Lenyűgöző sebességgel hódítanak teret a keleti vállalatok Európában.

Üdvözöljük az "On the Other Hand" rovatban, ahol a Portfolio egyedi véleményeket oszt meg. A cikkek a szerzők személyes nézeteit tükrözik, és nem mindig tükrözik a Portfolio szerkesztőségének hivatalos álláspontját. Ha szeretne hozzájárulni a diskurzushoz, kérjük, küldje el írását a [email protected] címre. A közzétett cikkek itt érhetők el.

Az európai nearshoring mozgalom három alapvető tendenciára épül:

Az fDI Intelligence tanácsadó vállalat által végzett elemzések szerint...

Az utolsó három év során a legjelentősebb kínai közvetlen tőkebefektetések (FDI) Magyarországra és Szerbiára irányultak, ezzel is hangsúlyozva a két ország fontosságát a kínai befektetők szemében.

A nyugati nagyvállalatok egyre inkább a közép-európai régiókra, különösen Lengyelországra irányítják figyelmüket és befektetéseiket. A földrajzi közelség mellett a korábbi szocialista időszakból megörökölt ipari kapacitások is jelentős előnyt jelentenek mind a közép- és kelet-európai, mind a nyugat-balkáni térségek számára. Ennek következményeként az autóipar itt vált a vezető ágazattá, miközben az újonnan érkező elektronikai beruházások is egyre nagyobb szerepet kapnak a helyi gazdaságban.

Az EY tanácsadó vállalat 2024-es kutatása alapján...

Közép-Európa egyik legérdekesebb és legvonzóbb befektetési célpontja Lengyelország, ahol a gazdasági dinamizmus és a fejlődési lehetőségek egyedülálló kombinációja várja a befektetőket.

2023-ban 26 milliárd eurónyi FDI érkezett az országba. A befektések döntő része Nyugat-Európából, illetve az Egyesült Királyságból származott. Az Egyesült Királyságot és Kínát leszámítva a lengyelek fő kereskedelmi partnerei mind EU-tagállamok. Kína egyébként az ország második legfontosabb kereskedelmi partnere, míg Lengyelország Kína legjelentősebb regionális üzlettársa. Számos amerikai vállalatnak - például a Google-nek, a Goldman Sachsnak, illetve az IBM-nek - is vannak befektetései az országban.

A nearshoring szempontjából Lengyelország legfigyelemreméltóbb ágazata az akkumulátorgyártás. Az ország Kínát követően a világ második legnagyobb lítiumionakkumulátor-exportőre, és az európai gyártású akkumulátorok 60%-a itt készül. A szektor egyik legjelentősebb külföldi befektetője az LG Chem, amely 2017 óta összesen 1 milliárd eurót invesztált lengyel üzemébe. Ezen kívül a koreai SK Nexilis, amely rézfóliát gyárt, 2022-ben 627 millió eurós beruházással nyitott egy 500 fős üzemet az országban. Az elektromos járművek alkatrészeivel foglalkozó Posco 136 millió eurós befektetése révén 2024-re tervezi új üzemének felépítését. A szintén autóalkatrészek gyártására specializálódott SK IE Technology már 2021 óta jelen van a lengyel piacon. Ezen kívül a kínai Capchem 50 millió eurós költséggel alakította ki lengyelországi telephelyét, tovább növelve a szektor dinamizmusát.

2023-ban az Intel bejelentette, hogy egy 4,2 milliárd eurós félvezetőgyárat kíván létrehozni az ország területén. A projektet az Európai Bizottság is támogatta, ám az Intel végül pénzügyi nehézségei miatt kénytelen volt leállítani az építkezést. Ezzel szemben az Amazon, amely 2012 óta van jelen az országban, 4,5 milliárd eurós fejlesztéseket valósított meg az elmúlt évek során.

2022-ben 5 milliárd eurónyi FDI érkezett Szlovákiába, és ennek több mint fele, 2,8 milliárd euró új befektetés volt. A tőke elsősorban Németországból, Hollandiából, Csehországból, illetve Luxemburgból érkezett. A legnagyobb Európai Unión kívüli befektető Dél-Korea volt.

