Kézilabdázóként indult pályafutása, de végül a futball világában találta meg igazi hivatását, ahol kapitányként vezette csapatát - Egervári Sándor története.

Kedden ünnepli 75. születésnapját Egervári Sándor mesteredző, aki nemcsak a világbajnoki bronzérmes magyar U20-as labdarúgó-válogatott korábbi edzője, hanem a felnőtt válogatott egykori szövetségi kapitánya is. Az ő munkássága és elkötelezettsége a magyar futball iránt példaértékű, és sok fiatal tehetség életére gyakorolt hatással volt.

Egervári 1950. július 15-én látta meg a napvilágot Pomázon. Bárhol is sodorta a sors a labdarúgás világában, Pest vármegyéje mindig is otthona maradt. Gyermekként csupán ötven méterre élt a pomázi focipályától, így nem volt kérdés, hogy hol kezdje el sportolói pályafutását. A foci iránti szenvedélye már korán megmutatkozott, és ez a közelség csak tovább táplálta a szeretetét a játék iránt.

Mellette ugyan kézilabdázott, de a labdarúgás iránti szenvedélye végül mindent felülírt, és 16 éves korában debütált a felnőtt csapatban. Azonban a karrierje nem tartott sokáig, mivel hamarosan sor került a kötelező sorkatonai szolgálatra. Így két évig a szentendrei Kossuth KFSE igazolt játékosaként játszott, majd a leszerelését követően az NB I-B-ben szereplő Bp. Spartacushoz került, ahol az Aranycsapat legendás csatára, Hidegkuti Nándor irányította a csapatot.

Középhátvéd pozícióban futballozott, és kiemelkedő teljesítményére felfigyelt a Bp. Honvéd, amely 1972 nyarán szerződtette. A magyar élvonalban 1972. október 1-jén debütált, amikor a kispesti csapat a Népstadionban 3-1-re legyőzte a Diósgyőrt. Ezen az idényen belül részt vett abban a csapatban is, amely a Magyar Népköztársasági Kupában ezüstérmet szerzett. A döntőben, 1973 tavaszán, hosszabbítás után 4-3-as vereséget szenvedtek el a Vasastól.

A Kispesten eltöltött négy év olyan mély nyomot hagyott benne, hogy a mai napig büszkén vallja magát Honvéd-szurkolónak. Az MNK-ezüstérem mellett az 1974-75-ös szezonban a csapattal egy második helyezést is begyűjtött a bajnokságban. Ezt követően egy évet a SZEOL AK-nál töltött, mielőtt az MTK-VM-hez szerződött volna.

A kék-fehér színeket képviselő csapatnál négy idényen át, 1977 és 1981 között játszott. 1978-ban bronzérmet szerzett a bajnokságban, miközben elvégezte a szakedzői képzést is. Az 1980-81-es szezon végén, 31 éves korában lezárta játékospályafutását.

Az átállásra azonban nem kellett sokat várnia, mivel néhány nappal később már Mezey György pályaedzőjeként dolgozott az MTK-nál. A vezetőedzőt 1983-ban kinevezték szövetségi kapitánynak, aki Egervárit kérte fel segítőjének, és 1986-ig együtt dolgoztak.

A magyar válogatott legutolsó világbajnoki megmérettetése 1986-ban zajlott Mexikóban. A selejtezők során sikerült megelőzniük Hollandiát, Ausztriát és Ciprust, így csoportgyőztesként jutottak el a tornára. Sajnos a világbajnokság során nem tudtak jól szerepelni, hiszen a Szovjetuniótól 6-0-ás, míg Franciaországtól 3-0-ás vereséget szenvedtek el.

A két súlyos vereség árnyékában a Kanada ellen aratott 2-0-s győzelem csupán egy csepp volt a tengerben, hiszen a válogatott nem tudta átlépni a csoportkör küszöbét. Az idő előtt véget érő torna után nemcsak a szövetségi kapitány távozott, hanem a pályaedző is, ami újabb kihívások elé állította a csapatot.

