Élet-halál küzdelem: A magyar méhészek védelmében védővámokat vezetnének be a hamis importméz ellen.

Nem tudni, mi mentheti meg a magyar méhészeket - írta az Agroinform.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány fényt derített néhány aggasztó problémára, amely a méhészet világát érinti. A szakportál munkatársai számos elismert hazai méhészt kerestek meg, akik szívszorító tapasztalataikat osztották meg. Az elhangzottak rávilágítanak arra, hogy a méhészek előtt komoly kihívások állnak.

Balogh László, aki Somogy vármegye Lábod településén él, úgy véli, hogy a hordós méz felvásárlási árai rendkívül alacsonyak, ami nem kedvez a hobbiméhészeknek. Az utóbbi években ugyanis sokan ezt a formát választották méztermésük értékesítésére.

A méhész kifejtette, hogy a hazai méhészeknél mostanra már hordók számra áll a méz, ám a jelenlegi, rendkívül alacsony árak ellenére senki sem érdeklődik a megvásárlása iránt. Ennek hátterében az áll, hogy az Európai Unióba szinte korlátlanul beáramlott az olcsó ukrán méz, és emellett a méznek álcázott, laboratóriumban előállított kínai rizsszirup is megjelent a piacon.

Különösen nehéz helyzetbe kerültek azok a fiatal gazdák, akik a számukra elérhető támogatási lehetőségeket nem a legmegfelelőbb módon használták fel. A kapott források egy részét nem a méhészetük fejlesztésére, hanem extravagáns vásárlásokra, például luxusterepjárókra költötték, amelyek fenntartása a méhészet szempontjából már nem indokolt a mai kihívások közepette. Ennek következtében egyre több fiatal méhész kényszerül arra, hogy megváljon a méhcsaládjaitól, ami aggasztó jelenség a szakma jövője szempontjából.

„Kérlek, formáld át a szövegedet úgy, hogy egyedi legyen!” – kérte Balogh László a portáltól.

Balogh véleménye szerint az ügyeskedő, másokon átgázoló egyének mindig is jelen voltak a társadalomban, és valószínűleg a jövőben sem fognak eltűnni. A mezőgazdaság területén például a profitmaximalizálás érdekében sokan hajlandóak mindent megtenni, beleértve a földterületek megszerzését is, akár mások kárára. Emellett az állami támogatások jelentős bevételi forrást jelentenek számukra, ami csak tovább fokozza a versenyt és a feszültséget a szektorban.

Jelenleg a hasonló szemléletű "méhészek" tömegesen vásárolják a méhcsaládokat, és ezt részben a közelgő 30 eurós támogatás vonzereje is magyarázza, amely 600 család esetében körülbelül 8 millió forintot jelent. Ezt a lehetőséget kihasználva sokan olyan mértékben fejlesztik fel méhészetüket, hogy a munkájukat már nem fogják tudni megfelelően ellátni. Bár a méhek igényei nem olyan magasak, mint például a szarvasmarháké, azért legalább háromhetente szükséges átvizsgálni minden egyes méhcsaládot. Ez nem csupán egy kötelezettség, hanem az etika része a méhészek világában. A megnövekedett méhcsalád-szám miatt azonban fennáll a veszélye, hogy ez a rendszeres ellenőrzés elmarad, ami komoly méhegészségügyi problémákat idézhet elő.

- Alkosd meg saját stílusodban a szöveget! - javasolta a méhész.

Balogh László komoly kihívásokkal néz szembe, ami jól tükröződik a mézpiacon tapasztalt áreséseken. Míg 2021-ben 2400 forintért tudta értékesíteni a hordós akácmézet, ma már 1200 forintért sem talál vevőre. Eközben az előállítási költségek folyamatosan emelkednek, ami tovább nehezíti a helyzetét.

Szomor Balázs kiskőrösi méhész szerint az ágazati támogatások nagyon fontosak, de a méhészek valódi problémáit nem oldják meg. A szakember szerint lényegében ma egy méhész csak a támogatásokkal tud életben maradni.