A legnagyobb tőkeáramlás az autóipar területére irányul.

Szlovákia a globális autóipar egyik fontos szereplője, a 20. helyet foglalja el a világ rangsorában, míg az Európai Unióban a 7. legnagyobb autógyártóként ismert. Az ország autóiparának alapját négy jelentős nemzetközi vállalat képezi: a Volkswagen, a Stellantis, a Kia és a Jaguar Land Rover. A Volkswagen már 1991 óta jelen van Szlovákiában, és a Pozsony közelében található gyárában prémium Volkswagen és Audi modellek készülnek, míg a kelet-szlovákiai üzemükben járműalkatrészeket gyártanak. Az utóbbi négy évben a vállalat közel 1 milliárd eurót invesztált a helyi gyártókapacitások modernizálásába és fejlesztésébe. 2023-ban a szlovákiai üzemek összesen több mint 328 ezer autót szereltek össze, amelynek 99%-át exportálták, ezzel tovább erősítve az ország pozícióját az autóipari piacon.

2024 decemberében a kínai Goiton bejelentette, hogy az InoBattal együttműködve egy jelentős, 1,23 milliárd eurós akkumulátorgyár építését tervezi az ország területén. Érdemes megjegyezni, hogy a Goiton részvényeinek 25,6%-át a Volkswagen birtokolja, ami fontos szereplővé teszi a piacon. A Kia 2007 óta működteti szlovákiai gyártóüzemét, amely Zsolnán található. Ez a létesítmény évente 300 ezer Venga és Sportage modellt állít elő, emellett itt készülnek a cég járműmotorjai is. Ezenkívül 2024 decemberében a Hyundai Mobis is bejelentette, hogy egy 170 millió eurós befektetéssel új gyártóegységet létesít Szlovákiában, tovább erősítve a régió autóipari jelenlétét.

Az elektromosautó-alkatrészekkel foglalkozó cég termékeit a Kia és a Stellantis szlovákiai leányvállalatainak értékesíti. A Jaguar Land Rover 2018-ban nyitotta meg szlovákiai üzemét. Az 1500 alkalmazottat foglalkoztató üzem évente 150 ezret tud legyártani a cég Defender és Discovery modelljeiből. A vállalat 2024 nyarán bejelentette, hogy üzemét további 30 millió euró értékben továbbfejlesztené. A Stellantis 2003-ban nyitotta meg jelenleg 3500 munkavállalót foglalkoztató szlovákiai gyáregységét, melynek bevétele 2023-ban 3,7 milliárd euróról 3,3 milliárd euróra csökkent.

Románia különleges földrajzi elhelyezkedése révén kulcsfontosságú összekötő szerepet játszik Európa és Ázsia, valamint a Közel-Kelet és a Nyugat-Balkán között.

Ennek egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy három tengeri kikötője révén közvetlen kapcsolatot biztosít a Fekete-tengerrel. Továbbá, az ország területén húsz folyami kikötő is üzemel, ami lehetővé teszi, hogy az Északi-tengeri útvonalhoz képest akár 3-4 nappal is felgyorsíthassuk az Ázsia és Európa közötti tengeri kereskedelmi forgalmat. A legjelentősebb kereskedelmi partnerei közé tartozik Magyarország, Németország, Törökország, Olaszország és Franciaország.

