Kicsiny, viharos sorsú sikerország.

Szlovénia, habár közvetlen szomszédunk, és csupán egy száz kilométeres határ választ el minket, sokak számára még mindig ismeretlen terület. Amikor Ljubljanában sétálunk, szinte elfeledjük, hogy külföldön járunk; a nem egészen 300 ezer fős fővárosban a Monarchia emlékei körbeölelnek bennünket. Érdemes megemlíteni, hogy valaha ez a kis ország a Magyar Királyság szerves része volt, így a kulturális és történelmi kötelékek mélyebbek, mint gondolnánk.

Szlovéniában a lakosság nagyjából háromnegyede városokban él. Az ország területe (kereken 20 ezer négyzetkilométer) és lakossága (2,1 millió) alig nagyobb, mint Magyarország területének és lakosságának egyötöde. Budapest és Ljubljana között mindössze 381 kilométer a távolság, ami csak háromnegyedével hosszabb, mint a megszokott Budapest-Bécs út. Az ország természeti adottságai, kicsiny, nem egészen 50 kilométeres tengerpartja, gyönyörű alpesi hegyei, a legmagasabb, közel 3000 méteres Triglav hegycsúcs, a 321 tó, a temérdek építészeti emlék látványossá teszi Szlovéniát.

Bár a földrajzi távolság nem túl jelentős, a két ország fejlettsége és jövedelmi szintje között hatalmas különbség mutatkozik. Szlovénia egy főre jutó nemzeti jövedelme körülbelül 34 ezer dollár, ami másfélszerese Magyarország 23 ezer dolláros jövedelmének. Ez a számadat mintha arra utalna, hogy Szlovénia nem is a közép-európai térség része, hiszen jövedelmi szintje hasonló Spanyolországéhoz, és alig marad el Olaszországétól.

A magyarok gyakran hangoztatják panaszukat a történelem által rájuk mért csapások miatt, ám érdemes megjegyezni, hogy a szlovén történelem viszontagságai valóban páratlanok. A mai Szlovénia területe számos nagyhatalom uralma alatt állt: a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom, a Magyar Királyság, a Velencei Köztársaság, Napóleon birodalma és a Habsburg Birodalom is mind nyomot hagytak ezen a földön. A szlovén nemzeti identitás a XIX. században formálódott meg, amikor Jernej Kopitar 1808-ban megalkotta az első szlovén nyelvtant, ezzel pedig tisztábbá tette a nyelvet, amelyen 1843-ban megjelent az első szlovén újság. Azonban a századfordulón nem a nemzeti függetlenség iránti vágy dominált, hanem a "jugoszláv eszme", amely a balkáni délszláv népek összefogását szorgalmazta. E szellemiség jegyében lépett fel 1913. április 12-én Laibachban (ma Ljubljana) Ivan Cankar, aki 250 fős közönsége előtt "A szlovének és a jugoszlávok" címmel tartott előadást, megfogalmazva a közös jövő lehetőségeit.

Amikor 1918 őszén a háború befejeződött, a szlovének nem az önállóság mellett döntöttek, hanem a szerbekkel és horvátokkal közösen megalapították Jugoszláviát. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállásnak volt kitéve, végül pedig a fasiszta Horvátország részeként működött. A világháború után Szlovénia Jugoszlávia legfejlettebb tagállamává vált, ahol a lakosság mindössze 11%-a termelte ki az ország GDP-jének ötödét és az export harmadát. Jövedelmi szintje a legnagyobb szegénységben élő Koszovóé nyolcszor magasabb volt.

Feltehetően ez is nagy szerepet játszott abban, hogy Szlovénia 1991 júniusában elsőként hagyta el Jugoszláviát és deklarálta független államiságát, hozta létre önálló hadseregét. Ez utóbbi mindössze 7300 főből áll 1500 tartalékkal, de Szlovénia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, ami biztonságot nyújt az országnak.

Mi rejlik Szlovénia figyelemre méltó fejlődésének hátterében? Az egyik kulcsfontosságú tényező a lakosság magas szintű iskolázottsága. Az Európai Unió 27 tagállama között a szlovén oktatási rendszer a negyedik legjobb helyet foglalja el, míg a globális rangsorban a 200 ország közül a 12. helyet éri el. A felnőtt lakosság 83%-a rendelkezik középiskolai végzettséggel – ez a szám jelentősen meghaladja a fejlett OECD országok 74%-os átlagát, nem is beszélve Magyarország 51%-os arányáról. Ráadásul a középiskolát végzettek körében több mint 80% folytat felsőfokú tanulmányokat, ami szinte kétszerese a magyar adatoknak. Ez a tendencia éles különbséget mutat a nyugat-európai és közép-európai szint között.

