Izrael egykori miniszterelnöke úgy véli, hogy Netanjáhú valójában koncentrációs táborokba helyezné át a palesztin lakosságot.

Gyurcsány Ferenc, a politikai életből visszavonult egykori miniszterelnök, egy különleges pillanatot osztott meg az online térben: unokájának születését ünnepli.

Izrael egykori miniszterelnöke, Ehud Olmert hangosan bírálta a jelenlegi kormány Gázával kapcsolatos elképzeléseit. Kijelentette, hogy a védelmi miniszter által javasolt "humanitárius város" valójában nem más, mint egy koncentrációs tábor, ahová palesztinok százezreit zárnák be. Olmert ezt a megállapítást a Guardiannak adott interjújában tette.

A tervek szerint az izraeli hadsereg Dél-Gáza romjain egy új, zárt közösség létrehozását szándékozik, amely kezdetben 600 ezer, később pedig akár az összes gázai palesztin számára otthont adna. A kormány ezt a lépést humanitárius céllal indokolja. Olmert viszont figyelmeztet, hogy ha a palesztinokat ide "kényszerítik", az "elkerülhetetlenül etnikai tisztogatásként fogható fel".

Olmert véleménye szerint a jelenlegi hadműveletek, mint például a civilek harcok elől való evakuálása, önállóan még nem minősülnek etnikai tisztogatásnak. Ugyanakkor a táborok kialakítása és a palesztinok kényszerített bezárása már e kategóriába esne. A terv mögött Benjámín Netanjáhú miniszterelnök is áll, és izraeli források információi szerint ez a projekt gátolja a tűzszüneti tárgyalások előrehaladását.

A korábbi miniszterelnök éles kritikát fogalmazott meg azokkal a szélsőséges álláspontú tárcavezetőkkel szemben, akik nyíltan a Gázai övezet "megtisztítására" utalnak, és a háború végét követően izraeli telepek kialakítását tervezik. Érdekes módon, a téma már Donald Trump szájából is elhangzott, amikor a térség "kipucolásáról" beszélt.

Amikor egy tábort hoznak létre, amely a Gáza területének több mint felét kívánja befogadni, az világosan jelzi az üzenetet: nem a védelmüket szolgálják, hanem a létezésük eltüntetésére törekednek.

- mondta Olmert. A Gázai övezet egyébként már most sem túl nagy, területe körülbelül 365 négyzetkilométer, tehát kisebb mint Budapest, ugyanakkor ez a világ egyik legsűrűbben lakott területe, 2024-es becslés szerint több mint kétmillió ember élhet itt.

Izraeli emberi jogi szakértők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy a tábor terve olyan jogi keretek között értelmezhető, amelyek akár az emberiség elleni bűncselekmények, sőt bizonyos feltételek mellett népirtás kategóriájába is sorolhatók. Ugyanakkor sokan vitatják, hogy a területet koncentrációs táborként kellene emlegetni; például a Jad Vasem holokauszt-emlékközpont a történelmi tények torzításának tartja az ilyen összehasonlításokat.

Olmert interjúja során nem csupán Gázáról osztott meg gondolatokat: az interjú napján két palesztin férfi temetése zajlott a megszállt Ciszjordániában, akiket izraeli telepesek gyilkoltak meg. A volt miniszterelnök véleménye szerint ezek az események háborús bűnnek minősülnek, és a szélsőséges csoportok által, a hatóságok tudtával és támogatásával végrehajtott brutális akciókat takarnak. Olmert hangsúlyozta, hogy e szélsőséges elemek "belső ellenséget" jelentenek Izrael számára.

A volt kormányfő úgy látja, hogy a világban tapasztalható növekvő Izrael-ellenesség nem magyarázható pusztán antiszemitizmussal. "Fájdalmas, de természetes reakció, amikor az emberek azt mondják, hogy "átléptetek minden határt".'" A bírálatok szerinte részben abból fakadnak, amit a nemzetközi közvélemény a híradásokban és közösségi médiában lát - a pusztításról, az ártatlan áldozatokról, a kilátástalan helyzetről.

Olmert véleménye szerint Izrael csak akkor képes szembenézni saját cselekedeteivel, ha valódi nemzetközi nyomás nehezedik rá. A hazai média és politikai elit sajnos nem hajlandó szembesülni a valósággal; ő maga is csak hónapokkal a 2023. október 7-i Hamász-támadások után, idén tavasszal változtatta meg nézőpontját. Ekkor vált számára egyértelművé, hogy a kezdetben önvédelemként indult konfliktus mára háborús bűncselekmények sorozatává alakult.

Szégyen súlya nehezedik rám, és a szívem darabokra hullik.

„Egyedivé kell tennünk a szavainkat” – jelentette ki Olmert. Szerinte nem szándékos brutalitásról van szó, hanem inkább egyfajta katonai közönyről és közvetett toleranciáról, ami súlyos civil áldozatokhoz vezetett. A volt miniszterelnök jelenleg azon fáradozik, hogy a nemzetközi közvélemény számára is világosan bemutassa: Izraelben nem csupán a hivatalos kormányzati álláspont hallható – léteznek más, kritikus vélemények is.

Olmert továbbra is elkötelezett a kétállami megoldás mellett, és együttműködik a korábbi palesztin külügyminiszterrel, Nasszer al-Kidvával egy új békekezdeményezés kidolgozásán. Szerinte a háború befejezése és Szaúd-Arábiával való kapcsolatok normalizálása jelentős történelmi változást eredményezhet, amennyiben a jelenlegi izraeli vezetés nyitott lenne az ilyen lépésekre.

Ehelyett azonban, mondja, egy olyan kormány uralkodik, amelyet nemzetközi elfogatóparancsos miniszterelnök vezet - aki ráadásul nemrég Donald Trumpot jelölte Nobel-békedíjra.