Hamvay Péter: Az új évben is vár ránk a hideg, meleg, hibrid és kereskedelmi konfliktusok sűrűje Az előttünk álló év során továbbra is számos kihívással kell szembenéznünk, hiszen a globális politikai és gazdasági táj egyre inkább bonyolulttá válik. A hi
Az információ nem csupán az igazság nyersanyaga – ezt a kérdést feszegeti a rendszerváltás előtti demokratikus ellenzék egyik kiemelkedő alakja. Miért érzi úgy, hogy a múltban szabadabban formálhatta a saját sorsát, mint manapság? Milyen jelek utalnak arra, hogy a kormány optimista kijelentései ellenére nem várható a gazdaság fellendülése 2025-re? Ezek a témák kerülnek terítékre a HVG új év első lapszámának ajánlójában, a Fülszövegben.
"Jelenleg nem vagyunk háborúban, de egyértelmű, hogy békés körülmények között sem létezünk" - nyilatkozta Mark Rutte, az új NATO-főtitkár, akinek első nyilvános megszólalásában a közelmúlt hibrid támadásait emelte ki, és arra figyelmeztetett, hogy Európának vissza kellene térnie a hidegháborús katonai költségvetési gyakorlatokhoz. Hosszas keresgélés után sem találtunk megnyugtatóbb vagy optimistább üzenetet az idei év számára, mint amit Világ rovatunk fegyverkezéssel foglalkozó cikkében olvastunk. Ugyanakkor, ha igaz a mondás, miszerint "ha békét szeretnél, készülj a háborúra", talán a nagyobb áldozatvállalás valóban előnyös lehet az uniónak, hiszen a jövőben hideg, meleg, hibrid és kereskedelmi konfliktusok várnak ránk.
A szűkebb térségünk számára talán a legmeghatározóbb esemény az, hogy közel másfél évtizedes várakozás után Bulgária és Románia végre csatlakozott a Schengen-övezethez. Fókuszban rovatunk cikke részletesen bemutatja, hogy a két országot sújtó korrupciós problémák, a menekültügyi aggályok, valamint a Covid-járvány mellett milyen üzleti és energiabiztonsági érdekek álltak a folyamat elhúzódása mögött. A román félnek az OMV-vel, míg a bolgárnak a Mol-lal kellett kompromisszumra jutnia ahhoz, hogy az osztrák és magyar partnerek is támogassák a bővítést. Minderről azonban Orbán Viktor hallgatott, amikor a csatlakozást saját diplomáciai sikerének tüntette fel. Fontos kiemelni, hogy nem csupán a két érintett ország profitál a csatlakozásból, hanem a Trianon óta gazdasági értelemben elzárt keleti magyar határvidék települései is jelentős előnyökhöz juthatnak.
Ki gondolta volna harminc évvel ezelőtt, hogy a magyar állampolgárok számára lehetőség nyílik romániai munkavállalásra és vásárlásra? Ennek hátteréről a Gazdaság rovatunk nyújt részletes tájékoztatást. Az elemzés szerint hazánkban továbbra is jelen van az inflációs kockázat, amelyhez a bérköltségek jelentős emelkedése is hozzájárul. A magas államadósságot pedig a forint gyengélkedése tovább súlyosbítja. Részben emiatt kell több tízezer, az Európai Unión kívüli vendégmunkásnak január elsejével útra kelnie. Ugyanis a kormány optimista nyilatkozatai ellenére úgy tűnik, a gazdaság fellendülése még várat magára, és ezt a helyzetet ők is tisztában vannak vele.
Magyarország rovatunk legfrissebb riportjából fény derül arra, hogy a filippínó munkavállalók számára a hazai alacsony bérek egyfajta megélhetési lehetőséget jelentenek. Ezen körülmények között még a zsúfolt és nem éppen tiszta tömegszállások is elviselhetővé válnak számukra.
A világra való tekintés sokszínűsége kiválóan szemléltethető Haraszti Miklós tapasztalatain keresztül, aki egykor a Kádár-rendszer börtönében éhségsztrájkot folytatott, és gumicsővel kényszerítették az önkéntes éhségsztrájkjának feladására. Miklós, aki most 80 éves és egykori SZDSZ-es politikusként ismert, úgy véli, hogy annak idején szabadabban formálhatta a saját sorsát, mint manapság. A Magyarország rovatunk számára készült interjú apropója, hogy januárban megjelenik "Orbán Viktor nyakkendője" című minimemoárja, amelyben részletesen kifejti, miként vált a Fidesz politikai szövetségesből ellenfélként emlegetett szereplővé, és hogyan látja az Orbán-rendszer lehetséges végét.
Lapunk első számában igyekszünk a jövőről beszélni, s ebben leginkább Szellem rovatunk vette ki a részét Yuval Noah Harari új könyvének elemzésével, amely ezúttal az információs hálózatok történetét rajzolja fel a kőkorszaktól az MI-ig. Nem akarunk szpojlerezni, ezért itt most csak azt az elsőre meghökkentő mondatot idézzük az izraeli történésztől, hogy "az információ nem az igazság nyersanyaga".
Mi itt, a HVG-nél ennek ellenére azt reméljük, hogy a jövőben is tudunk olyan információkkal szolgálni olvasóinknak, amelyek hitünk szerint az igazsághoz vezetnek. Ehhez a munkához kérjük idén is az önök támogatását.
