Kiderült, hogy az Egyesült Államok Irán ellen irányuló intézkedései milyen mértékben formálták a geopolitikai tájat. Az események hatása messzemenő következményekkel járt, amelyeket érdemes alaposan megvizsgálni.
Egy új amerikai hírszerzési értékelés szerint csak egy a három múlt hónapban megtámadott iráni nukleáris létesítmény közül pusztult el jelentős mértékben, míg a másik kettő kevésbé károsodott, és hónapokon belül helyreállhat. Donald Trump elnök eközben visszautasította a katonai vezetés sokkal átfogóbb támadási tervét.
A június 22-i "Éjféli Kalapács" hadművelet következményei mostanra világossá váltak: az amerikai hírszerzés legfrissebb elemzése szerint a Fordo nukleáris dúsító létesítmény súlyos károkat szenvedett el. Ezzel szemben a Natanz és Iszfahán objektumok viszonylag érintetlenek maradtak, csupán annyira sérültek, hogy a nukleáris dúsítás folytatása akár már a következő hónapokban újra kezdetét veheti.
A Fordo atomvár rendkívüli jelentőséggel bírt, mivel Irán legbiztonságosabb nukleáris létesítménye volt, amely 80 méter mélyen, a hegy gyomrába vájva készült el. Az üzem tisztasági szintje 83,7 százalékot ért el, ezzel soha nem látott közelségbe kerülve a nukleáris fegyverek előállítása felé. Az amerikai B-2 lopakodó bombázók hat darab, egyenként 13,6 tonnás bunkerromboló bombát dobtak le a komplexumra, amelyeket kifejezetten az ilyen mélyen elrejtett létesítmények megsemmisítésére terveztek.
Az NBC News értesülései alapján az amerikai hadsereg középső parancsnoksága egy sokkal átfogóbb haditervet készített elő, amely hat különböző helyszín támadását és hetekig tartó katonai műveleteket foglalt magában. Erik Kurilla tábornok elképzelése "valóban radikálisan megsemmisítette volna" Irán nukleáris potenciálját, ám ennek ellenére...
"Hajlandóak voltunk a végletekig elmenni, de az elnök nem akarta" - mondta az egyik, a tervről tudomással bíró forrás a lapnak. A kiterjesztett hadművelet Irán légvédelmi és ballisztikus rakétaképességeinek szélesebb körű megsemmisítését is magában foglalta volna, és nagy számú polgári áldozattal is járt volna.
Trump múlt hónapban határozottan kijelentette, hogy amennyiben a hírszerzés arra a következtetésre jut, hogy Irán képes olyan mértékben dúsítani az uránt, ami aggodalomra ad okot, akkor "biztosan, kétség nélkül" újra katonai csapásokat mérne. Az amerikai és izraeli kormányok már aktívan fontolgatják a következő lépéseket, amennyiben Teherán nem hajlandó újraindítani a tárgyalásokat.
Irán légvédelmi rendszerei jelentős mértékben megsemmisültek, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy hatékonyan védje meg magát a jövőbeli támadásokkal szemben. A Trump-adminisztráció megfogalmazása szerint "világosan kiderült, hogy Irán már nem rendelkezik működő légvédelmi képességekkel".