Ugyanez érvényes a lakosság várható élettartamára is, amely már meghaladja a 81 évet, így 5 évvel hosszabb, mint a magyar átlag, és kismértékben felülmúlja az Európai Unió átlagát is. Az Egyesült Nemzetek "emberi fejlettségi" indexe három kulcsfontosságú tényező együttes hatását tükrözi: az egészségi állapotot az átlagos élettartam alapján mérik, az iskolázottságot az iskolában eltöltött évek számával, míg a gazdasági jólétet az egy főre jutó nemzeti jövedelem mutatói alapján értékelik. Ennek eredményeként Szlovénia a világ rangsorában a 22. helyet foglalja el, megelőzve olyan országokat, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország.

A termékenységi ráta, akárcsak Európa többi részén, itt sem elegendő ahhoz, hogy pótolja az elhunytakat: egy nőre átlagosan mindössze 1,6 gyermek jut, ami jelentősen elmarad a népesség fenntartásához szükséges 2,1 gyermekes szinttől. Érdekes módon az öngyilkosságok száma is rendkívül magas: 2020-ban 100 ezer lakosra 17 eset jutott. Ez az arány megegyezik a magyarországi helyzettel, amely Európában az egyik legrosszabb, és majdnem kétszerese a globális átlag értékének.

Egy másik lényeges szempont, hogy Szlovénia szándékosan törekszik az európai integrációra, és célja, hogy konfliktusok nélküli módon, mélyen beágyazódjon az európai és nemzetközi gazdasági-politikai struktúrákba. Az ország tagja a Világkereskedelmi Szervezetnek, különféle európai intézményeknek, valamint az Európai Uniónak, és már három évvel a csatlakozása után bevezette az eurót. Mindazonáltal a közép-kelet-európai térségre jellemző politikai kihívások, mint az autokratikus rendszerek előretörése, Szlovéniát sem kerülték el. Orbán Viktor szövetségese, Janez Janša, aki autokratikus tendenciákat mutatott, három alkalommal is miniszterelnöki posztot töltött be 2004 és 2022 között, de nem tudta gyökeresen megváltoztatni az ország politikai táját. 2022-ben azonban vereséget szenvedett, ami talán politikai karrierjének végéhez vezet.

Az ország gazdasága a XXI. század élvonalába tartozik. Jól tükrözi ezt, hogy exportjának 34 százalékát a gyógyszeripar termékei, további 18 százalékát villamos gépek és komputerek teszik ki. Néhány vállalata, mint a Krka, amely 70 országban adja el gyógyszereit, vagy az Elan, a sílécek és más téli sportszerek gyártója, nemzetközi rangú. Különlegesen kiemelkedik azonban az 1950-ben alapított, ma már világhírű és a nemzetközi élvonalba tartozó Gorenje, melynek 83 bedolgozó vállalata van, közülük 59 az országon kívül található. A konyhai, háztartási felszereléseket és fürdőszoba berendezéseket gyártó vállalat több mint 90 országba exportál.

Szlovénia külkereskedelme szempontjából figyelemre méltó, hogy exportjának közel 50%-a Svájc, Németország és Olaszország piacain talál gazdára. A munka termelékenységét tekintve - csak Csehországot követve - a második legmagasabb szintet képviseli a régióban. A kutatásra és fejlesztésre fordított források a bruttó hazai termékhez viszonyítva a legjelentősebbek a volt szocialista államok között, és az EU-n belül a 10. helyet foglalják el. Érdekes módon Szlovénia különbözik a volt szocialista országok többségétől, mivel itt nem következett be az a tömeges emigráció, amely másutt jellemző volt az 1990-es évek után. Az ország lakossága akkoriban alig 2 millió főt számlált, míg mára ez a szám 2,1 millióra nőtt.

Ez a kis méretű, de viharos múltú ország Közép- és Kelet-Európa egyik kiemelkedő sikerországaként tűnik fel a térképen.