Újabb izgalmas fordulat a Davis-kupában: a holland csapat fantasztikus teljesítménnyel bejutott a világbajnoki döntőbe!


Fucsovics Márton sajnos kiesett a világ legjobb 100 teniszezőjének elit sorából a legfrissebb világranglistán.

Málagában újabb izgalmas fordulatot hozott a Davis-kupa, hiszen a holland csapat nemcsak a spanyolokat, hanem a németeket is felülmúlta. Ez a győzelem pedig történelmi jelentőségű, hiszen a hollandok első alkalommal jutottak be a döntőbe. A németek, akik Alexander Zverevet nélkülözték, a kiváló párosukkal, Kevin Krawietz és Tim Puetz, a vasárnapi ATP Finals győzelmük után ezúttal nem léptek pályára a héten, mivel a két egyes mérkőzés után már eldőltek a küzdelmek. Ez a helyzet pedig sok kérdést vet fel a csapat teljesítményével és stratégiájával kapcsolatban.

Ilyen is csak a Davis-kupában történhet meg. A teniszvilágban, az ATP Touron Botic Van De Zandschulp és Daniel Altmaier mérkőzése talán még a tizenkettő egy tucat szintet sem éri el. Igen, top százas játékosok, de a 26 éves német idei legjobb eredménye egy negyeddöntő Aucklandben, az ATP 250-es versenyen, jelenleg 88. a ranglistán. A 29 éves holland legnagyobb dobása 2024-ben Carlos Alcaraz legyőzése volt a US Open 2. fordulójában és az sem mellékes, hogy kedden ő tett pontot Rafa Nadal pályafutásának a végére, 6:4, 6:4-re verve a spanyol hőst, de az ATP Touron negyeddöntőig sem jutott és a szezont a 80. helyen zárja.

Nos, nehezen képzelhető el, hogy a két fiatal tehetség összecsapása bárhol is képes lenne megtölteni egy tízezres stadiont. Az egyetlen kivétel talán a Davis-kupa. Péntek délután Németország és Hollandia válogatottjai léptek pályára a vasárnapi DK-döntőért Málagában. Az idei évben a győztes csapat tagjai összesen 2.678.571 dollárt oszthatnak el egymás között, míg a döntősök is 1.607.143 dolláros nyereménnyel gazdálkodhatnak.

A Martin Carpena Arénában a holland szurkolók száma csökkent a keddi spanyolok ellen vívott összecsapás óta, de ez nem befolyásolta a játékosok teljesítményét. Van De Zandschulp 6:4, 4:2-es előnnyel indította a meccset, és Altmaier eddig képtelen volt brékeket kialakítani. Ám váratlanul a német játékos feléledt, és egy izgalmas dráma vette kezdetét. A holland először 5:2-re, majd 6:4-re vezetett a rövidítés során, de az öt meccslabda sem bizonyult elegendőnek a győzelemhez. Altmaier mindig képes volt extrát nyújtani, amikor a helyzet kilátástalanná vált, és végül 14:12-re megnyerte a tiebreaket, kiharcolva ezzel a döntő szettet. Van De Zandschulp nem adta fel, még akkor sem, amikor ismét brékelőnybe került, de Altmaiernek sikerült visszajönnie a meccsbe. Végül a tizedik mérkőzéslabdája után ünnepelhetett, ám öröme visszafogott volt, mivel valószínűleg már a páros mérkőzésre készült fejben. Akkoriban még csak titokban remélhette, hogy nem kell újra pályára lépnie pénteken.

A Tallon Griekspoor és Jan-Lennard Struff összecsapásán a német játékosnak volt több veszítenivalója, mégis 7:6, 4:3-as állásnál ő tűnt a magabiztosabbnak. Két kulcsfontosságú meccslabdája is elszállt, miután nem tudta kihasználni a fogadóelőnyét az 5:3-nál, és ezután a holland teniszező egyre magabiztosabbá vált. Végül összesen 25 ászt ütve, 6:7, 7:5, 6:4-es eredménnyel zárta a mérkőzést, ezzel pedig a holland csapatot a világbajnoki döntőbe juttatta.

