Ha Brüsszel elutasítja ezt, azzal véglegesen eldöntheti a német ipar jövőjét.

Az új német kormány ipari áramár-csökkentési terve könnyen összeütközésbe kerülhet az uniós szabályokkal, mivel Brüsszel szerint a támogatás sértheti az állami támogatásokra vonatkozó jogot. A kezdeményezés célja az energiaigényes iparágak versenyképességének helyreállítása, ám az uniós jóváhagyás nélkül könnyen elbukhat. Eközben az új gazdasági- és energiaügyi miniszter megreformálná a zöldülési terveket: a megújulók rohamtempójú telepítése helyett a gázerőművekre helyezné a hangsúlyt a rendszerstabilitás érdekében.

A Friedrich Merz által irányított új német kormányzat hamarosan komoly kihívással nézhet szembe az Európai Unióval, egy különösen lényeges téma kapcsán. A Handelsblatt német híroldal értesülései szerint az...

Az Európai Unió megtilthatja a német kormány által javasolt kedvezményes ipari áramtarifa bevezetését.

A híroldal által megtekintett titkosított minisztériumi dokumentum szerint fennáll annak a veszélye, hogy az EU nem hagyja jóvá az állami támogatást tartalmazó javaslatot. A dokumentum szerint "a támogatási koncepció erősen kérdéses az uniós állami támogatási jog alapján". Azt is hozzáteszi, hogy az EU-ban "a támogatással komoly aggodalmakat vet fel, és a jóváhagyás kilátásai igen bizonytalanok".

A Német Energia- és Vízgazdálkodási Szövetség (BDEW), amely Németország egyik legnagyobb és legbefolyásosabb iparági érdekképviseleti szervezete, kimutatása szerint az ipari áram átlagos ára 16,1 eurócent/kilowattóra 2025-ös adatok alapján.

Az állami támogatás révén ez a költség harmadára csökkenne, így kilowattóránként mindössze öt eurócent lenne.

A törvénytervezet szövegében az olvasható, hogy a csökkenés nem csupán az energiadíjat érintené, hanem magában foglalná a hálózati díjak mérséklését is, továbbá érintheti az áram árát is.

Egy ilyen intézkedés azonban drámaian megterhelné az államháztartást. A gazdasági tárca becslései alapján a tervezett lépés költségei 2030 végéig körülbelül tízmilliárd euróra rúgnának a szövetségi kormány számára, mindeközben pedig a költségvetés már most is egy egymilliárd eurós hiánnyal küzd.

A téma rendkívül jelentős, hiszen az új kormányzat egyik kiemelkedő célja az ipar leépülésének megakadályozása. Az energiaigényes szektorok, mint az acél-, vegyipar és üvegipar, a magas villamosenergia-költségek következtében versenyhátrányba kerültek. Nem meglepő tehát, hogy egyre több vállalat dönt a bezárás mellett, vagy választja a német piac elhagyását, és más országokba való áttelepülést.

Az elkövetkező hetek és hónapok feladata tehát az, hogy megtalálják a módját annak, hogy "a Bizottság és Németország érdekeit közelítsék egymáshoz". Ráadásul a szakértők arra számítanak, hogy az eset kapcsán

az egész uniós állami támogatási keretrendszert módosítani kell majd.

Ugyanis a tisztességes verseny érdekében létrehozott, az állami támogatásokról szóló törvény szigorú korlátokat szab az EU-tagállamoknak nyújtott állami gazdasági támogatásoknak. A keretszabály bizonyos esetekben kivételeket is lehetővé tesz, azonban az érintettek szerint nem eleget. A tagállamok között bár nem egységes az álláspont az befagyasztott ipari áramára kapcsán, azonban egyben mindenki egyetért: az Európai Uniónak lépnie kell - és minél gyorsabban - a versenyképességi kérdésekben.

Az idő rendkívül szűkös, ezért a szabályokat sürgősen és hatékonyan kell alkalmazkodni az új helyzetekhez.

- nyilatkozta Katherina Reiche, Németország új gazdasági és energiaügyi minisztere. Az első nagyobb interjújában a miniszter számos fontos kérdést érintett, amelyek egyfajta programbeszédként is értelmezhetők.

A korábbi kormány drámai módon felülvizsgálta az áramfogyasztásra vonatkozó előrejelzéseit, ami befolyásolta a megújuló energiaforrások, különösen a szél- és napenergia-termelés fejlesztési irányait is. Azonban Reiche megjegyezte, hogy "a legújabb kutatások eltérő képet mutatnak", és hozzátette: "az áramigény növekedése sokkal mérsékeltebb ütemben halad előre".

A megújuló energiaforrások fejlesztése nem csupán öncélú törekvés, hanem felelősségteljes lépés a fenntartható jövő érdekében.

A miniszter azt is hozzátette, hogy a megújuló energiák bővítését a szükségletekhez kell igazítani, és sokkal erősebben kell a hálózatbővítéshez kötni. A rendszer stabilitását nem csupán technikai fejlesztésekkel, hanem szabályozási és piaci felelősségvállalással is biztosítani kell.

A siker titka nem csupán a telepített napelemek számában rejlik.

Az energiaellátás stabilitásának garantálásához elengedhetetlen, hogy innovatív és szabályozható kapacitásokra támaszkodjunk, melyek képesek reagálni a folyamatosan változó igényekre.

Nem kizárólag, de kétségtelenül a gázerőművek fognak dominálni.

Ez a 20 gigawattnyi új gázerőművi kapacitás kulcsfontosságú lépést jelent az áramellátás stabilitásának biztosításában, különösen olyan időszakokban, amikor a napfény és a szélenergia nem áll rendelkezésre. Bár az akkumulátoros tárolók elengedhetetlen szerepet fognak játszani a rendszer működésében, a "sötét szélcsend" (dunkelflaute) időszakai komoly kihívást jelentenek, hiszen ezekben az esetekben az energiatárolók gyorsan kimerülnek, és ez évente többször is előfordulhat. Ezért a gázerőműveknek kell a legnagyobb terhet vállalniuk az energiarendszer egyensúlyának fenntartásában.