen kapcsolati formában valósuljon meg, nem nekem kell meghatároznom.

Címlapkép forrása: Mónus Márton, Portfolio.

A cikk megalkotásában a magyar nyelvre specializálódott Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás nyújtotta a szükséges támogatást.