Ha a Billie Jean King-kupában a szlovák csapat Rebecca Sramkovával (43. helyezett), Viktoria Hruncakovával (238.) és Renata Jamrichovával (381.) döntőt játszhatott szerdán, akkor miért ne léphetnének pályára a hollandok Tallon Griekspoorral (40.) és Botic Van De Zandschulp (88.) a Davis-kupában?

Egy Ausztrália és az Egyesült Államok közötti összecsapás a Davis-kupában olyan, mint amikor a labdarúgás színpadán Brazília és Németország mérkőzik meg egymással a világbajnokság keretein belül. Ezek a két nemzet a sportág történetének legnagyobb klasszisai. Az idei Davis-kupa során a helyzet úgy hozta, hogy a 32-szeres bajnok amerikai csapat és a 28-szoros győztes ausztrál válogatott már a negyeddöntőben találkozott. A két csapat rivalizálása 1905 óta tart, és csütörtökön immár a 48. alkalommal feszültek egymásnak. Az ausztrál csapat az utóbbi két évben döntőbe jutott, míg az amerikaiak tavaly nem is tudtak bejutni a malagai nyolcas mezőnybe. A jelenlegi egyéni ranglisták alapján az amerikai csapat a legnagyobb erőkkel bír – Taylor Fritz (4.), Tommy Paul (12.) és Ben Shelton (21.) képviselik őket –, de a Davis-kupa sajátos szabályai miatt a ranglistás helyezések nem feltétlenül tükrözik a valós erőviszonyokat, és számos más tényező is befolyásolja a küzdelmek kimenetelét.

A legtöbb játékos kifejezetten szeret csapatban (Laver Cup, United Cup, Davis Cup) teniszezni, élvezik az egész hangulatát. Vannak a műfajnak specialistái, akik a Davis-kupában mindig túlteljesítenek, képesek legyőzni olyan játékosokat, akiktől az ATP Touron kikapnának - elég csak Piros Zsombor DK-eredményeire gondolni. Ugyanakkor vannak játékosok, akik nem tudják kezelni ezt a helyzetet, nyomást, hogy a csapatért, az országért játszanak, küzdenek. Összetett kihívás ez a kapitányoknak, amikor dönteniük kell, hogy kit küldenek pályára.

Optimális esetben általában szűk egy hetet eddzenek együtt, ami segíthet a választásban. A legendás párosjátékos, Bob Bryan úgy érezte, hogy a Davis-kupában teljesen újonc Ben Sheltont küldi fel az első meccsre (Tommy Paul helyett) és hiába kapott ki Thanasi Kokkinakistól néhány órával később a párosban is neki szavazott bizalmat Tommy Paullal, a párosspecialista kettősükkel szemben. Utólag persze, könnyű okosnak lenni, de egyik húzás sem jött be, az amerikaiak kikaptak az ausztráloktól. A kapitány, Bob Bryan azt mondta, nem bánt meg semmit, másodszor is ugyan így döntene és büszke a játékosaira. Ahogy mondani szokták, ez legyen az ő gondjuk, bár az biztos, hogy ez a fiatal amerikai csapat a következő években mindig esélyes lesz a 33. DK-diadalra, igaz, most is így jöttek Málagába.

Az ausztrál csapat sikere, valamint az olaszok csütörtök esti győzelme az argentinok felett azt hozta magával, hogy szombaton a két tavalyi döntős mérkőzik meg a döntőbe jutásért. Alex de Minaurnak ismételten nem tűnik valószínűnek, hogy felülmúlja Jannik Sinner-t, de ha az ausztrálok az első meccset megnyerik, akkor a párosban bármi megtörténhet. Ráadásul a párosban olimpiai aranyérmet nyert Matthew Ebden és a szeptember óta US Open győztes Jordan Thompson már 1:1-nél a favoritok lennének. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Sinner-Berrettini páros is képes meglepetéseket okozni.

Related posts