Idén elképzelhető, hogy az MNB kamatcsökkentésre léphet, azonban a globális politikai események bármikor felforgathatják a helyzetet.

A januári infláció vártnál magasabb alakulása, valamint az orosz-ukrán konfliktus lehetséges gyors lezárása kedvező hatással volt a forint erősödésére. Ugyanakkor az amerikai és európai jegybankok monetáris politikájának eltérései komoly kihívások elé állíthatják a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). A jegybank friss kommunikációja alapján biztosra vehető, hogy a kamatok változatlanul maradnak a következő ülésen, de az igazi kérdés, hogy a jegybank hogyan fog reagálni a globális politikai helyzet és a hazai inflációs kilátások gyorsan változó viszonyaira.

A megkérdezett szakértők álláspontja szerint a januári inflációs nyomás meglepően erős volt, amelyet részben átmeneti, de ugyanakkor tartós tényezők is befolyásolnak. Emellett a forint árfolyamának az utóbbi egy hónapban tapasztalt erősödése is hozzájárul a helyzet bonyolultságához. Összességében azonban a jelenlegi 6,5%-os alapkamat fenntartása tűnik a legvalószínűbbnek, nem csupán a mostani ülésen, hanem a következő hónapok során is. Ezt a jegybank korábbi nyilatkozatai is alátámasztják, amelyek a szigorú monetáris politika folytatását indokolják.

Árokszállási Zoltán, az MHB Bank vezető elemzője, hangsúlyozta, hogy a januári inflációs statisztikák már előre jelezték a közeljövőben várható kamatcsökkentések lehetetlenségét. Ezzel párhuzamosan Kiss Péter, az Amundi vezető elemzője rámutatott, hogy a legutóbbi inflációs adatok, valamint a vámok és a forint körüli bizonytalanság figyelembevételével arra számítanak, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legközelebb novemberben hajt végre kamatcsökkentést. Ezt követően decemberben egy újabb, 25 bázispontos mérséklésre lehet számítani, így az alapkamat az év végére 6 százalékon zárhat.

Az üzenet világosan érthető: a közeljövőben nem vállalnak kockázatot, ezért valószínű, hogy a jelenlegi 6,5%-os irányadó kamat fenntartása lesz a logikus döntés.

A bizonytalanság forrásai nemcsak hazai szinten, hanem globális folyamatok révén is felerősödnek. Az amerikai és az európai jegybankok teljesen eltérő irányt választottak: míg a Fed az inflációs kockázatok újbóli megjelenése miatt leállította a kamatcsökkentési ciklust, addig az EKB továbbra is a kamatok mérséklésére összpontosít. Ennek következményeként a dollár gyengülése várhatóan korlátozott marad.

Ezen kívül az Egyesült Államok kereskedelempolitikai intézkedései, valamint az orosz-ukrán konfliktus kimenetele – legyen az gyors lezárás vagy elhúzódó válság – tovább nehezítik a monetáris politika helyzetét. Ezek a tényezők nem csupán a forint árfolyamára gyakorolnak hatást, hanem az importált infláció alakulását is jelentősen befolyásolják.

A forint erősödése belső tényezők szempontjából vitathatatlanul kedvező fejlemény, hiszen csökkenti az importált inflációs nyomást. Ugyanakkor ez a pozitív tendencia nem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a hazai inflációs várakozások hirtelen és drámai emelkedését. Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a decemberi inflációs adatok után januárra teljesen világossá váltak a felfelé irányuló inflációs kockázatok jelentős növekedése, így valószínű, hogy az idei év jelentős részében a fogyasztói árindex a jegybank által megcélzott sávon kívül fog mozogni. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet alapján a kamatcsökkentés lehetősége egyértelműen kizárt.

Összességében a megkérdezett elemzők álláspontja egyértelműen hasonló irányba mutat, amikor azt állítják, hogy...

a monetáris politika további lazításának lehetősége kizárólag a jövőbeni, kedvezőbb inflációs kilátások és a globális jegybanki környezet esetleges rendeződése esetén válhatna aktuálissá.

Az elemzők közül többek - például Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője - is arra mutatott rá, hogy amennyiben a nemzetközi kamatkörnyezet kedvező irányba mozdul, illetve a forint árfolyamának tartós stabilitása megvalósul, akkor előfordulhat, hogy a kamatcsökkentés csak az év második felében, esetleg a 2026-os kilátások fényében kerülhet megfontolásra. Ehhez azonban további feltételeknek is teljesülnie kell, mint például a belső inflációs várakozások normalizálódását és a globális pénzügyi piacok stabilizálódását. Regős kiemeli azt is, hogy

az igazi korlátot azonban a lengyel alapkamat jelenti, melynek szintje több mint 1 éve változatlanul 5,75 százalék.

A kockázati megítélésük a hazai szintnél kedvezőbb, ami azt jelenti, hogy a kamatkülönbözetet fenn kell tartani velük szemben. A korábbi előrejelzésekkel ellentétben, az ő esetükben csupán az év vége felé lehet számítani kamatcsökkentésre.

Egy másik lényeges aspektus a monetáris politika jövőbeli rugalmasságának megőrzése. Az elemzők véleménye szerint, ha az inflációs várakozások csökkenni kezdenek és a globális pénzügyi helyzet stabilizálódik, a jegybank lehetőséget kaphat arra, hogy a jövőben, akár az év második felében, egy vagy két 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtson végre. Ugyanakkor a meglévő kockázatok miatt a Magyar Nemzeti Bank nem kötelezi el magát egy konkrét kamatpálya mellett, hanem inkább a szigorú monetáris politika szükségességét hangsúlyozza jelenleg.

A forint erősödése kapcsán Virovácz hangsúlyozza, hogy a piaci kockázatvállalási hajlandóság összességében növekedett. Ennek hátterében egyrészt a gázai tűzszünet áll, másrészt viszont a piaci szereplők talán túlzottan optimista várakozásai, amelyek szerint a közeljövőben béke köthető Ukrajnában.

A forint mostanában jelentős "túlvett" állapotban van, és a piaci helyzet rendkívül egysíkú a pozicionáltság szempontjából.

A piacok egyértelműen a várt béke szellemében a forint erősödése mellett döntöttek. Azonban ez a helyzet korántsem stabil; egyetlen rossz hír elegendő ahhoz, hogy a forint visszaessen. A forint globális jelentősége jól tükröződik abban is, hogy az ukrán fejlemények hatására a zlotyi is jelentős emelkedésnek indult, sőt, még a DAX index is felfelé ívelt, dacára a német gazdaság meglehetősen gyenge teljesítményének. Az események tehát egyértelműen a világpiacok összefonódottságát mutatják, ahol a helyi fejlemények is széles körű hatásokat indíthatnak el.

Összegezve:

Az elemzők közös véleménye világosan mutatja, hogy a monetáris politika szigorú és konzervatív megközelítése a közeljövőben nem fog módosulni.

A januári inflációs adatokból kirajzolódó nyomás, a különböző globális jegybanki intézkedések eltérései, valamint a belső és külső kockázatok összessége arra enged következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az adatokra alapozva, fokozott körültekintéssel fog eljárni. Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője is hangsúlyozza, hogy ez az utolsó alkalom, amikor Matolcsy György irányítása alatt tartják meg a kamatdöntő ülést, és a döntéshozók továbbra is az óvatos megközelítés fontosságát fogják hangsúlyozni.