Lezárult az utolsó pályázati lehetőség, de van még esély arra, hogy lakossági napelemekhez támogatást igényeljenek – igaz, csak egy szűkebb csoport számára.

A napelemes támogatások terén egy új jelenséggel találkozhatunk: a zsugorflációval. Ez azt jelenti, hogy a háztartások számára elérhető pályázatok száma csökkent, és a támogatási intenzitás is jelentősen mérséklődött, miután befejeződött az utolsó, kifejezetten erre a célra létrehozott program. Bár a pályázók számára még mindig lehetnek előnyös lehetőségek, az iparág szereplői nem osztják ezt az optimizmust. Szerintük a problémák megoldásához nem elegendőek a pályázatok, sokkal inkább átfogóbb intézkedésekre lenne szükség.

Múlt szerdán véget ért a Napenergia Plusz Program, amely keretében több mint 23 ezer háztartás nyert energiatárolóval ellátott napelemes rendszert – pontosabban ennyien írtak alá szerződést a pályázatot lebonyolító szervezettel. Ez a program volt az utolsó, amely kifejezetten a háztartási napelemes rendszerek telepítésére irányult, és az első, amelynek lebonyolítását az érintettek zökkenőmentesnek értékelték, bár az online regisztrációs felület kezdetben nem mentesült a kezdeti nehézségektől.

A HVG által megkérdezett kivitelezők és ágazati szakértők szerint az újranyitás körüli kommunikáció okozta a legnagyobb zűrzavart. Különösen akkor, amikor a pályázati keretet megemelték, és újra lehetőség nyílt a regisztráltak számára a pályázatok benyújtására. "Sokan úgy vélték, hogy a programra való jelentkezés még aktuális, ám valójában csak azok számára volt nyitva ez a lehetőség, akik korábban már regisztráltak" - nyilatkozta a HVG-nek Szenyán Endre, az A1 Solar Kft. egyik tulajdonosa. Az érdeklődők 80-90 százaléka, akik a keret emelkedése után keresték meg a céget, akkor hallottak először a program létezéséről, és azt gondolták, hogy még részt vehetnek a pályázati folyamatban.

A lakossági napelemes rendszerek telepítésével foglalkozó A1 Solar több mint 600 NPP-s pályázatot benyújtó ügyféllel létesített szerződést, és a legtöbb megállapodás már az első körben megszületett. Amikor a minisztérium megnövelte a pályázati keretet, és lehetőséget biztosított a regisztráltak számára a pályázásra, a korábbi ügyfelek alig egy százaléka reagált. A szakértő véleménye szerint a pályázat második szakasza így nem tekinthető sikeresnek, és valóban jelentős összegek maradtak felhasználatlanul: a minisztérium legutóbbi tájékoztatása szerint több mint 10 milliárd forint rekedt a rendszerben.

Szenyán Endre, a program lebonyolításának szakértője, különösen a 2021-es, számos kihívással küzdő napelemes pályázat tapasztalatait figyelembe véve, rendkívüli lelkesedéssel nyilatkozik a kezdetektől fogva egészen a jelenlegi helyzetig. A felhívás könnyű hozzáférhetőségét, a határidők precíz betartását, a gördülékeny adminisztrációt és a kifizetések időben történő lebonyolítását mind szuperlatívuszokban méltatja. "Ha ez lenne minden idők legrosszabb pályázata, akkor is boldogan állnánk a helyzet magaslatán." Ügyfeleik negyedénél a kivitelezési folyamat már sikeresen befejeződött, és Endre optimistán számít rá, hogy az idei nyár elejére a többiek is elérik a munka végéhez.

Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke is hangsúlyozta a pályázat lebonyolításának előnyeit. Kiemelte, hogy a korábbi, 100%-os pályázati rendszerhez képest az új eljárás sokkal gördülékenyebb és pozitívabb tapasztalatokat hozott. Az adminisztráció folyamata lényegesen egyszerűbbé vált, a finanszírozás pedig gyorsabb ütemben valósult meg. Emellett a közbenső teljesítések kifizetése is zökkenőmentesen zajlott, amire külön felhívta a figyelmet.

Ő is aggasztónak találja, hogy alig maradt idő az előregisztráció befejezésére, amikor hirtelen megemelték a pályázati keretet. Ez azt jelenti, hogy "valójában már nem volt lehetőség új jelentkezők számára, csupán azok kaptak lehetőséget a fejlesztés megvalósítására, akik már korábban előregisztráltak" - természetesen csak azok, akik pályáztak.

A minisztérium korábban közölte, hogy 32 ezren regisztráltak, majd hogy több mint 23 ezer pályázóval kötöttek támogatási szerződést, vagyis nagyjából 9 ezren nem is léptek ennél tovább (a megmaradt 9,4 milliárd forintból még közel 2300 pályázóra juthatott volna forrás, ha a pályázatonkénti 4,1 millió forintos átlagos támogatással). Hogy miért nem pályáztak végül, annak sok oka lehet - mégsem lett meg a szükséges önrész, eladták az ingatlanjukat, megváltoztak életkörülményeik, szűkülhetett a kivitelezői kör is -, bár ezek csak találgatások, jelezte az alelnök, akinek szintén feltűnt, hogy a kiíró a pályázat utolsó heteiben nagy erőkkel igyekezett megmozgatni a nem pályázó regisztráltakat..