Hasonlóan Lengyelországhoz, Romániában is a nearshoring tevékenységek középpontjában az akkumulátoripar áll. Sebastian Burduja, az energiaügyi miniszter, optimistán nyilatkozott az ország jövőbeli szerepéről, amely a kontinens akkumulátoriparának kulcsszereplőjévé válhat. A belga ABEE akkumulátorgyártó 2023-ban kezdte el új üzemének felépítését Galați városában. A tervezett 1,4 milliárd eurós beruházás célja, hogy elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat gyártson; a gyár várhatóan 2026-2027 környékén éri el teljes, 22 GWh-s termelőkapacitását, amely körülbelül 354 ezer elektromos jármű összeszereléséhez elegendő. Ezen fejlemények fényében a Ford 2024 szeptemberében bejelentette, hogy a craiovai telephelyét egy akkumulátor-összeszerelő üzemmel kívánja bővíteni. Továbbá, a Lockheed Martin is 2024 novemberében nyilvánosságra hozta, hogy együttműködésben a román Sinetzával üzemet létesít Nagyvárad közelében, amelynek első szakaszára 50 millió eurót szánnak.

A román gazdaságban az akkumulátoripar mellett a járműgyártás is kiemelkedő vonzerőt képvisel a külföldi befektetők számára. A Ford a legnagyobb nemzetközi szereplő, amely 2008 óta jelen van az országban, és azóta folyamatosan növeli gyártási kapacitásait. 2016-ban például 200 millió eurós fejlesztési projektet valósított meg, amelynek keretében SUV-modelljeinek gyártását Csennaiból Nagyváradra költöztette. A cég 2024-re újabb 435 millió eurós beruházást jelentett be, amely a gyár bővítését célozza meg. Az üzem évi körülbelül 190 ezer járművet állít elő, amelyeknek több mint 90%-át exportálják, ezzel hozzájárulva Románia gazdasági növekedéséhez és a munkahelyek teremtéséhez.

A finn Noikan Tyres zéróemissziós gumiabroncsgyárát 2024 őszén adták át. A 650 millió eurós befektetésből felépített üzem mintegy 500 munkavállalót foglalkoztat, és éves szinten 6 millió gumiabroncsot állít elő. A műanyag autóalkatrészeket gyártó német Schiffer Industries idén januárban kezdte meg vajdahunyadi gyáregysége építését. Az előzetes tervek szerint az építkezések 2025 őszén fejeződnek be. A vállalat kezdetben 40 munkavállalót foglalkoztat majd. A német TMD Friction 2007-ben nyitotta meg első üzemét az országban, majd 2025 februárjában bejelentette, hogy hazai termelésének egy részét Romániába telepíti. A Karánsebesben működő, 666 munkavállalót foglalkoztató gyár évente mintegy 20 millió fékpofabetétet gyárt a BMW, a Toyota, a Mercedes és a Porsche számára.

Az autóipari vállalatok mellett a védelmi ipar befektetői is felfedezték az ország lehetőségeit. Például a dél-koreai Hanwha Aerospace gyárat tervez építeni, miután 919 millió eurós szerződést kötött a román védelmi minisztériummal. Ennek keretében 59 önjáró löveget és 36 lőszerszállító járművet fog beszerezni az állam a cégtől. A gyár várhatóan 2026-ra készül el, és a jövőben főként az európai piacot célozza meg. Ezen kívül a török Otokar is hasonló megállapodást kötött, amelyben 856 millió euró értékben 1059 páncélozott szállító jármű gyártására vállalkozott a román kormánnyal.

Szerbia kedvező földrajzi elhelyezkedése mellett a szabadkereskedelmi megállapodásainak köszönhetően is vonzó nearshoring célponttá vált. Az ország nemcsak az EU, CEFTA és EFTA keretein belül élvezheti a kereskedelmi előnyöket, hanem az Eurázsiai Unió tagállamaival is rendelkezik megállapodásokkal, amelyek tovább növelik a gazdasági lehetőségeit.

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy egy több mint 1,3 milliárd embert érintő piacon vámköltségek nélkül végezzenek szállítmányozást.

2024 júliusában Szerbia egy újabb fontos lépést tett, amikor szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával, lehetővé téve, hogy az országban előállított termékek 60%-a vámmentesen kerüljön forgalomba. Ezen kívül a szerbiai vállalatok működési költségei az egész európai térségben a legalacsonyabbak közé tartoznak, ami vonzóvá teszi a helyi piacot a befektetők számára. A szerb kormány 2020-ban bevezette a 2027-ig tartó 4S (Smart Specialization Strategy Serbia) stratégiát, amelynek középpontjában az elektronikai és autóipari szektorok, valamint a zöld gazdaság fejlesztése áll.

