Új 200 forintos érme érkezik, és még van egy meglepetés is!

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 200. évfordulója tiszteletére szerdán a Magyar Nemzeti Bank különleges emlékérméket bocsát ki: egy 20 ezer forint névértékű ezüst érmet és egy 3 ezer forint névértékű színesfém érmet. Ezenkívül egy 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat is napvilágot lát, amelyből 1 millió példány készül.

A forgalmiérme emlékváltozatát Bitó János Balázs ötvösművész alkotta meg, míg az emlékérmék előoldalát Veres Gábor szobrászművész, hátoldalát pedig Fritz Mihály szobrászművész tervezte – áll a Magyar Nemzeti Bank MTI-hez szerdán eljuttatott tájékoztatójában.

A legújabb pénzérmék megjelenésével kapcsolatban a szakértők hangsúlyozzák, hogy ezek elsődleges funkciója az értékek közvetítése és a figyelem felkeltése. A 200 forintos forgalmi érme emlékváltozata a mindennapi vásárlások során a lakosság számára ismerős lehet. Az emlékérmék használata mint fizetőeszköz azonban nem ajánlott; a rajtuk feltüntetett névérték inkább a gyűjtői értékük megőrzésére szolgál - áll a közleményben.

Gróf Széchenyi István emlékezetes lépése az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen történt, amikor is birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ez a kezdeményezés nem csupán egy eszme megszületését jelképezte, hanem a magyar tudományos élet fellendítésének első lépéseit is megelőlegezte. Az intézmény, amely 1830. november 17-én tartotta meg első ülését Pozsonyban, gyorsan a magyar szellemi élet központi szereplőjévé vált, és jelentős hatással volt a tudományos kutatás és a kulturális fejlődés irányvonalára.

Ahogy az MNB hivatalos weboldalán is fellelhető, az emlékérme elülső oldalán a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi székháza és annak környezete látható, a Lánchíd egy részletével a középpontban. Ez az épületegyüttes, amely a városkép szerves részét képezi, szimbolizálja, hogy az MTA a tudományos élet központjaként kulcsszerepet tölt be Magyarország életében – olvashatjuk a tájékoztatásban.

Az emlékérme hátoldalán Holló Barnabás híres domborműve, amely a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását örökíti meg (1891), különleges formában jelenik meg. Az érme tetején az alapítás évét jelző "1825" évszám található, míg alatta négy sorba tagoltan olvasható a "200 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA" felirat, amely méltón ünnepli az intézmény hosszú és gazdag történelmét.

Mindkét emlékérme átmérője 38,61 milliméter, és recézett széllel rendelkezik. A 20 ezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, melynek súlya 31,46 gramm. Ezzel szemben a 3 ezer forintos névértékű színesfém változat 75% réz és 25% nikkel ötvözetéből készült, és súlya 30,80 gramm. Mindkét érme limitált, összesen 5000-5000 darab készíthető belőlük. Az ezüst érme tükörfényes felületével, míg a színesfém változat selyemfényes megjelenésével hívja fel magára a figyelmet.

A 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozat tematikai oldalának előterében - a külső rész szélén futó gyöngysorszegélyt fent és lent megszakítva - allegrikus ábrázolás látható: Hébé, az ifjúság és tudás görög istennője felemelt jobbjával a tudás serlegét nyújtja a nemzetet jelképező sasnak. A nőalak baljában pajzsot tart, a pajzson lévő magyar címer miatt az ábrázolás Hungariaként is értelmezhető.

Az érme dizájnját Johann Nepomuk Ender festménye ihlette, amelyet 1834-ben készített a Magyar Tudományos Akadémia számára, és amely Széchenyi István által választott allegóriát örökít meg. A dizájn külső részén, egy elegáns gyöngysorszegély és egy belső körgyűrű között, a 2025-ös verési évszám vízszintesen helyezkedik el a bal alsó sarokban. E fölött, köriratban, a "MAGYARORSZÁG" felirat található, míg a jobb oldalon, szintén köriratban, a "200 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA" szöveg olvasható. A belső részben az MTA épületének délnyugati részletét ábrázolják vonalas formában, amely elegánsan kinyúlik a külső részre.

Az érme technikai jellemzői teljes mértékben megegyeznek a készpénzforgalomban elterjedt 200 forintos bimetál érmék paramétereivel.