Hszi Csin-ping előhozza Jack Mát, hogy együtt lépjenek fel Amerika ellen, és közösen valósítsák meg a DeepSeek ambiciózus terveit.

Hszi Csin-ping kínai államfő elnöklése az állami vezetők és a nagy techcégek szimpóziumán, valamint az Alibaba korábban évekre eltüntetett alapítójának meghívása egyértelmű jelzés, hogy a Kínai Kommunista Párt barátságosabb hangvételre váltana, és javítaná a hangulatot az ország magánszektorában.
Hszi Csin-ping, Kína elnöke, február 17-én, hétfőn saját maga vezeti a kínai állami vezetők és a prominens technológiai magánvállalatok találkozóját. Ezzel a lépéssel a célja, hogy barátságosabb légkört teremtve javítsa a hangulatot az ország magánszektorában. Az esemény jelentős lépés, amely erősíti az üzleti bizalmat, különösen, mivel meghívást kapott Jack Ma, az Alibaba alapítója is, aki 2020 óta "házi őrizetben" él.
A kínai államfő ritkán vesz részt a magánszektornak szánt szimpóziumokon, legutóbb 2018 végén mutatkozott be ilyen szerepben, hat évvel hatalomra kerülése után. Akkor adócsökkentéseket és egyenlő versenyfeltételek biztosítását ígérte, emellett hangsúlyozta, hogy a magánvállalatok számára is elérhetővé válnak a pénzügyi támogatások. A legújabb fellépése arra utalhat, hogy Kína vezetése kevésbé harcias irányvonalat kíván követni, és a célja közös megoldások keresése a jelenlegi kihívásokra. Ezek közé tartozik az Egyesült Államokkal való feszültségek fokozódása, különösen Donald Trump elnöksége alatt, valamint a hazai gazdaság növekedésének lassulása.
A legtöbb vállalkozó a technológiai szektorból érkezik majd, és Hszi várhatóan arra akarja ösztönözni őket, hogy a kínai-amerikai technológiai háború erősödése közepette bővítsék vállalkozásukat ne csak belföldön, de nemzetközi szinten is, külön hangsúlyt fektetve a mesterséges intelligencia hasznosítására.
A találkozón feltehetően jelen lesz Pony Ma, a Tencent vezérigazgatója, Lei Jun, a Xiaomi vezérigazgatója, Vang Szingszing, a Yushu Technology robotikai vállalat alapítója, valamint a Huawei egyik vezetője is.
Figyelemre méltó, hogy Bloomberg értesülései szerint a DeepSeek alapítója, Liang Ven-feng is részt vesz a közelgő rendezvényen. A mesterséges intelligenciával foglalkozó startup kapcsán korábban említettük, hogy bár az Egyesült Államok szigorú exportellenőrzésekkel próbálta megakadályozni a kínai mérnökök hozzáférését a legfejlettebb technológiákhoz, a távol-keleti ország mesterséges intelligencia szektora ennek ellenére virágzik. Kínai riválisai a nyugati versenytársak költségeinek töredékéért képesek kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Liang Ven-feng hírneve tovább nőtt azzal, hogy nemrégiben egy zárt ajtók mögött zajló üzleti szimpóziumon is beszédet mondott, amelynek házigazdája Li Csiang, Kína miniszterelnöke volt.
A hétfői találkozó fontosságát jól tükrözi a hírének tőzsdei reakciója: a hongkongi tőzsdén az Alibaba, a Tencent és a Xiaomi részvényei jelentős növekedést mutattak pénteken. A Xiaomi részvényei hét százalékkal emelkedtek, ezzel új rekordot állítva fel, míg a Tencent papírjai ugyancsak hét százalékos erősödést könyvelhettek el. Az Alibaba részvények ára pedig hatszázalékos pluszban zárta a napot.
Az MI-ben rejlő lehetőségekkel kapcsolatos optimizmus már az elmúlt hónapban hatalmas rallyt indított a kínai tőzsdén, és a Hang Seng China Enterprises indexet a világ legjobban teljesítő tőzsdei mutatójává tette. A közösségi médiában a kínai hatóságok és a magánvállalatok, köztük az Alibaba közötti lehetséges találkozóról szóló spekulációk pedig az elmúlt napokban tovább fokozták ezt a pozitív hangulatot, és a technológiai óriásvállalat részvényeit 2022 júliusa óta a legmagasabb szintre emelték.
A kínai technológiai részvények ugyanakkor még mindig olcsók a globális technológiai részvényekhez képest, holott a DeepSeek megmutatta, hogy az innováció továbbra is erős. A kormányzati kontroll viszont nagy kockázatot jelent, ami visszatarthatja a befektetőket.
Jack Ma, az Alibaba alapítója, 2020-ban súlyos következményekkel szembesült a kínai hatóságok részéről, miután kritikus szavakat fogalmazott meg a kínai pénzügyi szabályozási rendszerrel kapcsolatban. Az ő esete és cége példaként szolgált a kormány számára: a korábban Kína legnagyobb piaci értékű vállalatának számító Alibaba, valamint fintech leányvállalata, az Ant Group, kormányzati vizsgálatok célkeresztjébe került. A hatóságok emellett visszavonták az Ant Group régóta várt tőzsdei bevezetését, amely akkoriban a világ legnagyobb ilyen eseményének számított, és ez a lépés sokkolta a pénzügyi piacokat.
Bár az egykori angoltanár Jack Mát - aki 1999-ben lakásában alapította az Alibabát - hivatalosan nem tartóztatták le, de eltűnt a nyilvánosság elől, és egyfajta "házi őrizetben" lehetett. Évekkel később bukkant csak fel, közben pedig átalakították az általa alapított céget is. Miután a pekingi vezetés megdicsérte az Alibaba új vállalati struktúrájának átláthatóságát, Jack Ma szerepe mára annyi, hogy néha beszédeket intéz a 25 éve alapított cég dolgozóinak - mellesleg az elmúlt években szép csendben elkezdte visszavásárolni az Alibaba részvényeit, így ma már a Forbes 25 milliárd dollárra becsüli a vagyonát.
Az Alibaba szétszedésével egyidőben a szélesebb értelemben vett kínai technológiai ipar is a szabályozási szigorítás célkeresztjébe került. Jack Ma rivaldafényből való távozása pedig a kínai magánszektor szerencséjének megfordulását jelezte, és a kínai gazdaság feletti állami kontroll fokozódásának jelképévé vált. Egyet jelentett az ország milliárdos osztályának visszaszorításával, és az erőforrások Hszi prioritásai, köztük a nemzetbiztonság és a technológiai önellátás irányába történő átcsoportosításával.
Az elmúlt években Hszi hangsúlyozta, hogy Kínának a "közös jólét" elérésére van szüksége, a magánvállalkozásoknak "szeretetteljesnek", valamint "hazafiasnak" kell lenniük, és növekedéseik gyümölcsét méltányosabban kell megosztaniuk az alkalmazottakkal és a társadalom egészével.
A kínai vezető véleménye szerint az ázsiai nagyhatalomnak elengedhetetlen, hogy a félvezetőipar terén önállóságra törekedjen. Emellett hangsúlyozza, hogy az ország mesterséges intelligenciát alkalmazzon a gazdasági fejlődés erősítése érdekében. Jelenleg azonban még nem világos, milyen mértékben fogják a hatóságok támogatni a magánszektort, és milyen konkrét politikai intézkedéseket terveznek a jövőben. Az azonban valószínűtlen, hogy a kormány visszatérne a 2020 előtti politikai irányvonalhoz.