A közelmúltban Szerbiába érkező, nearshoring tevékenységet folytató cégek túlnyomó része az autóiparban találta meg a számításait. A kormányzati statisztikák szerint ez a szektor több mint 95 ezer embert foglalkoztat, ami jelentős hozzájárulás az ország gazdaságához. A legfrissebb, 2021-es adatok alapján a szerb autóipar évi körülbelül 5 milliárd eurós forgalmat bonyolít. Ennek ellenére a nemzetközi autógyártók között csupán egyedül a Stellantis konszernhez tartozó Fiat van jelen az országban. A Fiat 2008-ban 940 millió euróért vásárolta meg és alakította át a Zastava korábbi gyárát, amely azóta kulcsszereplővé vált a helyi piacon. 2024-ig kizárólag a Fiat 500L és Punto Classic modellek összeszerelésére összpontosítottak, de idén januárban már megkezdődött az elektromos Grande Panda gyártásának beindítása is.

A hazai autóipari fejlesztések terén a beruházások többsége az alkatrészgyártók köréből érkezik. Például a német Continental tavaly 150 millió eurós befektetéssel indította el új üzemének építését Újvidéken. Ezen kívül, 2023-ban átadásra került egy korábban 140 millió euróból létrehozott gyár is. A francia Michelin már 2003 óta jelen van Szerbiában, ahol jelenleg több mint 2100 dolgozót foglalkoztat, és évente körülbelül 20 millió autógumit gyárt. A német Brose 2020-ban kezdte meg pancsovai üzemének fejlesztését, amely az elektronikai eszközök gyártására specializálódott; a vállalat 180 millió eurót invesztált az 1100 fős létesítmény kiépítésébe, továbbá kutatóközpontot is alapított, és együttműködési megállapodást kötött a Belgrádi Egyetemmel. A japán Toyo Tires 2022-ben nyitotta meg gyárát Szerbiában, ahol több mint 390 millió eurót fektetett be, és 2024-től európai központjává nevezte ki helyi üzemét.

Az utóbbi években a kínai vállalatok egyre jelentősebb szereplőkké váltak Szerbiában. A Linglong Tyres, amely 2020-ban indította el első gyártóüzemét az országban, 2024 nyarán bejelentette, hogy a növekvő európai keresletre reagálva 645 millió dolláros fejlesztést tervez a helyi létesítményében. Ezen kívül a Hyundai csoporthoz tartozó Shanghai Huizhong Automotive Manufacturing Co. 2024 decemberében egy 19 ezer négyzetméteres területet vásárolt az Újvidéki ipari parkban, ahol teherautók és furgonok gyártására készül. A cég célja, hogy bővítse szerbiai gyártási kapacitását. Továbbá, az elektromos járművek előállítására specializálódott JMEV 2025 márciusában bejelentette, hogy első európai üzemét Sremska Mitrovicában, Észak-Szerbiában fogja felépíteni.

A 300 alkalmazottat foglalkoztató gyárban évi 3000 jármű összeszerelését tervezik, amelyeket azután az Európai Unió piacaira exportálnának. A Minth, amely autóalkatrészek gyártásával foglalkozik, már rendelkezik üzemekkel Szabácson és Loznicában, de a vállalat szándékozik további telephelyeket nyitni Szerbiában. A kormány 2024 nyarán jóváhagyta a cég 870 millió eurós befektetési tervét, melynek keretében új üzemet alapítanak Inđija közelében.