Edzői pályafutásában következett egy hat-hétéves időszak, amikor a kuvaiti válogatott, a Videoton, valamint kétszer a Bp. Honvéd másodedzőjeként dolgozott, sőt 1988-ban néhány mérkőzésre a magyar válogatotthoz is visszatért - ugyancsak pályaedzőként.

1993-tól kezdődött el a vezetőedzői pályafutása, amely tele volt sikerekkel. A BVSC-nél három évig tevékenykedett, s az ott eltöltött időszak végén, 1996-ban bajnoki és Magyar Kupa-ezüstérmet nyert, mielőtt elhagyta volna a klubot. Ezt követően az MTK-nál töltött két idény alatt szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtott, 1999-ben pedig bajnoki címmel zárta fővárosi időszakát.

A következő mérföldkő 1999 és 2002 között a Dunaferr volt, ahol a vezetésével 2000-ben aranyérmet, majd egy évvel később ezüstérmet nyert a csapat. Ez volt a klub történetének legsikeresebb korszaka, amelyet különösen kiemelt, hogy 2000-ben Egervári mesteredzői elismerésben részesült.

A kiemelkedő eredménysornak köszönhetően a csapat a nemzetközi kupában is elindult, a Bajnokok Ligájában a Hajduk Split és a Rosenborg, míg az Európa-liga elődjének számító UEFA Kupában a Feyenoord és az Olympiakosz Nicosia ellen játszott.

A sikeres időszakot követően a szakember két idényre visszatért az MTK-hoz, ahol az első szezon végén újabb bajnoki címmel gazdagította éremgyűjteményét. Ezt követően a Vasas (2004-2006), a Győri ETO (2007-2009) és a Diósgyőr (2016) csapatainak vezetőedzője lett. Habár korábbi sikereit nem tudta megismételni, a miskolci klubnál végül e-mailben értesítette a vezetőséget, hogy lemond a posztjáról. Összességében pályafutása alatt három bajnoki aranyérem, két ezüstérem és egy Magyar Kupa-ezüstérem fémjelezi eredményeit.

Mindezek mellett a legnagyobb sikerét talán az U20-as válogatott szövetségi edzőjeként ért el, mivel a korosztályos együttes a 2009 őszén rendezett egyiptomi világbajnokságon bronzérmet szerzett.

Bő háromnegyed év elteltével a magyar labdarúgó-szövetség úgy döntött, hogy felbontja Erwin Koeman szerződését, és a megüresedett szövetségi kapitányi pozícióra Egervárit nevezte ki. Egervári a felnőtt válogatott élén több mint három évig dolgozott, ez idő alatt összesen 34 mérkőzést irányított. Ezen a periódus alatt 17 győzelmet, 8 döntetlent és 9 vereséget könyvelhetett el, ami 61 százalékos teljesítményt jelent. Azonban az utolsó mérkőzése sajnos nem éppen a tervek szerint alakult, csúfos eredményt hozva.

A 2013. október 11-én, Hollandia ellen zajló világbajnoki selejtező mérkőzés a magyar labdarúgás történetének egyik legfájóbb pillanata volt. A csapat 1-8-as eredménnyel szenvedett el súlyos vereséget, amely olyan mély nyomot hagyott, hogy a találkozót követően a szövetségi kapitány lemondott posztjáról.

Az elmúlt hét évben visszavonultan él, mivel 2018 augusztusában agyvérzést kapott, és fél oldalára lebénult. Állapota nem sokat javult, de elmondása szerint nem is romlott. A magyar bajnokság és a válogatott mérkőzéseit pomázi otthonából követi figyelemmel.

Edzői karrierje során végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként 2021-ben a magyar sport kategóriában Prima Primissima-díjat vehetett át.

A kitüntetést mások mellett olyan személyek kapják, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, s teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.