Kereskedők az infláció tükrében: A kormány elrejti a lényegi problémákat a felszín alatt.
Szerdán napvilágot látott, hogy május hónapban újra növekedésnek indult az infláció, hiszen a fogyasztói árak éves szinten 4,4 százalékkal emelkedtek. A havi összehasonlításban is 0,2 százalékos emelkedés figyelhető meg, de az élelmiszerek terén a drágulás még ennél is jelentősebb volt: ezek ára 5,9 százalékkal nőtt éves szinten, míg havi szinten 0,6 százalékkal emelkedett.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség is kifejezte aggályait egy határozott hangú közleményben, reagálva az inflációs adatokra. A közlemény fő üzenete világos: „az áremelkedések mögött nem mi állunk, és az árrésstop nem szolgálja a fogyasztók érdekeit.”
A kereskedők szervezete szerint az adatok egyértelműek: "az árak az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is". Ebből egyenesen következne, hogy a nem árrésstopos termékeké viszont jócskán emelkedett, vagyis a boltok áthárították az áraikat. Csakhogy az OKSZ szerint erről sincs szó: "a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás" - olvasható a közleményben.
Hogy mi következik ebből? "Áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek" - írja a szervezet, amely szerint "az áremelkedést nem a kiskereskedelem gerjeszti", sőt, azt a kereskedelmi láncok árversenye normális körülmények között éppen hogy tompítaná.
"Az állam akkor gátolja meg ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt, amikor a valós problémákat figyelmen kívül hagyva próbál beavatkozni a piaci folyamatokba, mintegy eltakarva azokat a szőnyeg alá."
- írja az OKSZ, amely szerint az árrésstop május végi kivezetésének elhalasztása annak esélyét növeli, hogy "a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat". Vagyis hiába az árrésstop, hiszen ha a beszállítói árak nőnek, akkor a kiskereskedelmiek is tovább fognak emelkedni.