A járműipar mellett az elektronikai ipar is vonzó a Szerbiában nearshoring-tevékenységet végző vállalatok körében. Az ágazat jelenleg több mint 33 ezer munkavállalót foglalkoztat, és mintegy 1,85 millió exportbevételt termel. A legnagyobb külföldi szereplő az országban 2012 óta jelen lévő és 1100 munkavállalót foglalkoztató Bosch. A cég Pecsincében egy kutatóközponttal, Belgrádban pedig egy központtal van jelen. Utóbbi feladatai a cég járműipari termékeihez kapcsolódnak. A japán motorgyártó Nidec 2023-ban nyitotta meg üzemét az országban. A 92,9 millió euróból megépített létesítmény jelenleg a legnagyobb Európában működő japán gyáregység, évente 300 ezer motort gyárt.

A kedvező termelési költségek, a közös piac könnyű elérhetősége és a korszerű infrastruktúra együttesen teszik Portugáliát kiváló célponttá a nearshoring tevékenységet folytató cégek számára.

Portugália fő kereskedelmi partnerei az Európai Unió tagállamai, amelyekbe az ország importjának körülbelül 72%-a irányul.

Lisszabonnak azonban emellett kiterjedt gazdasági kapcsolatai vannak a korábbi afrikai gyarmatai, illetve a dél-amerikai államok irányába is. Az elmúlt években az országba érkező FDI értéke nagymértékben emelkedett: 2023-ban még csak 41 millió eurónyi befektetés érkezett ide, 2024-re viszont ez a szám már 420 millió euróra nőtt. Állami statisztikák alapján az új befektetések jelenleg több mint ezer magasan képzett munkavállaló számára biztosítanak munkalehetőséget. Az országba áramló FDI ilyen mértékű emelkedése elsősorban a jármű-, a félvezető-, illetve az elektronikai ipar tőkevonzó-képességének köszönhető.

A több mint 58 ezer munkavállalót foglalkoztató portugál járműipar 96%-ban exportra termel. Az éves szinten mintegy 5 milliárd euró exportbevételt termelő szektort az országban működő négy nagyvállalat - a Volkswagen, a Stellantis, a Mitsubishi és a Toyota - határozza meg. A Volkswagen 1991 óta működik Portugáliában. A cég a Forddal közösen építette fel az Auteuropa nevű összeszerelő üzemet, melynek telepítési költsége a későbbi fejlesztéseket követően elérte az 1970 millió eurót. Az üzemben jelenleg a Volkswagen Sharan, illetve a T-Roc és a Ford Galaxy modelleket készítik.

A jövő autógyártása izgalmas fordulatokat vesz Portugáliában, ahol 2027-től a Volkswagen ID.1 modellek gyártása is megkezdődik. A Stellantis konszern, amely a Citroën márkát is magában foglalja, már 1962 óta jelen van az országban. A vállalat 2024 őszén bejelentette, hogy a jelenlegi 700 munkavállalót foglalkoztató gyárát egy 119 millió eurós beruházással kívánja felkészíteni új elektromos modellek gyártására. Ezen kívül a Renault és a kínai Geely közös vállalkozása, a Horse, szintén bejelentette, hogy autóalkatrészeinek gyártását Portugáliában indítja el 2024-ben. Ez a lépés tovább erősíti az ország pozícióját az európai autóiparban. A német Bosch, amely 1960 óta van jelen Portugáliában, eddig több mint 15 milliárd eurónyi befektetést eszközölt itt. A cég nemcsak járműelektronikai termékek és fejlesztések terén van jelen, hanem a hőszivattyúgyártás egyik központja is a portugál üzem. 2023-ban a Bosch 100 millió eurós befektetéssel támogatta a helyi gyártás fejlesztését, ezzel is hozzájárulva a portugál ipar növekedéséhez.

Az autóipar mellett a legtöbb befektetés az ország félvezetőszektorába érkezik. A tervek szerint a szingapúri Amkor az amerikai Infineonnal hoz létre közös félvezetőgyártó központot Portóban. Ezt a 150 millió eurós beruházást a tervek szerint további 420 millió eurónyi befektetés követi majd. A félvezetőszektor bővítését a portugál kormány is támogatja. A kormány elfogadott egy úgynevezett mikroelektronikai stratégiát, amely 2025 júniusától több mint 67 millió eurót fordítana az ágazat fejlesztésére.