Kirúgták a népszerű magyar tévés személyiséget, Szádvári Gabriellát, aki nehezen birkózik meg a helyzettel.

Többen nyújtottak számára segítséget kölcsön formájában, így valószínűleg Andrei Mangra után jelentős adósságok maradtak hátra.

Szádvári Gabriella a legfiatalabb magyar tévébemondóként írta be magát a televíziózás történetébe. 1976-ban lépett be a képernyő világába, és szőke, bájos megjelenésével hamar elnyerte a nézők szívét, mintha az égiek maguk is a bemondói pályára szánták volna. Eredeti álma az volt, hogy színésznőként tündököljön, de a Színművészeti Főiskola felvételi vizsgáján nem sikerült túljutnia az utolsó rostán, így a színház világának ajtaja zárva maradt előtte.

Szádvári Gabriella 1978-ban készült fényképe - forrás: Fortepan / Szalay Béla.

Gabriella szép beszédével sorra nyerte a szavaló-és prózamondó versenyeket, de amikor már a tévéhez került, akkor is naponta gyakorolta otthon a szép beszédet, és hetente járt beszédtanárhoz. És ebben az időben találkozott a televízió büféjében az akkor már népszerű műsorvezetővel, Rózsa Györggyel is. Erre mondják, szerelem első látásra: néhány hónappal később össze is házasodtak, ám két év múlva elváltak.

Sokan úgy vélik, hogy Gabriella életében a mélyrepülés akkor kezdődött, amikor a Népszabadság 1979-es szilveszteri számában megosztotta bakijait, amelyeket a rangokkal kapcsolatban elkövetett. Ekkor zavarba ejtően összekeverte a minisztert az államtitkárral, ami miatt sokan csúnyán megemelték a szemöldöküket. Azonban ennél is súlyosabb, mondhatni, életének legnagyobb tévedése az volt, amikor 1980-81 telén egy áruházból ellopott egy bundát. Ez a döntés végleg megpecsételte a sorsát.

Szádvárit azonnal kirúgták a tévétől. Egy furcsa nyilatkozatában később azt mesélte, hogy őt mindig érdekelte a lopás, és amikor ezt megtette, az élete legszebb napja volt, hiszen akkor vehette át a lakását... A vele interjút készítő újságírótól megkérdezte, hogy "maga soha nem csórt?", majd elsírta magát, hogy egyébként a bunda ronda volt, és nem érte meg a lopás.

A botrány árnyékában az eddigi hűséges rajongók elpártolása után a helyzet egyre csak romlott... Szégyenétől vezérelve elmenekült a nyilvánosság elől, és egy időre külföldön keresett menedéket. Hazatérte után egy üdülőben vállalt kultúrfelelősi munkát, azonban a média világába való visszatérése már csak halvány fénnyel ragyogott. A kilencvenes évek folyamán adott egy interjút, amelyben kifejtette, hogy a lopása miatt rá nehezedő nyomás szinte boszorkányüldözésnek tűnt számára – mindazonáltal elismerte, hogy a korábbi körülötte kialakult idolizálás is túlságosan eltúlzott volt. Idegei végül nem bírták a terhet, és 2005-ben, mindössze 52 évesen, végleg elbúcsúzott az élettől.