Az ágazatot tekintve viszont így is kijelenthető szerinte, hogy

Ez a program jelentős támogatást nyújthat a lakossági piacra fókuszáló kivitelezők idei fennmaradásához és fejlődéséhez.

Hogy később mi lesz, azzal kapcsolatban szkeptikus. A kimondottan napelemes programnak ugyan vége lett, de nincs minden veszve azok számára, akik állami támogatással szeretnék megújuló energiával biztosítani otthonuk áramszükségletét. A falusi otthonfelújítási támogatás keretein belül is lehet ugyanis ilyen fejlesztésre pénzt kérni. Az összesen hatmillió forintos beruházási keret elvben elég lehet napelemek kiépítésére, sőt hozzá kapcsolt energiatároló telepítésére is (ami fura mód ebben az esetben nem kötelező), más kérdés, hogy lesznek-e elegen, akik erre pályáznak, megrendelést biztosítva az ágazatnak.

Ez nem teljesen egyértelmű: a felújítási munkálatok támogatható köre valóban széles, viszont a támogatásra jogosultak köre meglehetősen szűk. Csak azok a házaspárok vagy élettársak pályázhatnak, akik egy legfeljebb 5000 lakosú településen élnek, és legalább egy gyermekük van, aki már megszületett vagy a közeljövőben várható. Ezen kívül a támogatás utófinanszírozású, ami azt jelenti, hogy a költségeket előre ki kell fizetni, és a támogatás intenzitása is alacsonyabb: a pályázóknak legalább 50 százalékos saját forrást kell biztosítaniuk.

Száz százalékról indultunk, aztán a helyzet fokozatosan változott, és mostanra már csak kétharmados támogatottsággal bírunk, jelenleg pedig az 50 százalékos szinten stagnálunk.

- állapította meg az ágazati érdekképviselő, aki szerint mindenkinek jobb lenne - az államnak olcsóbb, a megrendelőnek, kivitelezőknek kiszámíthatóbb -, ha nem ilyen-olyan pályázatokra kellene várniuk, hanem békén hagynák a piacot, és ennek a legelső lépése az lehetne, ha nem korlátoznák az átvételi árakat kilowattonként 5 forintban, és csökkentenék a rendszerhasználati díjakat az energiaközösségek esetében.

"Ha nem egyesével elbírált, túldokumentált, adminisztratív pályázati rendszerrel tartanák a felszínen a piaci szereplőket, hanem 35 forintra emelnék az átvételi árat, és akkor mindenki saját erőből telepítene, illetve hosszú távon a sávos tarifa - amivel azokat a fogyasztókat lehet díjazni, akik akkor használják az áramot, amikor éppen olcsó termelik a megújulók - lehet logikus és használható megoldás."

Bár az NPP programot mindössze egy év alatt sikerült lebonyolítani, a korábban 100 százalékos támogatással elérhető pályázat kezelése még mindig folyamatban van. E pályázat kapcsán először az derült ki, hogy a költségek növekedése miatt nem tartható a teljes támogatási arány. Ezt követően az adminisztrációs nehézségek és a megítélt támogatások kifizetésének késlekedése egy vállalkozás csődjéhez vezettek, ami széles körű aggodalmat keltett a pályázatos ügyfelek körében, akik attól tartottak, hogy hoppon maradnak.

Az utóbbi időszakban folyamatosan újabb határidő-hosszabbítások történtek, így az MNNSZ alelnöke szerint a pályázók most 2026 első negyedéig, tehát még egy teljes évig, rendelkezésükre áll, hogy befejezzék a kivitelezési munkákat. Jelenleg a pályázati kifizetések is sokkal gördülékenyebbek, mint a korábbi időszakokban. "Számos vállalkozás számára ez az utolsó lehetőség" - nyilatkozta Szenyán Endre a 2021-es pályázati ciklusról. Rámutatott, hogy tavaly év végére a kifizetések már rendszeressé váltak, és "elértük azt a szintet, ahol ezekkel a bevételekkel már számolhatunk." Szilágyi László hozzátette, hogy a záróelszámolásra benyújtott pályázatok kifizetési aránya meghaladja a 90 százalékot. "Ez részben kedvező fejlődés, másrészt viszont arra figyelmeztet, hogy még mindig léteznek olyan kivitelezők, akik nem jutottak hozzá a szükséges forrásokhoz."

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kivitelezők közül sokan eltűntek a színről, más irányba fordultak, vagy külföldi munkavállalás mellett döntöttek. Emellett sokan közülük abban a helyzetben vannak, hogy csak akkor állnak neki az új feladatnak, ha az előzőt már kifizették. Ennek következtében drasztikusan lelassult a kivitelezési folyamat, ami jelentősen megnehezíti a projektek zárását.

Örömteli hír, hogy azok az ügyfelek, akik korábban bedőlt cégek szolgáltatásait igénybe vették, most egyedi elbírálás keretében lehetőséget kapnak a váltásra. Ráadásul mindez anélkül történik, hogy a korábban lehívott, de azóta eltűnt előlegeket be kellene fizetniük. Szilágyi László hangsúlyozta, hogy más cégek esetében is indultak hasonló egyedi elbírálási kérelmek, és jelenleg több ilyen folyamat is zajlik. Az ÉMI-vel való együttműködés kifejezetten eredményesnek bizonyul, hiszen a szervezet "láthatóan elkötelezett a megoldások keresése iránt, és azon fáradozik, hogy a pályázaton nyertesek hozzáférjenek a szükséges rendszerekhez."