Kína kezd magához térni: felfedezték a gazdasági fellendülés titkát.
Miközben az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent, ismételten arra buzdítja Kínát, hogy csökkentse exportorientált gazdasági modelljének dominanciáját, Peking saját stratégiáját dolgozza ki. A kínai vezetés egyre inkább a belső fogyasztás erősítésére összpontosít, amely hosszú távon stabilabb növekedési pályát biztosíthat a gazdaság számára. Li Qiang miniszterelnök ennek érdekében a szolgáltatóipar fejlesztését sürgeti, míg a tartományok, élükön Kuangtunggal, már konkrét lépéseket tesznek a lakossági kiadások ösztönzésére. Ez az átalakulás nemcsak Kína gazdasági struktúráját formálhatja át, hanem a globális kereskedelmi kapcsolatokra is jelentős hatással lehet.
A kínai hivatalnokok éppen azon fáradoznak, hogy maximálisan kihasználják az ország széleskörű fogyasztói piacon rejlő lehetőségeket. Eközben Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter arra készül, hogy ismételten nyomatékosan felhívja Peking figyelmét az exportfüggőség csökkentésének fontosságára.
Li Qiang miniszterelnök csütörtökön állt az ügy élére, és felszólította Kína kabinetjét, hogy
"Biztosan" javítani fogja az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a sport területén elérhető szolgáltatások választékát.
A világ második legnagyobb gazdasága egyre inkább a fogyasztás serkentésére épít a növekedés motorjaként - számolt be a Hszinhua hírügynökség.
"A jelentős gazdaságok számára különleges előnyt jelent a belső körforgás és a hazai kereslet kiemelkedő szerepének erősítése."
„A fogyasztás serkentése elengedhetetlen lépés a gazdaságunk hosszú távú átalakulásához” – jelentette ki Li a kínai Államtanács ülésén, hangsúlyozva ezzel a téma jelentőségét.
A lakosság fogyasztási hajlandóságának fokozása kulcsfontosságú Kína gazdasági jövője szempontjából, hiszen a tisztviselők ambiciózus célként 5% körüli növekedést tűztek ki 2025-re. Az alacsony belföldi kereslet tartós deflációs nyomásokat generált az országban, miközben fokozta a nemzetközi kereskedelmi feszültségeket. Ráadásul Donald Trump vámtervei is komoly kihívás elé állítják a kínai export növekedését, amely tavaly a gazdasági fejlődés közel egyharmadát tette ki.
Peking fogyasztásélénkítő törekvései egy hosszú éveken át tartó nemzetközi nyomás eredményeként születtek,
amely Kínát arra ösztönözte, hogy térjen át a beruházásvezérelt növekedésről. Bessent ezt az üzenetet a Bloomberg Televisionnek adott interjújában is megerősítette pénteki bevezető tárgyalása előtt, anélkül hogy pontosította volna, kivel beszél majd a kínai fél részéről. Elődje, Janet Yellen korábban Ho Lifeng miniszterelnök-helyettessel folytatott egyeztetéseket.
„Ez csupán egy nyitó párbeszéd” – mondta Bessent. „Ahogy haladunk előre, Kínának szüksége lesz arra, hogy átálljon egy fogyasztásközpontúbb gazdasági modellre” – tette hozzá. „Jelen pillanatban a fogyasztók jogai háttérbe szorulnak a vállalati érdekek miatt.”
Kína legnagyobb regionális gazdasága, a nemzeti GDP egytizedét adó Kuangtung tartomány is csatlakozott a kezdeményezéshez, és csütörtökön több mint 20 intézkedést fogalmazott meg a szolgáltatási szektor fogyasztásának ösztönzésére - ez az első tartomány, amely részletes ütemtervet tett közzé.
A széleskörű intézkedések nem kínáltak közvetlen pénzügyi támogatásokat, azonban ígéretet tettek arra, hogy csökkentik az ágazati belépési korlátokat, és nyitottabbá teszik a piacot a külföldi cégek számára a távközlési, oktatási, egészségügyi és idősellátási szektorokban. A dokumentumban számos konkrét ösztönző intézkedést is megemlítettek, például új színházak létrehozását előadások számára, valamint híres éttermek alapításának támogatását.
Kínában a szolgáltatási szektor teljesítménye a gazdaság valamivel több mint 50%-át teszi ki, ami jóval elmarad a fejlett gazdaságok átlagos 75%-os arányától
- jelentette be a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az ország a szolgáltatóipar vonatkozásában számos korlátozást alkalmaz, amelyek jóval szigorúbbak, mint sok más államban. A kormányzatnak sürgősen mérsékelnie kell a helyi protekcionizmust, és lehetőséget kell adnia több vállalkozás számára a piacra lépésre - olvasható az IMF augusztusi jelentésében.
A szolgáltatóipar bővítése kulcsfontosságú a munkahelyteremtés és az infláció élénkítése szempontjából - áll a Standard Chartered Plc e havi jelentésében. Míg az ipari szektor foglalkoztatása 2012-ben érte el csúcsát, és azóta nagyrészt stabil maradt, addig a harmadlagos szektorban - amely főként a szolgáltatóiparból áll - a foglalkoztatás folyamatosan növekedett, és 2023-ra elérte a teljes munkaerő 48%-át.
A szolgáltatási szektor bővülése ráadásul hozzájárulhat a deflációs nyomás csökkentéséhez is – hívják fel a figyelmet a szakértők, például Carol Liao. Az iparágban tapasztalt áremelkedés a közelmúltban szemben áll az árucikkek csökkenő árával, amelyek már a nulla alatti szintet is elérték.
