Hogyan történhet a kriptoeszköz-szolgáltatók hatékony ellenőrzése Magyarországon?
2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) 2024. december 17-i nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a különböző átmeneti időszakokat figyelembe kell venniük azoknak a közvetítő szolgáltatóknak (CASP), akik több tagállamban nyújtanak szolgáltatásokat a MiCA-ra való átállás során. Például, ha egy CASP MiCA-engedélyt igényel az "A" tagállamban, ahol 12 hónapos átmeneti időszak áll rendelkezésre, de emellett a "B" tagállamban is ügyfeleket szolgál ki, ahol csak 6 hónap áll a rendelkezésére, akkor elengedhetetlen, hogy megfelelő lépéseket tegyen a "B" tagállamban érvényes szabályozásoknak való megfelelés érdekében.
Különösen releváns ez abban az esetben, amikor például az "A" tagállamban a MiCA-engedélyt (valamint az Európai Unión belüli határon átnyúló szolgáltatásokhoz szükséges útlevéljogot) a "B" tagállamban érvényes 6 hónapos átmeneti időszak lejárta után szerzik meg. Ez valójában azt jelenti, hogy az adott CASP – az "A" tagállam kedvezőbb, még 6 hónapig tartó átmeneti időszakot lehetővé tevő jogi kerete miatt – nem bír a szükséges engedéllyel, így nem tud kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtani a szigorúbb szabályozású "B" tagállambeli ügyfelek részére.
Egy ilyen helyzetben az érintett CASP-knak mindent el kell követniük, hogy ügyfeleik védelme érdekében maximális erőfeszítéseket tegyenek. Emellett elengedhetetlen, hogy maradéktalanul betartsák a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzésére vonatkozó (AML/CFT) előírásokat is.
Figyelembe véve a fentieket, érdemes alaposabban megvizsgálni, hogy a magyar felügyeleti hatóságok milyen kihívásokkal néznek szembe. 2024. december 31-ig a hazai pénzmosási törvény (Pmt.) rendelkezései kiterjedtek a kriptopiacon működő szereplőkre, beleértve a virtuális és törvényes fizetőeszközök, valamint ezek közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat, valamint a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókat (VASP). E szereplőknek számos jogszabályi előírásnak kellett megfelelniük, többek között a 2024. június 1-jétől 2024. december 31-ig érvényes nyilvántartásba vételi követelményeknek. Ezen tevékenységeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felügyelte egészen 2024. végéig.
A 2015/849 irányelv (AMLD) alapvetően átalakította a kriptoeszköz-szolgáltatók helyét a pénzügyi intézmények világában, ami a Pmt. 2025. január 1-jétől esedékes módosításához vezetett. E módosítás célja, hogy a kriptoeszköz-szolgáltatókat egységesen, kibővített személyi körrel definiálják, a korábbi VASP (Virtual Asset Service Provider) megnevezés helyett. Továbbá, az új szabályozás értelmében 2025. január 1-től a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszi át ezen piaci szereplők felügyeletét a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV).
A kriptoeszköz-szolgáltatók vonatkozásában közvetlenül alkalmazandó jogszabály a MiCA, ami megteremti az engedélyezési eljárás kereteit. Ezáltal a Pmt.-ből kikerültek a nyilvántartásba vételre vonatkozó rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy a korábbiakban a NAV nyilvántartásban szereplő VASP-oknak 2025. január 1-től a Pmt., valamint az annak felhatalmazásán alapuló MNB rendeletek kötelezettségeinek kell megfelelniük. A MiCA által támasztott elvárásokat ugyanakkor a kriptoeszközök piacáról szóló hazai törvény által meghatározott grandfathering period miatt csak 2025. július 1-jétől kell teljesíteni.
Praktikusan mindez egyrészt azt jelenti, hogy miközben a magyar jogrend lehetőséget biztosít az átmeneti felkészülési időre (azaz az érintett intézmények addig a MiCA szerinti engedély nélkül is nyújthatják a korábban végzett tevékenységüket), másrészt viszont működésüknek eközben összhangban kell lenniük a hazai jogszabályokkal. Így - ahogy eddig is - a továbbiakban is meg kell felelniük a Pmt-nek, s az eddig is nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatások tekintetében az MNB felügyelete alatt állnak.
A Pmt. vonatkozó szabályai a határon átnyúló szolgáltatások esetében akkor érvényesek, ha az érintett intézmények Magyarországon kívül, az Európai Unió más tagállamában vagy egy harmadik országban található székhellyel rendelkeznek. E szolgáltatások nyújtása során a magyarországi, tartós üzleti egységük révén közvetlenül, állandó belföldi jelenléttel érhetik el az ügyfeleket, így valóban határon átnyúló szolgáltatásnak minősülnek.
Ez azt jelenti, hogy a határon átnyúló szolgáltatásokat végző CASP-ok esetében a Pmt. alkalmazása akkor érvényes, ha a szolgáltatók Magyarországon, a magyar jogszabályoknak megfelelő telephelyen keresztül, vagy bármilyen más, tartós és önálló üzleti letelepedést jelentő helyszínen kínálják szolgáltatásaikat. Ez a helyszín eltérhet a szolgáltató székhelyétől, azonban folyamatos belföldi jelenlétet kell biztosítania az ügyfelek számára. Külföldi székhellyel rendelkező intézmények esetében tartós üzleti egységnek minősül, ha a határon átnyúló szolgáltatásaikat egy jogilag elkülönült szervezet közvetítésével valósítják meg, vagy kriptoeszköz-szolgáltatók esetén legalább egy ATM automatát üzemeltetnek.
A felügyeleti hatáskör problémája különösen releváns a MiCA szabályozási keretein belül, különösen azon kriptoeszköz-szolgáltatók számára, akik már határokon átnyúlóan működnek, és 2025. január 1-jétől átmeneti időszak alatt is folytatni kívánják tevékenységüket, ugyanakkor Magyarországon nem rendelkeznek állandó üzleti jelenléttel. Ez a helyzet különösen érinti azokat a CASP-okat, akik különböző infrastruktúrákon keresztül, a szolgáltatásnyújtás szabadságára hivatkozva kínálnak kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat. Ilyen infrastruktúra lehet például az online platform, amely kizárólag digitális formában van jelen Magyarországon, még akkor is, ha a weboldaluk magyar nyelven érhető el. Fontos, hogy a befektetők tisztában legyenek azzal, hogy ha ilyen szolgáltatóknál regisztrálnak, akkor egy esetleges csalás, elszámolási probléma vagy más jellegű fogyasztói jogvita esetén nem tudnak könnyen hozzáférni a magyar nyelvű, telefonos vagy személyes ügyfélszolgálathoz. Ehelyett az ügyfeleknek a szolgáltató székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén, vagy angolul kell írásban benyújtaniuk panaszukat, ami sok esetben bonyolult és időigényes lehet.
Összefoglalva:
Magyarországon a 6 hónapos átmeneti időszak lejártát követően kizárólag engedély birtokában lesz lehetőség kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtására.
Eddig az időpontig ugyanakkor érdemes figyelemmel lenni arra, hogy az adott kriptoeszköz szolgáltató, amelynek kizárólag online formában érhető el a szolgáltatása és nem áll az MNB teljeskörű prudenciális, fogyasztóvédelmi és pénzmosás megelőzési felügyelete alatt, milyen garanciát tud nyújtani az esetleges kockázatokkal szemben.
A szerző a Magyar Nemzeti Bank Pénzmosás Elleni Jogérvényesítési Osztályának jogi szakértője.