Rengeteg méhész hordós, lédig kiszerelésben adja el a mézét, ha egyáltalán el tudja adni. De sajnos, már negyedik éve rendkívül alacsony ára van a hordós, tehát az exportra szánt méznek. Hatszáz forintért veszik ma a felvásárlók a vegyes virágméz kilogrammját, ami éppen a 10-15 évvel ezelőtti ár. Az akácméz 1200 forint, ami szintén 10-15 évvel ezelőtt került ennyibe. Ez az önköltségi ár alatt van. A 600 forintos virágméz a szép időkben 1400 forint volt...

- magyarázta el részletesen.

Azt is hozzátette, hogy ha a méz ára stabilizálódna egy megfelelő szinten, akkor a támogatásokkal együtt szépen tudnának élni a méhészek. A méhész szerint az exporttal is gondok vannak. A méztermés nagyobb hányada Németországba, Olaszországba és a környező országokba menne, de ezeket a piacokat lassan elveszítjük, mert mindenki tudja, hogy olcsón lehet Ukrajnából és Kínából mézet vásárolni. A magyar méz nem fog tudni versenyezni az olcsó mézekkel.

Mi lehetne a megoldás? Az egyik kulcsfontosságú lépés a harmadik országokból származó, kérdéses eredetű "mézek" importjának korlátozása lenne. Ezt védővámok bevezetésével érhetnénk el, amelyek támogatnák a hazai és az EU-s termelést azzal, hogy olyan magas behozatali díjat állapítanának meg a mézre, ami már nem tenné gazdaságossá az importot. Egy másik lehetőség az új exportpiacok feltérképezése, például az Öböl-menti országok irányába, ahol már most is zajlanak kezdeményezések. Mindaddig, amíg nem valósulnak meg lényegi változások, sajnos arra is számítani kell, hogy egyre több méhész dönt úgy, hogy felhagy ezzel a tevékenységgel.

Tarsoly Tibor, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke úgy véli, hogy a méhészet öt évtizeddel ezelőtt rendkívül népszerű foglalkozás volt. Sok ember másodállásban, a főállású munkájuk után foglalkozott a méhészettel. Azok, akik rendelkeztek némi hajlammal e szakterület iránt, igencsak jövedelmező kiegészítő jövedelemre tehettek szert.

A méhészek tapasztalatai szerint Európa-szerte kihívást jelent a méz értékesítése, amely legalább annyira bonyolult, mint a termelés folyamata. A helyzetet tovább súlyosbítja a Kínából érkező, méznek csúfolt szirup jelenléte, amely jelentős konkurenciát támaszt a helyi termelők számára. Emellett az orosz-ukrán konfliktus is kihatással van a mézpiacra, rontva a helyzetet és nehezítve a méhészek helyzetét.

Ukrajnában kiemelkedően termékeny földterületek találhatóak, ahol jelentős mennyiségű, kiváló minőségű mézet állítanak elő. A probléma azonban az, hogy ezt a mézet rendkívül alacsony áron értékesítik, mivel a termelési költségeik lényegesen alacsonyabbak, mint a miénk. A nagykereskedők Ukrajnából beszerzik a mézet, majd átminősítve, gyakran Kínából származó termékekkel keverve forgalmazzák, ezzel pedig a magyar méz egyre inkább kiszorul a hagyományos exportpiacokról. A profitmaximalizálás érdekében sokan nem tétlenkednek, és ez a tendencia komoly kihívások elé állítja a helyi termelőket.

- fogalmazott a lapnak Tarsoly Tibor, aki szerint csakis akkor szabadna az országba és az Unióba behozni a terméket, amikor már az EU-ban megtermelt mézek elfogytak.

Ahogy korábban írtunk róla, az uniós mézpiac összeomlását a harmadik országokból, így az Ukrajnából, Argentínából, és Kínából származó mézimport okozza. Bár a magyar méz kiváló minőségű, néhány éve már komoly bajban vannak a hazai méhészek. A méznek számos jótékony élettani hatása is van, de maguk a méhek is segíthetnek az egészség megőrzésében. Egy magyar méhész saját méhesházat épített, ahol a kaptárlevegővel gyógyítja az asztmát.