Hogyan értesülnek a magyarok arról, ha problémák adódnak az interneten?
A Sophos megbízásából készített regionális felmérés szerint a magyar internetezők 97 százaléka legalább egyféle online védelmet használ. A leggyakoribb módszerek közé tartoznak az erős jelszavak és az antivírus szoftverek. A munkahelyén nagyon kevés magyar kap hasznos kiberbiztonsági tudást.
Bár a legtöbb magyar felhasználó komoly lépéseket tesz az online biztonság érdekében, a Sophos által végzett felmérés rávilágít néhány aggasztó hiányosságra a mindennapi kiberbiztonsági gyakorlatok terén. A válaszadók csupán 25 százaléka ellenőrzi az üzenetek vagy e-mailek küldőjének hitelességét, és mindössze 31 százalékuk tartja naprakészen magát a legfrissebb kiberfenyegetésekről szóló információkkal. A lengyel, cseh és magyar internetezők körében végzett kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelszókezelők használata még mindig alacsony népszerűségnek örvend a felhasználók körében. (Ha érdekel egy kiváló, ingyenes jelszókezelő, itt olvashatsz róla.)
A magyar internetezők körében a legelterjedtebb online védelmi stratégia az erős jelszavak alkalmazása, amelyet a válaszadók 77%-a alkalmaz. Ezen kívül több mint a felük, egészen pontosan 58%, antivírus szoftvereket is telepít készülékeire. Az online biztonság érdekében népszerű intézkedésnek számít még a nyilvános wifi-hálózatok elkerülése is, amelyet a válaszadók 32%-a tart fontosnak. Érdekes, hogy a cseh és lengyel internetezőkkel összevetve a magyar felhasználók körében ritkábban fordul elő a többtényezős hitelesítés alkalmazása: csupán 42% veszi igénybe ezt a védelmi módszert.
Chester Wisniewski, a Sophos technológiai igazgatója az eredmények kapcsán azt mondta, az erős jelszavak széles körű használata pozitív jel, de tekintettel a jelszóerősség szubjektív természetére. Szerinte érdemes emlékeztetni a felhasználókat arra, hogy a biztonságos jelszavaknak legalább 12 karakterből kell állniuk, beleértve a nagy- és kisbetűket, számokat és speciális szimbólumokat. Ezzel szemben az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet szakemberei szerint az összetett és hosszú jelszavak használatának nagyobb a kockázata, mint amennyi előnyt ad a felhasználóknak.
"Figyelemre méltó, hogy a magyar válaszadók kevesebb mint fele használ többtényezős hitelesítést. Ez a módszer jelentősen növeli az online biztonságot és megnehezíti a kiberbűnözők számára a felhasználói erőforrások elérését" - idézi a szakembert a vállalat közleménye.
A magyar internetezők leggyakrabban a hagyományos médiából, például rádióból, televízióból és híroldalakból szereznek tudomást az online fenyegetésekről (57%). Több mint felük (54%) figyel az intézmények, például bankok által közzétett figyelmeztetésekre, míg 47 százalékuk a közösségi médiában keres információkat. A család és a barátok is jelentős szerepet játszanak, a válaszadók 42 százaléka említi őket forrásként. Lengyelországban ezek a források még népszerűbbek, mindegyik körülbelül 70 százalékos válaszaránnyal. Eközben a csehek leggyakrabban a bankok és egyéb intézmények figyelmeztetéseire támaszkodnak, amit a válaszadók 58 százaléka jelzett.
A magyar internetezők leginkább a személyi számítógépeik (79%) és okostelefonjaik (72%) védelmére helyeznek hangsúlyt. Ezzel szemben a táblagépek (23%) és más internetkapcsolattal rendelkező eszközök, mint az okostévék és játékkonzolok, sokkal kevesebb figyelmet kapnak. A lengyelek és csehek viszont más megközelítést alkalmaznak: számukra az okostelefonok, a személyi számítógépek és a táblagépek védelme a legfontosabb, és ezt a sorrendet követik.
"Figyelmet érdemel a háztartásokban található egyre több internetkapcsolattal rendelkező eszköz. A televíziók, set-top boxok vagy okos otthoni vezérlőpanelek - ha nem biztosítják őket - a kiberbűnözők számára kapuként szolgálhatnak. Az összes okos otthoni eszköz és azok dedikált alkalmazásainak rendszeres frissítése kulcsfontosságú. Ez minimalizálja a kockázatokat azáltal, hogy a gyártók által azonosított sebezhetőségeket kezeli" - mondta Chester Wisniewski.
A Sophos legújabb felmérése szerint a magyarok jól ismerik az online fenyegetések világát, azonban még számos területen van lehetőség a fejlődésre. Kiemelkedő fontosságú lenne például a többtényezős hitelesítés elterjedtebb alkalmazása, a kiberbiztonsági frissítések folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a munkahelyi képzések megerősítése.
