Egy új élet kezdete az ország egyik legapróbb falujában | Sokszínű vidék

Számos cikk jelent meg az országos médiában, amelyek szerint a falu kihalt, de Kálmán Elek, Felsőszenterzsébet polgármestere határozottan cáfolja ezt az állítást. A Zala vármegyei település vezetője hangsúlyozza, hogy a közösség él és virágzik.

A településvezető a zaol.hu megkeresésére elmondta, ketten tősgyökeres helyiek, a többiek beköltözők, de mindenki olyan faluképre törekszik, ami vonzóvá teszi településünket, és a rémhírek ellenére nem kerültünk a kihalt települések listájára.

Az elmúlt évek során folyamatosan bővült közösségünk, új lakók érkeztek közénk, és külön öröm, hogy tavasszal egy kisbabának is örülhetünk. Így már húszan alkotjuk ezt a szoros közösséget, bár nem mindenki van hivatalosan bejelentkezve itt. Továbbá, szívderítő, hogy több fiatal pár is otthonra lelt a faluban, és reméljük, hogy náluk is beköszönt a gyermekáldás.

- nyilatkozott Kálmán Elek, aki különösen büszke a település rendezettségére, ami Felsőszenterzsébet egyik legfőbb vonzerejének számít. A KSH korábbi adatai alapján ez a település Magyarország öt legkisebb lakosságszámmal bíró falvai közé tartozik.

Csak három ház üresedett meg, de az ingatlanok 90%-ának már van lakója.

Tamási Ilona, a Szigetszentmiklósról érkezett helyi lakos, férjével együtt Felsőszenterzsébetre költözött, miután 1998 óta rendszeresen járt ide. Az idilli, csendes falu azonnal elnyerte tetszését, hiszen a nyugalom és a természet közelsége éppen azt nyújtotta, amire vágyott, távol a város zajától. Azóta az unokája is követte a példáját, barátnőjével együtt itt alakították ki új otthonukat.

Egy másik ott élő, Szentgáli Zoltán még gyerekként került ki az Egyesült Államokba és ott élt több mint 50 évet. Majd mikor nyugdíjas lett, Kaliforniából hazajött. Balatongyöröki kötődésű, Budapesten vannak rokonai. Elmondta, hogy sokáig keresgélt házat, végül talált egyet Felsőszenterzsébeten, amit jó idei nézegetett, nem adták el, ő pedig megvette.

Felsőszenterzsébeten minden szolgáltatás hozzáférhető, azonban a térerő nem minden területen garantált.

Temetőkertünk valóban mindenki számára vonzó lett. Az urnafal megépítése és a ravatalozó felújítása jelentős lépéseket jelentett a közösségünk számára. A településünk villanyhálózata már 1954 óta működik, és a zalai falvak közül elsőként vezettük be a vezetékes vizet, ám sajnos a csőtörések gyakori problémát jelentenek, amelyeket sürgősen orvosolnunk kellene. A földgáz minden háztartásban elérhető, de a fűtéshez sokan vegyes tüzelésű kazánokat használnak, még az önkormányzat épületében is fával fűtünk. Kiváló kapcsolatot ápolunk a nevünket viselő vadásztársasággal, akinek telket biztosítottunk a székházuk számára. A településen működik egy takarító cég, valamint az erdőbirtokosság is aktívan tevékenykedik. A savanyú, gyenge minőségű földeket pedig több vállalkozó műveli, akik igyekeznek kihozni belőlük a legjobbat.

- magyarázta Kálmán Elek.

Felsőszenterzsébet költségvetése mindössze 18,5 millió forint, ami jelentősen korlátozza a település fejlesztési lehetőségeit. Saját bevételeik alacsonyak, így a rendelkezésre álló forrásokból alig tudnak előrelépni. A fejlődés érdekében leginkább olyan pályázatokra támaszkodhatnak, amelyek nem igényelnek önrészt.

Van olyan falu, ahol viszont a kihalás megállíthatatlan. Egy hajdú-bihari községben például "a fiatalok elmennek, mikor megtudják, hogy 12-szer kell nyírni a füvet egy nyáron". Borsodban pedig külföldiek vásárolják fel az elnéptelenedő falut.