Kulisszatitkok: Fedezd fel, hogyan hoznak döntéseket a bankok a hitelképességünkről!
Az illúziók vége - a racionalitás kezdete -
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?
Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy a stabil jövedelem és annak mértéke kulcsfontosságú tényező a hitelfelvétel folyamatában, ez csupán egyike a hitelképesség megállapításához szükséges szempontoknak. A helyzetet tovább árnyalja, hogy 2015 óta Magyarországon egységes, a hitelezési folyamat során minden pénzintézet számára kötelező szabályok léteznek. Ennek ellenére a bankok továbbra is széles mozgástérrel bírnak, amikor arról van szó, hogy milyen kritériumok alapján döntenek arról, ki minősül hitelképesnek vagy hitelképtelennek - olvashatjuk a Bank 360 elemzésében.
A szabályozások csupán azokat a maximális értékhatárokat rögzítik, amelyek túllépése esetén – például a törlesztőrészletek jövedelemhez viszonyított arányának túlzott mértéke, vagy lakáshitel esetén a hitelösszeg és a fedezetként szolgáló ingatlan értékének arányának kedvezőtlen viszonya – az ügyfél hitelezése biztosan nem lehetséges.
A fent említett alapelveken túl a hitelintézetek jelentős mozgástérrel rendelkeznek abban a tekintetben, hogy saját belátásuk szerint mely ügyfeleket tartanak hitelképesnek.
Magyarán szólva, a hitelintézetek alkalmazhatnak a jegybanki főszabályoknál szigorúbb szabályokat is, ráadásul a bankok valójában egy jóval sokrétűbb pontozási rendszert használnak annál, mint pusztán a fenti szabályok teljesülésének ellenőrzése.
Éppen ezért a bankok a saját maguk által kidolgozott scoring modellek, vagyis pontozási rendszerek alkalmazásával arra törekednek, hogy a lehető legpontosabban felmérjék, mekkora eséllyel fogja egy adott ügyfél visszafizetni az általa felvett hitelt. Ezen érték megállapításához a pénzintézetek számos tényezőt és paramétert mérlegelnek:
