Kezdetét veszi a parlamenti választás Csehországban, ahol Andrej Babiš vezetésével ismételten felmerül a lehetőség, hogy az ország az Orbán-féle politikai irányvonal felé kanyarodjon.
A kétnapos esemény célja, hogy tisztázza, Csehország véglegesen a Nyugat irányába halad-e, vagy pedig a populizmus és a nacionalizmus hatása alá kerül.
A Cseh Köztársaság eddig a nyugalom szigeteként tűnt fel a viszontagságokkal teli Közép-Európában. Petr Pavel elnök és Petr Fiala kormányfő irányítása alatt az ország Ukrajna legfontosabb támogatóivá vált. A társadalomban érzékelhető volt, hogy Ukrajna megtámadása sokakban borongós emlékeket ébresztett: az 1968-as események képei bukkantak fel, amikor a Varsói Szerződés csapatai brutálisan véget vetettek a demokratikus szocializmus álmának.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatosan úgy tűnik, hogy a csehek is kezdenek belefáradni a folyamatos feszültségbe. E helyzet hű tükörképe lesz a pénteken és szombaton esedékes választás, amelyet mind a helyi, mind a nemzetközi megfigyelők az ország jövőjét alapvetően befolyásoló irányváltás pillanataként értékelnek. A szavazás tétje nem más, mint hogy Csehország milyen irányba lép tovább: folytatja-e a nyitott, az Európai Unióval és a NATO-val baráti kapcsolatokat ápoló politikát, vagy a nacionalista populizmus felé orientálódik, amely már évek óta a mindennapok részévé vált.
A kampányt az ANO párt és vezetője, Andrej Babiš uralta, aki négy év után újra esélyt kap a hatalomra való visszatérésre. Az ANO 2021-es választási veresége után 2023-ban ismét megpróbálta megszerezni az elnöki széket, ám Petr Pavellel szemben súlyos kudarcot vallott. Az akkori választási hadjárat jól tükrözte, hogy az ANO csapata a Fidesz kampányát tekinti példaképének. A kampány során azzal riogatták a választókat, hogy ha Petr Pavel nyer, Csehország háborúba kerül. Bár ez a kampányhazugság hamar lebukott, a cseh szavazók már nem tűntek ezzel különösebben foglalkozónak a legutóbbi választások során. Az ANO mostanra körülbelül 30 százalékra számíthat, ezzel jelentősen megelőzve Petr Fiala kormányfő koalícióját, a SPOLU-t, amely várhatóan 18 százalék körüli eredményt ér el.
Az ANO szinte biztosan nem ér el abszolút többséget, mivel a cseh politikai paletta rendkívül széttagolt. Sőt, emiatt az ANO várhatóan kevesebb mandátumot szerez, mint 2021-ben. Így azonban Andrej Babiš pártja a szélsőjobboldali, erősen NATO- és EU-kritikus SPD támogatására van utalva. A politikai erőt a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamura vezeti.
A jelenlegi koalíció a választási kampány során úgy pozicionálta magát, mint a csehek Kelet és Nyugat közötti választásának kulcsszereplőjét. Petr Fiala miniszterelnök többször is kiemelte a kormány nyugati orientációját, amely szerves része az erős európai uniós tagságnak és Ukrajna támogatásának. A kormánypártok figyelmeztetnek arra, hogy Babiš és Okamura politikai irányvonala Csehországot a szélsőségek és a bizonytalanság felé sodorhatja, különösen figyelembe véve, hogy a szomszédos országok, mint Magyarország és Szlovákia, már megtették ezt az utat. A SPOLU pártszövetség visszaesésének egyik legfőbb oka, hogy a cseh gazdaság még nem állt talpra a Covid előtti szintre. Különböző felmérések szerint a lakosság körülbelül egyharmada még mindig rosszabb életkörülmények között kénytelen élni, mint a világjárvány előtt.
A választási egyenlet legnagyobb ismeretlenje a Petr Pavel elnök szerepe. A népszerű, karizmatikus államfő, aki egyértelműen a nyugati értékek és a szövetségi kötelezettségek mellett foglalt állást, nem rendelkezik formális hatalommal a kormányzás terén, számára ez az első nagy politikai próbatétel. Az elnök közvetlen támogatása a kormánypártok számára jelentős erkölcsi hátszelet jelenthet, tekintélye és a közvéleményben elfoglalt pozíciója kulcsfontosságú lehet abban, hogy a bizonytalan szavazók az utolsó pillanatban a kormányzó szövetségre adják a voksukat. Arra persze csekély az esély, hogy Petr Pavel megakadályozná a változást, de egyáltalán nem mindegy, hogy az ANO milyen fölénnyel nyer.
A Friedrich-Naumann Alapítvány elemzése rámutat, hogy a közelgő választás nem csupán Csehország sorsát formálja, hanem az egész közép-európai térség jövőjére is kihatással lehet. Amennyiben Babis győzelmét a szélsőjobboldali SPD támogatása kíséri, az tovább gyengítheti az Európai Uniót, és komoly akadályokat gördíthet az uniós reformok elé. Ugyanakkor az ANO és az SPD közötti együttműködés várhatóan feszültségekkel terhelt lesz, hiszen az ANO egyértelműen elutasítja az EU-ból való kilépés gondolatát.
A cseh választások igazi sorsfordító eseménynek ígérkeznek. Az ország egy történelmi mérföldkőhöz érkezett, ahol a választók döntése nem csupán a következő négy év kormányzását befolyásolja, hanem Csehország nemzeti identitásának, nemzetközi helyzetének, valamint a közép-európai régió geopolitikai egyensúlyának alakulására is kihat. A szavazás tétje, hogy Csehország véglegesen a Nyugat irányába fordul-e, vagy a populizmus és a nacionalizmus hatása alá kerül.
Hétpárti parlament várható
Akár hét párt is bekerülhet a következő cseh parlamentbe. Felmérések szerint az ANO 29-32 százalékra számíthat, a három pártot tömörítő SPOLU örülhet, ha megszerzi a húsz százalékot. Harmadik helyre futhat be a szélsőjobboldali SPD mintegy 13 százalékkal: a polgármesterek pártja, a Nyugat-barát STAN 10-12 százalékot kaphat, míg a Kalózok, amely korábban tagja volt Fiala koalíciójának, 8-10 százalékot. Ezután az "Elég volt!" nevű baloldali populista formáció következik hét százalék körüli támogatottsággal, s a bejutási küszöb feletti eredményt érhet el a jobboldali populista "Autósok", a párt szemben az SPD-vel és az Elég volt! szövetséggel nem akar szakítani az EU-val, de bírálja az Unió zöld paktumát. A várhatóan hét leendő parlamenti pártból tehát négy nevezhető egyértelműen populistának.
