Bár a belpolitikai válságok hullámai továbbra is kavarognak, a német-francia befolyás Brüsszelben továbbra is megkérdőjelezhetetlenül fennáll.

A második Ursula von der Leyen által irányított Európai Bizottság új kabinetfőnöki pozícióinak elosztása nem minden tagállam számára hozott kedvező eredményeket. A német és francia tisztviselők kiemelkedő szerepet játszanak a brüsszeli végrehajtó testületben, annak ellenére, hogy mindkét ország belpolitikai válságokkal küzd. Ezzel szemben Olaszország és Spanyolország továbbra is alulreprezentáltak maradtak a döntéshozatali folyamatokban.

Az Európai Bizottság új vezetői pozícióinak elosztásakor Németország és Franciaország továbbra is meghatározó szereplők maradnak. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett négy kabinetfőnöki posztot német tisztviselők töltenek be, míg további öt helyen német helyettesek végzik a munkájukat – számolt be róla a Politico.

Franciaországban a kabinetfőnökökhöz képest a tisztviselők jelenléte viszonylag korlátozott, azonban hét helyettesi pozícióval jelentős hatást gyakorolnak a politikai döntéshozatalra.

Ezzel szemben Spanyolország és Olaszország, az EU másik két nagy tagállama, csupán néhány pozíciót tudott megszerezni.

A hátrányos helyzet okait több diplomata is hasonlóképpen magyarázta a lap számára: egy népszerű elmélet szerint az olaszok Giorgia Meloni választásának és Raffaele Fitto kinevezésének következményeként veszítették el pozícióikat, míg a spanyolok a Teresa Ribera parlamenti meghallgatásának nehézségei miatt kerültek hátrányosabb helyzetbe. Az érintett országok inkább a kinevezett jelöltek megerősítésére összpontosítottak, mintsem a kulcspozíciókért folytatott alkukra.

Ursula von der Leyen vezetésével ma tartja első ülését az új Bizottság. Az értekezleten a biztosok munkáját és a bizottsági transzparenciát szabályozó új irányelvek kerülnek terítékre.

Ezen kívül a végrehajtó testület egy új keretmegállapodás kidolgozásának lehetőségét is mérlegeli, amely a kapcsolatokat az Európai Parlamenttel hivatott rendezni.

Bár a Parlament szándéka a hatáskörök kiterjesztése, a Tanács határozottan ellenez minden olyan törekvést, amely ebbe az irányba mutat.

Az új Bizottság célja, hogy különféle munkacsoportokat hozzon létre, amelyek a legaktuálisabb kihívásokra reagálnak. Az egyik legfontosabb terület, amelyre figyelmet fordítanak, a dezinformáció elleni harc, melynek hatékonysága kulcsfontosságú a társadalmi kohézió szempontjából. Emellett más csoportok az energiagazdaság fejlesztésére és az innovatív start-upok támogatására összpontosítanak. Az EU versenyképességének erősítésére irányuló Draghi-jelentés végrehajtása azonban nem mentes a nehézségektől, mivel több tagállam is ellenállásba ütközött a javasolt intézkedések kapcsán.